|
|
|
|
|
|
|
|
| Az 1984-es tárlat |
| 2003. október 11. | Népszabadság |
| George Orwell születésének 100. évfordulójára rendezte az 1984 címû tárlatát a XX. Század Intézet a Terror Háza Múzeumban. |
| A tömeggyilkos Lenin szelleme máig kísért |
| 2003. október 11. | Magyar Nemzet |
Anne Applebaum és Richárd Pipes posztkommunizmusról feledékenységrõl demokratikus választásokról
Ritka alkalom, amikor huszonnégy óra leforgása alatt két - ráadásul hasonló témát feldolgozó - világhírû kutató látogat hazánkba. Anne Applebaum és Richárd Pipes neve és munkássága világszerte ismert azok elõtt, akik érdeklõdnek a világkommunizmus, a szovjet gulágok és a totalitárius rendszerek története iránt. |
| Pengefal: Terézváros nem adja fel |
| 2003. október 11. | Népszabadság |
| Terézváros nem fogadja el a Fõvárosi Közigazgatási Hivatal döntését, amely szerint nem bontható el az Andrássy úti Terror Háza múzeum pengefala - közölte lapunkkal a kerület polgármestere. Verók István elmondta: az önkormányzat keresi a jogorvoslati lehetõséget, amely révén az építményt mégis le lehet szereltetni az épületrõl. |
| A kecske és a mosónõ |
| 2003. október 10. | Élet és Irodalom |
| Hazánk közvéleményformáló értelmiségi elitje manapság egyre krónikusabb fogalmi és retorikai hiányosságokkal büszkélkedik. A helyzetet Dessewffy Tibor a következõ találó szavakkal foglalta össze nemrég: „…Az értelmiségi (…) elitcsoportok az elmúlt tizenkét évben képtelenek voltak (voltunk) értelmes, érvényes és elfogadottá váló értelmezési kereteket nyújtani a posztszocialista átalakulás fájdalmas jelenségeire" (Botrányok hálójában, Népszabadság, 2003. aug. 30.). Cikkem ezt a jelenséget, a jelenségbõl kivezetõ utat elemzi.Az értelmezési keretek hiányosságait könnyedén illusztrálhatnánk azok mûveivel, akik az un. radikális jobboldal felõl tüzelnek ellenfeleikre (gondolok itt pl. Bayer Zsolt, Lovas István, Bencsik András, Tóth Gy. László, Molnár Tamás sajátos alkotásaira). |
| Vásárhelyi Máriának nagyon rossz lehet |
| 2003. október 10. | Élet és Irodalom |
| Biztosan ezért gyûlölködik ennyit. Évek óta látom, olvasom, hogy jómagam is gyûlöletének egyik tárgya vagyok, így ezen lap hasábjain is állandó jelleggel emleget. Reklámnak sem rossz. Az indulat vezérelte rágalmakra, becsmérlésekre viszont nem kívánok soha reagálni, legalábbis nem a jelen formában. Az a bíróság dolga lesz. |
| Kigyulladt a Terror Háza pengefala |
| 2003. október 9. | origo.hu |
| Kigyulladt a budapesti Terror Háza Múzeum pengefala szerda este, a tüzet rövid idõ alatt eloltották - közölte a katasztrófavédelem.A tûz a múzeum Csengery utca felõli oldalán keletkezett az épületnek keretet adó pengefalon. A múzeum biztonsági szolgálata poroltóval próbálta megfékezni a tüzet, amelyet végül a tûzoltók oltottak el. Személyi sérülés nem történt - mondta az intézmény sajtófõnöke. Schlett Anna, a helyszínen tartózkodó tûzoltóktól úgy értesült, hogy a tüzet feltehetõen elektromos rövidzárlat okozta. |
| Marad a pengefal |
| 2003. október 9. | Magyar Nemzet |
| Nem bontható el a Terror Háza Múzeum homlokzatához engedély nélkül hozzáépített pengefal - közölte Budapest fõépítésze és a Városháza szakügy-osztályának vezetõje. Schneller István és Pongrácz Katalin tájékoztatta a testületet arról, hogy a VI kerület az erre biztosított egyéves határidõn túl hozta meg a bontási határozatát, amelyet emiatt a közigazgatási hivatal megsemmisített. Schmidt Mária fõigazgató bízik abban, hogy a fõváros és a VI. kerület vezetése tudomásul veszi: a múzeum létezik, a homlokzatával együtt egy egységet alkot. |
