Üdvözöljük a Webshopban!

Megjelent az Európa szerencséje című kiadványunk

George Herbert Walker Bush (1924-), az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke józan és bölcs államférfiként vezényelte le a bipoláris világ széthullása utáni új rendre való áttérést. Míg elődje, Ronald Reagan végre kimondta, amit a Vasfüggöny mögött mindenki tudott, hogy a szovjet birodalom velejéig gonosz, addig Bush a maga visszafogott módján mindenkinél többet tett a szabad és demokratikus Európa megteremtésért. Nélküle a nagy összeomlás és átrendeződés akár véres drámává is fajulhatott volna, melynek romjai máig betemetnék Közép-Európa nemzeteit. Akárcsak Reagan elnök, ő is meggyőződéssel képviselte az emberiség legnemesebb értékeit: a szabadságot, az önrendelkezés jogát és a másokért érzett felelősséget. A XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány több mint húsz évvel a rendszerváltoztatás után Budapestre hívta a történész szakma kiválóságait, hogy közösen rajzolják meg ennek a nagy amerikai hazafinak a pályaképét. George Herbert Walker Bush 45 évvel a második világháború után nemcsak Németország újraegyesítését segítette elő, de lehetővé tette egy olvan egységes Európa megteremtést is, amelynek jelene szabad és demokratikus, 21. századi jövője pedig reményteljes.

Megjelent: Almanach - Bátran és szabadon 10 éves a Terror Háza Múzeum

„Ebben az épületben hatalmas erő van.˝
Orbán Viktor miniszterelnök

„A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő.”
Zbigniew Brzezinski politológus

„Ez a múzeum az emlékezés helye, amely békévé oldja az áldozatok és utódaik fájdalmát.˝
Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke

„Fontos emlékezni a rosszra, és arra is hogy kik harcoltak ellene. .”
Anne Applebaum újságíró, író

Megjelent a Kényszerkirándulás a Szovjetunióba - Magyar deportáltak a KGB fogságában - 1956

A szovjet rezsim fennállásának különböző időszakaiban nem egy esetben élt teljes etnikai közösségek vagy emberek meghatározott csoportja deportálásának eszközével. A szovjet Állambiztonsági Bizottság, közkeletű nevén a KGB szervezetei által 1956 novemberében végrehajtott deportálások célja a magyar nép ellenállásának megtörése, a háborúban részt vevő szovjet csapatok veszteségeinek minimalizálása, a Moszkvában kijelölt új/régi kommunista vezetés uralmának mielőbbi megszilárdítása, a klinikai halál állapotában lévő szocialista rendszer feltámasztása volt.

Megjelent a Magyar Tragédia 1944-1947 album

„Csak a tébolyodott hihette, hogy az óriás népek számára van valamilyen jelentősége az ezeréves Magyarország sorsának. Ha útjukban áll, harag nélkül,  közömbösen  eltapossák; ha  éppen használni  tudják  egy pillanatra, szerződtetik valamilyen segédszerepre, ahogy „szerződtette” tegnap a német, ahogy „szerződteti” holnap az orosz. Ez a sors, és nagyon keveset tehet egy kis nemzet a sors ellen…”

Márai Sándor

Megjelent Egymásnak ítélve – Fekete március Marosvásárhelyen című kiadványunk.
 
Puczi Béla egyike volt annak a három marosszentgyörgyi romának, akiket másik három magyarral 1990-ben, a Marosvásárhelyt csatatérré változtató magyar-román konfliktus után börtönöztek be. Az akkori események háttere máig tisztázatlan, nem derült fény arra, hogy kik, és milyen mértékben szervezték meg a Görgény völgyéből (főként Hodákról és Libánfalváról) érkező feldühödött ellentüntetőket, de arra sem, hogy milyen szerepet játszottak a román belügyi szervek a konfliktusban.

Sok szemtanú szerint azon az estén a város főterén a tüntető magyarok és a Görgény völgyéből a városba érkező románok közötti csatát a magyar oldalra álló vásárhelyi romák döntötték el. Azóta szállóigévé vált az egyik mondat, amit az egyik roma kiáltott a magyarok felé: “ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok”. A könyv a résztvevők visszaemlékezése.

Megjelent Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt című esszékötete.

Politikailag inkorrektül beszélni ma azt jelenti: megpróbálni leírni a valóságot. Bár a marxizmus legtöbb hittétele és próféciája nem vált valóra, Európában és Magyarországon még mindig sokan osztályharcban vagy az egyéni minőséget kilúgozó egalitárius szellemben gondolkodnak. A zsákutca, ahová ezek a hittételek vezettek, pompásan látható, vonzerejük mégis töretlen. Schmidt Mária történészként, a magyar és nemzetközi közéletre és a politikára fogékony, arra reflektáló gondolkodóként válaszokat keres. Értelmezési horizontja túlmutat a Kárpát-medencén, otthonosan mozog Európa vagy a tengerentúl szakirodalmában. Kritikus, kvalitás-érzékeny és mindenkor életigenlő gondolkodása üdítő kivétel a magyar értelmezők táborában. Schmidt fogalmakat tisztít, vagy új értelmet ad nekik. Nem mesterségesen kreált, vegytiszta és politikailag korrekt beszéd az övé. Schmidt Mária értelmező írásait olvasva gondolkodni és olykor vitatkozni támad kedvünk. Ez az első jele annak, hogy van visszaút a valósághoz.