magyar magyar english english
nyitólap  vissza
rólunk
másokról
nekünk írták
hírek, események

Terror Háza: megemlékezés a holokausztról
   2004. április 13.Gondola   
Szakadó esõben nyitotta meg a Terror Háza Múzeum elõtt Szili Katalin a magyar holokauszt 60. évfordulójának alkalmából rendezett Hetedíziglen címû idõszakos tárlatot. A megnyitón beszédet mondott Schmidt Mária, Demszky Gábor és Pokorni Zoltán. Az eseményen részt vett Orbán Viktor is.
Egy nemzet akkor válik felnõtté, ha szembe tud nézni múltjával
   2004. április 13.Index.hu   
A Terror Háza gyermek-holokausztról szóló kiállításmegnyitóján az Andrássy úton Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke könnyeivel küszködve emlékezett a náci terror miatt fel nem nõtt gyermekekre, akikre a jelenlegi iskolásoknak kell emlékeznie. A kiállítás megnyitóján Szili Katalin és Demszky Gábor is beszédet mondott. Az idõszaki kiállítás a holokausztban meggyilkolt másfél millió európai és 190 ezer magyar gyermeknek állít emléket. Orbán Viktor, volt miniszterelnök a tömegben hallgatta végig a megnyitó beszédeket.
Beszélgetés Schmidt Máriával
   2004. április 13.Kossuth Rádió   
A holokauszt gyermekáldozatairól nyílt kiálllítás a Terrorháza Múzeumban. Schmidt Mária fõigazgatóval Lengyel Anna beszélgetett.
Emlékezés másfél millió gyermekáldozatra
   2004. április 13.Népszava   
Tegnap Budapesten a Terror Háza Múzeumban közjogi méltóságok és politikusok jelenlétében megnyílt a vészkorszakban elpusztított másfélmillió európai gyermek emléke elõtt tisztelgõ Hetedíziglen címû kiállítás. A magyarországi holokauszt 60. évfordulója alkalmából holnap Móse Kacav, Izrael Állam elnökének jelenlétében Mádl Ferenc és Medgyessy Péter avatja fel a budapesti Holokauszt Emlékközpontot.
Terror Háza: Hetedíziglen c. tárlat megnyitója
   2004. április 13.MTV Online   
Az embertelenség visszatértét, jelentkezzék az bármi formában is, egyszer s mindenkorra meg kell akadályozni - e gondolattal nyitotta meg az Országgyûlés elnöke a budapesti Terror Háza Múzeumban kedden a Hetedíziglen címû tárlatot. Az idõszaki kiállítás a holokausztban meggyilkolt másfél millió európai és 190 ezer magyar gyermeknek állít emléket. "A múltra nem az önkínzás és még kevésbé a bosszú kedvéért kell emlékeznünk, hanem azért, hogy a füstölgõ halál jelképezte embertelenség visszatértét, jelentkezzék bármi formában is, egyszer s mindenkorra megakadályozzuk" - mondta a múzeum épülete elõtt, az Andrássy úton, zuhogó esõben tartott megnyitón Szili Katalin. A megnyitón - amely után gyertyagyújtással egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak - beszédet mondott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója, Demszky Gábor fõpolgármester és Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke is. Az eseményen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.
Hírek
   2004. április 10.Gazdasági Rádió   
A holokausztban meggyilkolt 1,5 millió európai és 190 ezer magyar gyermeknek állít emléket a budapesti Terror Háza Múzeumban jövõ hét kedden megnyíló Hetedíziglen címû idõszaki tárlat, amelynek megnyitóján gyertagyújtással egybekötött kegyeleti megemlékezést tartanak a múzeum elõtt. A kiállítást Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke nyitja meg, beszédet mond Schmidt Mária, a Terror Háza fõigazgatója, Demszky Gábor fõpolgármester, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Domonkos István, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagja.