| Nem bontható le a pengefal |
| 2003. október 9. | Népszabadság |
A közigazgatási hivatal határidõ-túllépés miatt utasította el a határozatot
Nem lehet lebontani a Terror Háza pengefalát, habár továbbra sincs fennmaradási engedélye - derült ki a közigazgatási hivatal határozatából, valamint a fõváros városképvédelmi bizottságának tegnapi döntésébõl. Budapest Fõváros Közigazgatási Hivatala az építési törvényben elõírt eljárási határidõ túllépése miatt utasította el, illetve semmisítette meg a közelmúltban a VI. kerületi önkormányzatnak a pengefalra kiadott bontási határozatát. |
| Nem bontható le a Terror Háza pengefala |
| 2003. október 8. | Tv2 |
A jogi hiba miatt márcsak bírósági perrel érhetõ el esetleg a pengefal bontása
A Fõvárosi Közigazgatási Hivatal megsemmisítette a VI. kerületi önkormányzatnak a pengefal bontására kiadott határozatát. Urbán András, a hivatal építésügyi fõosztályvezetõje a Tényeknek azzal indokolta a döntést, hogy a kerület kicsúszott a hatósági eljárásra elõírt egyéves határidõbõl. |
| Kigyulladt a Terror Háza pengefala |
| 2003. október 8. | MTV online |
| Kigyulladt a budapesti Terror Háza Múzeum pengefala szerda este, a tüzet rövid idõ alatt eloltották - közölte a katasztrófavédelem az MTI-vel. |
| Marad a Terror Háza pengefala |
| 2003. október 8. | origo.hu |
| A VI. kerület jogi hibája miatt nem bontható el a Terror Háza Múzeum homlokzatához engedély nélkül hozzáépített pengefal - közölte Budapest fõépítésze és a városháza szakügyosztályának vezetõje a Fõvárosi Közgyûlés városképvédelmi bizottságának szerdai ülésén. |
| Helyén marad a Terror Háza pengefala |
| 2003. október 8. | MTV online |
| A VI. kerület jogi hibája miatt nem bontható el a Terror Háza Múzeum homlokzatához engedély nélkül hozzáépített pengefal. Ezt közölte Budapest fõépítésze és a városháza szakügyosztályának vezetõje a Fõvárosi Közgyûlés városképvédelmi bizottságának szerdai ülésén. |
| Orwell- és demokráciaismereti vetélkedõ a Terror Házában |
| 2003. október 8. | Dunaújvárosi Hírlap |
| Valóbb Világ címmel, Orwell- és demokráciaismereti vetélkedõt indított útjára kedden a Terror Háza Múzeum. |
| Levelek a lápvidékrõl |
| 2003. október 1. | Élet és Irodalom |
| Elnézem a Nap-kelte fásultan unatkozó, felkészületlen mûsorvezetõit, viselkedésük a hazai politikai közélet egyik legellenszenvesebb vonását hordozza; nincsen múlt, nincsen jövõ, és a jelen is csak a mûsoridõ 180 percéig tart. Ha egyáltalán. Gyakran ugyanis még az éppen jelenlévõ interjúalany válaszai sem képesek az érdeklõdésnek akárcsak a látszatát is kiváltani a kérdezõbõl. |
| Zsinórmérce |
| 2003. szeptember 24. | Magyar Nemzet |
| Éljen Gerõ, a hídverõ - dünnyögtem magamban, amikor arról értesültem, hogy Gerõ András történész, a Habsburg Intézet vezetõje egy igaz ügyben - fittyet hányva a politikai elõítéleteknek - képes volt közösen megnyilvánulni Schmidt Máriával, a Terror Háza Múzeum vezetõjével. (Mondandójuk lényege, hogy senki ne javasolhassa senkinek - egy mégoly ellenszenvesnek tartott történésznek sem - az auschwitzi gázkamrák gyakorlati kipróbálását, mint ahogy az az Élet és Irodalomban elõfordult.) |
| Magyar Rádió: egyszólamúra hangolnák |
| 2003. szeptember 24. | Népszava |
Jogi lépések megtételére készül a közszolgálati intézmény szakszervezete