Tizenhat óra
   2004. április 10.Kossuth Rádió   
A jövõ héten a Páva utcai egykori zsinagóga helyén kinyit a Holocaust Múzeum. Azért, hogy akárcsak egy sor országban a világon, megfelelõ módon emlékezzenek meg a múltszázad leggyászosabb korszakának áldozatairól. A jövõ heti nyitás tulajdonképpen meglepõ fejlemény, azokhoz a súlyos vitákhoz képest, amelyek kezdettõl belepték az egész kezdeményezést a helyszíntõl kezdve az épületen át, a múzeum vagy dokumentációs központ feladatáig, ráadásul máig nem ültek el. Harsányi László miniszteri biztostól, Váradi Júlia kért interjút.
A magyar kánon
   2004. április 8.168 Óra   
Ideológiák és kultúrák harcában lehet-e az egyik és a másik Magyarországnak közös múltja? A rendszerváltás történelmi padlássöprése ugyan helyet teremtett a nemzeti panteon új tagjainak, ám hiányzik a konszenzusos alap, amelyre hõseinket állíthatjuk. Megteremthetõ-e ez ma? Létezhet-e hivatalos történelmi kánon?
Kedves Koltai úr!
   2004. április 8.168 Óra   
Eddig azt hittem, hogy a lakótelepen lakók lenézése csak a Fidesz egyes - egyébként említésre sem méltó - politikusainak sajátja. És most egy általam nagyra tartott újságban is azt olvasom, hogy aki a lakótelepen, panelban lakik, annak csak a szappanopera a színvonal. Nos igen, egy nagyon szépen és tisztán tartott, de lakótelepi lakásban élünk.
Emlékezés a vészkorszak áldozataira
   2004. április 8.Index.hu   
Az Országgyûlés nyilatkozatot fogadott el a holokauszt emléknapjára. Ebben az áll, hogy április 16-a, a holokauszt emléknapja alkalmából az Országgyûlés a magyar nemzet nevében mély részvéttel hajt fejet a vészkorszak áldozatai és sokat szenvedett túlélõi elõtt. A kétharmados támogatást igénylõ politikai nyilatkozatot egy tartózkodás mellett, vita nélkül fogadta el a Ház .
Nincs párhuzamos történelem
   2004. április 7.Népszabadság   
Április 15-én, a holokauszt-emléknap elõestéjén hivatalosan is felavatják a ferencvárosi Páva utcában felépült Holokauszt Emlékközpontot. Az intézményt a megnyitás elõtti hónapokban számos kritika érte: nemcsak a helyét kifogásolták - fölemlítve, hogy Pest történelmi zsidónegyedében vagy éppen egy vidéki téglagyárban kellett volna elhelyezni -, hanem azt is fölrótták, hogy a kiállítóhelynek szánt egykori zsinagógát eredeti díszeivel és a tóraolvasó asztallal, a bimával együtt állították helyre. Az intézmény gazdája, a közalapítvány szemére vetették azt is, hogy a megnyitó idejére nem készült el az állandó kiállítás - amely az elképzelések szerint csak jövõre nyitja meg a kapuit-, mi több, az intézmény hivatalosan nem is múzeum, hanem kiállításoknak is otthont adó emlékhely.
Filmvetítés-sorozat a Toldi moziban
   2004. április 7.Info Rádió   
A Terror Háza Múzeum a 2004-es évet a magyyar holocaust 60. évfordulójáról való megemlékezésnek szenteli. A magyar tragédia 1944. elnevezésû egészéves programsorozat keretében az intézmény a holocaust témájához kapcsolódóan filmvetítéssorozatot rendez a Toldi Moziban.
Március
   2004. április 2.Hócipõ   
Kovács Ádám még egy kis türelmet kér, azonnal kifizeti a Fradinak az egy forintot, amiért megvehetik az Üllõi utat, csak még meg kell várnia, amíg az Asia Center alapjából kiásnak egy kínai agyagkatonát, hogy feltámassza egy fehér porral. Már ha addig visszakapja az útlevelét vagy a buszbérletét. Döbrentei Kornél a Biblia közben a szakállasok karmai közül megment kétmilliárd keresztényt, megnyugtatván õket, hogy sohasem a levegõben beszél. Az alternatív Kossuth nótás kölyökpezsgõt kér a stewardesstõl, de csak egy cukorkát kap, hogy az elszállásig azt szopogassa. Ekkor a brit kapitány kiránt alóla tíz Magyar Nemzetet, hogy ne legyen már olyan nagy költõ, mire az írószövetség utolsó tagja epésen megjegyzi, hogy a hódítók is mindig vittek Bibliát az indiánoknak.
Európa vár ránk
   2004. április 2.Demokrata   
Európát, az egyszerre hõgutával és fagyhalállal fenyegetett földrészt, tágabb otthonunkat sokan hajlamosak politikai értelemben - világnézettõl függetlenül - leegyszerûsítõ módon afféle földrészállamként fölfogni, ahol egyféle akarat, egyféle ízlés, egyféle gazdasági vagy éppen kulturális megfontolás az irányadó. Aki utálja Európát, úgy utálja, mint egy nagy és ronda rovart, aki lelkesedik érte, úgy hajbókol elõtte, mintha a ronda rovar valójában egy nagy és kövér uraság volna.
Filo és Anti
   2004. április 2.Demokrata   
Az antiszemitizmusról annyit írnak és beszélnek mértékadó szélsõbaloldali fórumok, hojjy magam is hozzájárulnék a süketek párbeszédéhez, stílszerûen eyy dialógussal, mely Kilo és Anti között zajlik, napjainkban, a szürke és mocskos balkáni fõvárosban, Budapesten.
Nehéz a felfogásom
   2004. március 31.Magyar Hírlap   
Középiskolás korom óta szívesen és sokat foglalkozom a történelemmel, de egyre kevesebbet értek belõle. Fõleg a XX. század magyar históriájából. Lehet, hogy azért, mert egyre több a „pártholdudvaronc történelemhamisító", aki egyre nagyobb nevet kap a közbeszédben és a közízlés alakításában (dr. Schmidt Mária kontra Eörsi István).
Embervadászat a jobboldalon
   2004. március 30.Magyar Nemzet   
Amikor Tasnádi Péter és Bencsik András összeültek az ATV kereskedelmi csatorna egyik mûsorában, többen csodálkoztak, miféle közös témája lehet a Demokrata fõszerkesztõjének egy enyhén szólva ellenséges érzületû, elõzetes le tartóztatásában is fenyegetõ magatartásával kérkedõ egyénnel. A beszélgetés a jobboldalra nézve lesújtó eredménnyel járt. Egy információt azonban az egész ország megtudott. Tasnádi Péter azt jósolta, hogy a jobboldal meghatározó személyiségeit egyenként fogják levadászni. Akkor ez képzelgésnek tûnt. Ugyan mire alapozza Tasnádi eme kijelentését? Nem lehet ez más, mint egy nagyot mondó lúzer fenyegetõzése a rácsok mögül. Aztán telt-múlt az idõ, és Tasnádi jóslata kétségbeejtõ naturalizmussal kezd alakot ölteni.
Megrázó erejû vallomások
   2004. március 30.Új Szó   
Döbbenet. Szomorúság. Keserûség. Ilyen érzések kavarognak az emberben Ladislav Takác történész könyvét olvasva. Nem kellemes, nem szórakoztató olvasmány. De olvasni kell. Mert tanúságtétel egy olyan korszakról, és olyan eseményekrõl, amelyekrõl sokáig hallgatni „illett”. Vagy mint a hivatalos csehszlovák szocialista történetírás tette: kedvezõ színekben, esetleg megkerülhetetlen történelmi szükségszerûségként feltüntetni. De ki tudna arra értelmes és elfogadható választ adni: miért volt szükségszerû az, hogy a II. világháború pokla után újabb megpróbáltatásokat, a jogfosztottság éveit kelljen megélnie a szlovákiai magyarságnak?