Egyelõre még lebeg Barát József, a Független Rádiós Szakszervezet ügyvezetõjének feje felett a kirúgás damoklészi kardja amely a rádiós közvélemény szerint le is fog sújtani. Ahhoz azonban, hogy életbe léphessen a Magyar Rádió által hozott határozat, mely Barátot rendkívüli felmondással el kívánja bocsátani, az érdekvédelmi szervezeteknek véleményezniük kell.a döntést. |
| Kettõs mércével mérve II. |
| 2003. szeptember 23. | Magyar Nemzet Online |
| Képzeljük el, hogy 2001-et írunk, a kormányrúdnál Orbán Viktor, az ellenzék vezére pedig Kovács László. Képzeljük el, hogy a Magyar Nemzet címlapján egy aláírás nélküli áldokumentum lát napvilágot, amelyben az alig néhány napja elhunyt Vásárhelyi Miklós azt üzeni a túlvilágról, hogy Magyarországon minden bajnak okozója az SZDSZ, holtversenyben a Soros Alapítvánnyal -- milyen harsány kórusban követelné másnap a Népszabadságban negyven baloldali értelmiségi az arcátlan hamisításért felelõs fõszerkesztõ haladéktalan lemondását, továbbá szurokban és tollban való meghempergetését. |
| Interjú Gerõ Andrással |
| 2003. szeptember 23. | Nap-Kelte |
| Mv.: - Gerõ András az utóbbi idõkben sokszor mond meghökkentõ kifejezéseket, és tesz meghökkentõ kijelentéseket, egyszer itt váltott ki élénk vitát a Nap-keltében, amikor azt hiszem, hogy a Fidesz Magyar Polgári Párt, akkor még párt volt talpasairól beszélt, vagy Orbán Viktor talpasairól beszélt, és azt hiszem ez váltotta ki néhány szervezet rosszallását, most meg egy kicsit komolyabb dologról van szó, mert a MIÉP és a Jobbik, amelyik kész párttá alakulni, most jogi lépéseket fontolgat Gerõ András ellen egy nácizás miatt. égy is jelent meg a Magyar Nemzetben a cikk, hogy egy nácizó értelmiségi. |
| Teller Ede levele |
| 2003. szeptember 23. | Nap-Kelte |
| Pallagi Ferenc: - Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, történész, jó reggelt kívánok. Ha jól tudom, akkor ön is szoros, ha lehet mondani személyes kapcsolatokat ápolt Teller Edével. Schmidt Mária, történész, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója: - Személyes kapcsolatban voltam vele, de szorosnak nem nevezném. |
| Tessék inkább szépen, nyugodtan olvasgatni! |
| 2003. szeptember 15. | Élet és Irodalom |
| Ernst Nolte: A fasizmus korszaka. Fordította Jaltai Gábor. XX. Század Intézet-Kairosz Kiadó, 2003. 670 oldal, 5600 FtXIV. Lajos egyáltalán nem mondott olyasmit, hogy „Az állam én vagyok". Sõt, pontosan az ellenkezõjét jelentette ki halálos ágyán: „Én elmegyek, de az állam itt marad..." XV. Lajos sem mondta, hogy „Utánam az özönvíz". Csak éppen annyit jegyzett meg néhány csatavesztés, egy merénylet és egy üstökös felbukkanása után, hogy már csak egy özönvíz hiányozna. |
| Helyreigazítás |
| 2003. szeptember 15. | Élet és Irodalom |
| Schmidt Mária, a Terror Háza fõigazgatója az alábbiak közlésére kérte lapunkat:Az Élet és Irodalom 2003/35. számában Kovács Éva Az ironikus és a cinikus címû írásában valótlanul állította, hogy „a múzeum igazgatója maga is nyilatkozta, a terror szenzációját kívánják bemutatni, történelmi happeningre invitálva a látogatókat", ugyanis soha, sehol nem tettem ilyen kijelentést. Ezúton utasítom vissza a cikkíró azon eljárását, hogy a Terror Háza Múzeummal kapcsolatos elfogult véleményét egy számba adott valótlan kijelentés alapján próbálja bizonyítani. |
| Célkeresztben |
| 2003. szeptember 15. | Magyar Nemzet |
Schmidt Mária új kötetének ürügyén