A holokauszt-mélygarázs
   2004. március 30.Népszabadság   
Április 15-én, az izraeli államelnök és a hazai állami vezetõk jelenlétében, hatalmas médiaérdeklõdés közepette (Auschwitzot és Izraelt is érintõ televíziós körkapcsolással) nyílik meg a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyûjtemény. A köznyelv holokauszt-múzeumnak fogja nevezni. Eredetileg annak is készült. Az állami adminisztráció is úgy könyveli majd el, hogy 1,75 milliárd forintért (meg a kiállítás létrehozására ígért kb. egymilliárd forintért) cserébe a nemzeti lelkiismeret valamelyest megkönnyebbülhet. A döntéshozók, a szakpolitikusok, a zsidó érdekképviselet, a történész- és a muzeológusszakma megtette a tõle telhetõt a múltfeldolgozás érdekében, s ha az állandó kiállítás még nem is jött létre a magyarországi vészkorszak 60. évfordulójára, sínen van a projekt.
Beperelt Schmidt Mária II.
   2004. március 29.Élet és Irodalom   
A Kádár-korszakban a pártállam funkcionáriusainak és általában a hierarchia felsõbb régióiban napfürdõzõ személyeknek a nevét senki sem kapcsolhatta össze elmarasztaló jelzõkkel. E tilalom a tabuk erejével hatott. Kádár neve elé például senki sem illeszthette a „tömeggyilkos” vagy az „egykori tömeggyilkos” megjelölést, holott ország-világ tudta, hogy uralma elsõ éveiben fõként tömeggyilkossággal foglalatoskodott. De még azt sem lehetett volna írni róla, hogy „mûveletlen” vagy „jelentéktelen külsejû”. Ezen túlmenõen voltak jelzõk, amelyeket nemcsak a vezetõ funkcionáriusokra, hanem senkire sem alkalmazhattunk. Tilos volt például a „pártértelmiségi” szó használata, mert ez azt jelezte, hogy értelmiségi hivatásukat némelyek szabad akaratukból a párt által engedélyezett és a mindenkori pártvonal által bármikor módosítható keretek között gyakorolják.
Holtpont
   2004. március 29.Népszabadság   
Az 1944-es deportálások 60. évfordulóján, április 16-án megnyílik a budapesti holokausztmúzeum, de csak egy ideiglenes fotókiállítással. Kulturális botránynak nevezhetõ, hogy az állandó tárlatra a felelõsök inkompetenciája miatt csak a bizonytalan jövõben kerülhet sor - ha egyáltalán. A fõváros alig ismert utcájában, kis alapterületen, részben egy felújított zsinagógában megnyíló központról ötletgazdái sem tudják: pontosan kinek és mirõl szól.
Három holokauszt-kiállítás - A múlt és emlékezete
   2004. március 26.Hetek   
Idén, a holokauszt 60. évfordulóján a társadalmi felelõsségvállalás szellemében három nagyobb szabású kiállítás is nyílik. Ennek a fontosságát felismerve hozták létre a Terror Háza Múzeumban a „Magyar tragédia, 1944” programsorozatot, a Mûcsarnok „Elhallgatott holocaust” címû kiállítását, és április 16-án nyitja meg kapuit a Holokauszt Emlékközpont.
Magyar holokauszt
   2004. március 26.Heti Válasz   
A Terror Háza Múzeum a 2004 és évet a holokauszt hatvanadik évfordulójáról való megemlékezésnek, a magyar zsidóság 1944-es tragédiája megörökítésének szenteli - mondta Schmidt Mária fõigazgató március 17-i sajtótájékoztatóján.
Schmidt Mária a Történeti Múzeumok Nemzetközi Szervezetének konferenciáján
   2004. március 25.Kossuth Rádió   
Nagy Katalin : A párizsi székhelyû Történeti Múzeumok Nemzetközi Szervezete, minden második évben nemzetközi tanácskozást rendez. Most Brazília a konferencia házigazdája és a magyar múzeumok közül a Terror Háza fõigazgatója kapott meghívást a rendezvényre, illetve egy felkérést, hogy március 23-án kedden tartson elõadást. San Paoloban a szekcióülés után hívtam fel Schmidt Máriát.
A Terror Házába kirándulnak
   2004. március 25.Délmagyarország   
A következõ két hónapban minden vásárhelyi középiskolásnak lehetõsége nyílik arra, hogy ingyen és bérmentve eljusson a Terror Házába. A város önkormányzata ugyanis úgy döntött, finanszírozza a rendhagyó történelemórát.
Lassú elhalásra ítélt Corvin-lánc
   2004. március 24.Magyar Nemzet   
Még mindig bizonytalan a Corvin-lánc további sorsa, a lánc viselésére jogosult testület Balogh János zoológus-ökológus és Teller Ede atomfizikus tavalyi halála óta ugyanis nem ülésezett. Megírtuk: Kiss Péter kancelláriaminiszter tavaly levélben kérte fel Nemeskürty Istvánt, a tíz tagúra olvadt testület vezetõjét - akit a 2001. december 1-jei alakuló ülésen bíztak meg az elnöki teendõkkel -, hogy új tagokat addig ne válasszanak soraikba, amíg a Glatz Ferenc által vezetett, a nemzeti jelképek és kitüntetések rendszerét áttekintõ úgynevezett jelképbizottság a kormány számára el nem készíti a Corvin-lánccal is foglalkozó jelentését.
Züllött-e a történelemhamisító?
   2004. március 23.Népszabadság   
A címben feltett kérdésre adott válaszom alighanem csupán keveseket érdekel, de talán többen kíváncsiak a független magyar bíróság véleményére. A dr. Schmidt Mária kontra Eörsi István perben hozott döntést március 18-án a III. hatalmi ág. A hallgatóság soraiban ott voltak Eörsi ötvenhatos „börtöntöltelék" társai, ott voltak, akik elszenvedik a mindennapos zsidózás megaláztatását, ott voltak a Heine, Ady, Eörsi által fémjelzett publicisztikát szeretõ fiatalok.
Elképesztõ állítás
   2004. március 23.Népszava   
A Népszava közli Schmidt Mária 02. 06-i számában a „Helyreigazítást kérek" c. írását. Idézem a részletét: „A Holocaust, a zsidóság kiirtása vagy megmentése mellékes, mondhatni marginális szempont volt, ami egyik fél háborús célja közt sem szerepelt." Úgy tûnik, a történész asszony egyike a magyar történelmet újraírok, bûnösöket rehabilitálni vágyók egyikének.
Várom a válaszokat
   2004. március 22.Magyar Hírlap   
Tegyük mérlegre a különféle eseményeket, és nézzük meg, mit mutat a mérleg! Esetleg a piaci kofa (hentes) ellensúlya billenti-e a mérleg nyelvét? Azonos súlyú a „nemzetáruló" vagy a „gyerekszoba hiánya" kifejezés? Azonos-e Áder János stílusa Lendvai Ildikóéval, Kuncze Gáboréval? Ugyanazt jelenti a „lelõném, mint a kutyát" (Schmidt Mária) és a „pártholdudvaronc" (Eörsi István)?
Személyiségi jogot sértett Eörsi
   2004. március 19.Magyar Hírlap   
Elsõ fokon 150 ezer forintos nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Fõvárosi Bíróság Eörsi István írót, mert többek között „züllött figurának" nevezte Schmidt Máriát, a XX. Század Intézet vezetõjét.
Schmidt nem züllött
   2004. március 19.Blikk   
Elsõ fokon 150 ezer forintos nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezték Eörsi István írót, mert „züllött figurának" nevezte Schmidt Máriát. A XX. Század Intézet vezetõjének személyiségi jogait sértette meg Eörsi.
Eörsi pert vesztett Schmidt Mária ellen
   2004. március 19.Metro   
Elsõ fokon 150 ezer forintos nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Fõvárosi Bíróság Eörsi István írót, mert „züllött figurának” nevezte Schmidt Máriát. Az író úgy fogalmazott róla: „történelemhamisításra specializálódott üzletasszony”, „párt-holdudvaronc”, illetve „züllött figura”. A bíróság szerint az elsõ két kifejezés belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, de a „züllött figura” indokolatlanul sértõ.
Eörsi István pert vesztett
   2004. március 19.Magyar Nemzet   
Elsõ fokon százötvenezer forintos nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Fõvárosi Bíróság Eörsi István írót, mert „züllött figurának" nevezte Schmidt Máriát. A XX. Század Intézet vezetõje félmillió forintos kártérítést követelt az írótól azért, mert egy publicisztikájában úgy fogalmazott róla: „történelemhamisításra specializálódott üzletasszony", „párt-holdudvaronc", illetve „züllött figura". A Fõvárosi Bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsõ két kifejezés belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, a „züllött figura" azonban indokolatlanul sértõ, bántó, megalázó és személyiségi jogi jogsértést valósít meg.
Schmidt részben nyert, részben vesztett Eörsi ellen
   2004. március 19.Népszabadság   
Megsértette Schmidt Mária történész jó hírnévhez fûzõdõ személyiségi jogait Eörsi István író, amikor tavaly az Élet és Irodalomban azt állította, hogy Schmidt „közéletünk jobboldalának egyik legzüllöttebb figurája". A Fõvárosi Bíróság elsõfokú ítéletében 150 ezer forint nem vagyoni kár megfizetésére, valamint az ítélet rendelkezõ részének közzétételére kötelezte az írót.
Sajtómunkások
   2004. március 19.Élet és Irodalom   
A negyvennyolcas forradalom ünnepi eseményei miatt az elmúlt hét a sajtószabadság és a sajtószabadságról folytatott viták jegyében telt. Számos idevágó esemény egyetlen biztos pontjaként már hosszabb ideje az ünnep reggelén megjelenik a Nap-kelte stúdiójában a MÚK, a Magyar Újságírók Közösségének, valamint a MÚOSZ, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. Egyik jobbról, a másik balról.
Eörsi elcsúszott a „züllöttségen"
   2004. március 19.Népszava   
Még a szabályosan átvett idézés ellenére sem jelent meg a maga kezdeményezte per elsõ tárgyalásán Schmidt Mária, a Terror Háza fõigazgatója. Érdekeit Szalay Péter ügyvéd képviselte, aki a Fidesz politikusainak jogi képviseletét is rendszeresen ellátja. Schmidt keresetében Eörsi Istvánnak az Élet és Irodalomban (ÉS) megjelent cikkét kifogásolta, abban is azokat a kitételeket, amelyek sértették. A történész szerint súlyosan a becsületébe gázolt az író azzal, hogy „történelemhamisításra specializálódott üzletasszonynak", a jobboldal „legzüllöttebb figurájának", illetve „pártholdudvaroncnak" nevezte, sérelmeiért félmillió forint nem vagyoni kártérítést követelt.
Kis magyar pornográfia - Egy talált tárgy tisztogatása
   2004. március 19.Élet és Irodalom   
A Népszabadságban Révész Sándor azt állította, hogy Schmidt Mária egy elõadásában „a zsidók kiirtását a második világháború mellékes elemének minõsítette". Schmidt a március 5-i számban ezt nehezményezte, mondván Révész kiragadott egy mondatot a szövegkörnyezetbõl, téves interpretációkra okot adva pontatlanul idézte azt, s ezáltal a mondandó lényegét eltorzította. Az eredeti szöveg valójában így hangzott: „A második világháború nem a zsidóságról, nem a népirtásról szólt. Bármennyire is sajnálatos: a holokauszt, a zsidóság kiirtása vagy megmentése mellékes, mondhatni marginális szempont volt, ami egyik fél háborús céljai közt sem szerepelt. A zsidók iparszerû legyilkolása úgy ment végbe, hogy az mindenki számára köztudott volt, a vele kapcsolatos információk hozzáférhetõek voltak... (...) ...a szövetségesek semmi esetre sem azért indítottak háborút a náci Németország ellen, hogy a zsidók ellen tervezett népirtó politikáját megakadályozzák." Amire Révész azt mondta, hogy szerinte Schmidt Mária szavai a szövegkörnyezetükkel együtt is pontosan azt jelentik, mint anélkül, de hát döntse el az olvasó. Jó, eldöntöm: nem pontosan azt jelentik.
Holokausztkiállítás
   2004. március 18.Blikk   
Egész éves rendezvénysorozattal emlékezik meg a magyar holokauszt 60. évfordulójáról a budapesti Terror Háza Múzeum. Az elsõ Ember az embertelenségben címmel március 30-ig látható.
Holokausztkiállítás a Terror Házában
   2004. március 18.Magyar Hírlap   
Magyar tragédia 1944 címmel egész éves rendezvénysorozattal emlékezik meg a magyar holokauszt 60. évfordulójáról a budapesti Terror Háza Múzeum - közölte Schmidt Mária fõigazgató. Április 13-án nyílik meg a holokausztban elpusztított 1,5 millió európai és 190 ezer magyar gyermek emlékének szentelt Hetedíziglen - gyermekek a holokausztban, illetve a Magyar tragédia 1944 címû kiállítás.
A holokausztról a Terror Házában
   2004. március 18.Magyar Nemzet   
Magyar tragédia 1944 címmel egész éves rendezvénysorozattal emlékezik a magyar holokauszt 60. évfordulójára a Terror Háza Múzeum - jelentette be Schrnidt Mária fõigazgató. Szavai szerint a zsidóság tragédiája közösen megélt tragédiává, Európa tragédiájává vált. Április 13-án nyílik a holokausztban elpusztított másfél millió európai és 190 ezer magyar gyermek emlékének szentelt Hetedíziglen Magyar tragédia 1944 kiállítás.
Személyiségi jogot sértett Eörsi
   2004. március 18.Gondola   
Elsõ fokon 150 ezer forintos nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Fõvárosi Bíróság csütörtökön Eörsi István írót, mert "züllött figurának" nevezte Schmidt Máriát .
Magyar Tragédia 1944 - holokausztkiállítás a Terror Házában
   2004. március 18.Nap-Kelte   
Magyar tragédia 1944 címmel egész éves rendezvény sorozattal emlékezik idén a Terror Háza Múzeum a Holocaust 40. évfordulójára. A képek visszaemlékezések, kegyeleti tárgyak mellett olyan dokumentumfilmeket is láthatnak majd az érdeklõdök, amelyek Magyarországon eddig még nem kerültek bemutatásra. A rendezvény sorozattal a meggyilkolt másfél millió európai gyermeknek is emléket állítanak.
Eörsi István pert vesztett Schmidt Máriával szemben
   2004. március 18.Index.hu   
Elsõ fokon 150 ezer forintos nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Fõvárosi Bíróság csütörtökön Eörsi István írót, mert "züllött figurának" nevezte Schmidt Máriát . A XX. Század Intézet vezetõje félmillió forintos kártérítést követelt az írótól azért, mert egy publicisztikájában úgy fogalmazott róla: "történelemhamisításra specializálódott üzletasszony", "párt-holdudvaronc", illetve "züllött figura".
Eörsi István pert vesztett Schmidt Máriával szemben
   2004. március 18.Hír TV   
Elsõ fokon 150 ezer forintos nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a Fõvárosi Bíróság Eörsi Istvánt. Az író egy publicisztikájában úgy fogalmazott a XX. Század Intézet vezetõjérõl, Schmidt Máriáról : " történelemhamisításra specializálódott üzletasszony ", " párt-holdudvaronc ", illetve " züllött figura ". A Fõvárosi Bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsõ két kifejezés belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, a " züllött figura " azonban indokolatlanul sértõ, bántó, megalázó és személyiségi jogi jogsértést valósít meg.
"Magyar tragédia"
   2004. március 18.Budapest Online   
A Terror Háza Múzeum rendezvénysorozata a magyar holokauszt 60. évfordulója alkalmából - Magyar tragédia, 1944 címmel egész éves rendezvénysorozattal emlékezik meg a magyar holokauszt 60. évfordulójáról a budapesti Terror Háza Múzeum - tájékoztatta Schmidt Mária fõigazgató szerdán a sajtót.
Magyar tragédia - 1944
   2004. március 17.Kossuth Rádió   
Magyar tragédia 1944 címmel egész éves rendezvénysorozattal emlékezik meg a magyar holocaust 60. évfordulójáról a Budapesti Terror Háza Múzeum.
Zoltai Gusztáv a Terror Házában
   2004. március 17.Kossuth Rádió   
A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetõje elõször nézte meg a Terror Háza Múzeumot. Zoltai Gusztáv Deutsch Róbert fõrabbival együtt Schmidt Mária fõigazgató meghívására kereste fel az intézményt. A MAZSIHISZ ügyvezetõ igazgatója úgy vélekedett, hogy a múzeum átgondolt koncepcióval rendelkezik és modern látványos sokoldalú kiállításokat mutat be.
Mazsihisz-vezetõk a Terror Házában
   2004. március 17.Népszava   
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezetõ igazgatója a budapesti Terror Háza Múzeumban tett elsõ látogatásáról úgy nyilatkozott, hogy az intézmény abszolút modern, nagyon látványos, sokoldalú kiállításokat mutat be. Zoltai a 2002-ben megnyílt Terror Háza fõigazgatója, Schmidt Mária meghívására látogatott el az intézménybe, amelyet Deutsch Róbert fõrabbival közösen tekintett meg. A vendégeket a fõigazgató személyesen kalauzolta végig a tárlatokon. A múzeum átgondolt koncepcióval rendelkezik - tette hozzá a Mazsihisz vezetõje.
Zoltainak tetszett a Terror Háza
   2004. március 17.Magyar Nemzet   
Korszerû, modern és meglepõen látványos - ezekkel a szavakkal kommentálta a Terror Háza Múzeumban látottakat Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója, aki tegnap Schmidt Mária fõigazgató meghívására Deutsch Róbert fõrabbi társaságában megtekintette a kiállítást. Mint azt lapunknak elmondta: az épületben április 16-án nyílik a holokauszt gyermek áldozatainak emléket állító új kiállítás, ennek kapcsán kereste fel elsõ alkalommal az intézményt. Kérdésünkre hitelesnek nevezte a következõ tárlat terveit. A Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója a múzeumban látható többi állandó kiállítást szakmailag korrektnek és társadalmilag hasznosnak nevezte, csupán a holokauszthoz elvezetõ történelmi események ábrázolását nem tartotta elegendõnek. Zoltai azonban hozzátette: a Terror Háza nem holokausztmúzeum, így nem is az a fõ feladata, hogy a vészkorszaknak emléket állítson. Kijelentette: pozitív összképpel távozott az épületbõl.
MAZSIHISZ vezetõk a a Terror Háza Múzeumban
   2004. március 17.Magyar Hírlap   
Modern, látványos és sokoldalú - mondta Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezetõ igazgatója, miután elsõ ízben látogatott a budapesti Terror Háza Múzeumba.

| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
| 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 |
| 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 54 | 55 | 56 | 57 | 58 | aktuális


 
múzeum | interaktív | bolt | hírek | állandó kiállítás | mozi | időszaki kiállítás | fotógaléria