Nem tudhatjuk pontosan, hogy mikor, kik és miért határozták el azt, hogy Schmidt Máriát pedig kilövik a pályáról.Talán az volt a baj, hogy már elsõ publikációiból kiderült: múltunk mindenestül érdekli. Második kötetében (Diktatúrák ördögszekerén) megbocsáthatatlan következetességgel egyszerre foglalt állást a zsidó szenvedések mellett (rendkívül izgalmas esszéje a háború alatti úgynevezett zsidó tanácsok feloldhatatlan erkölcsi konfliktusaival foglalkozott), és ugyanennek a könyvének egy másik tanulmányában bátran kijelentette, hogy Bárdossy László pere szándékosan elõre hozott ki-rakatper volt, Szálasiénál is fontosabb látványper, amely mellett a magyarok elrettentésére döntöttek a rendszer új urai. |
| A pártatlanság vélelme |
| 2003. szeptember 8. | Magyar Nemzet |
A volán mögött ülõk rádiójából kormányrádió
Vajon milyen baloldali reakciókat váltana ki, ha a polgári körökhöz közel álló vállalkozók megvásárolnák mondjuk a Rádió C-t - mint azt a Népszava egyszer feltételezte -, majd kérelmeznék az Országos Rádió és Televízió Testületnél a mûsor-szolgáltatási szerzõdés módosítását, és politikai mûsorokat sugároznának? Az ötlet kivitelezhetõ - legalábbis a Klubrádió esetében már sikerült végrehajtani hasonló változtatást. |
| Negyven másodperc |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Azok számára, akik a nem ismerik a hozzászólásom tárgyát képezõ történéseket, röviden összefoglalom az elõzményeket. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet vezetõje (és a Terror Háza igazgatónõje) meghívta az irányítása alatt álló kutatóintézetbe Ernst Nolte német történészt. Nem nagy ügy - gondolhatnánk. Tudósok között ez megszokott dolog. A tudományos kutatás az együttmûködés révén csak fejlõdik. A meghívás azonban komoly sajtóvitát váltott ki, ugyanis a szóban forgó személy korábban többször is botrányt keltõ nyilatkozatokat tett a Holocausttal kapcsolatosan. |
| Humánus tömeggyilkosok |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| A neves német történész indulatos írásában (Állásfoglalás az Élet és Irodalom címû hetilap fejtegetéseihez, ÉS, 2003/30.) a vele vitázni merészelõket gondolkodásra képtelennek, "szándékosan tudatlannak" vagy csak szimpla (párt)agitátornak nevezi. Súlyos vádak egy tekintélyes, idõs (1923-ban született) német professzor részérõl. Nolte szellemesnek szánt paradoxona szerint az a mód, ahogy a nácik a zsidókat a gázkamrákban kivégezték, nagyon is humánus, gyors, hatékony volt, éppen ezért volt embertelen, sõt "emberellenesebb". |
| Ungváry Krisztián megvédi Ernst Noltét |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Hát ez ritka jó vicc.Ungváry Krisztián elmagyarázza nekünk, hogy "Nolte nem az áldozat, hanem a tettes szempontjából tartja általa is idézõjelbe tett "humánus" módszernek a mérges gáz segítségével végrehajtott népirtást" (Noltéról írni, ÉS, 2003/33.). A náci vezetõk tehát a gyorsan lebonyolítható tömeggyilkosság útján nem az áldozatok, hanem az érzõ szívû gyilkosok szenvedését akarták megrövidíteni. Ha hinnénk Ungváry Krisztiánnak, akkor Noltét agyalágyultnak kellene tekintenünk. |
| Negyven másodperc |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Bizarr ötletem támadt Ernst Nolte német történész idézett mondata kapcsán (Népszabadság, június 13.). Nolte úr szerint a gázkamrában az áldozatok "mindössze" negyven másodpercig szenvedtek, tehát ez a szenvedés igazán "bagatell" volt! Nolte úr német alapossággal megismételhetné a kísérletet, és azután "jelenthetné a túlvilágról", hogy az idõmérés pontos volt, nem harminckilenc és nem negyvenegy másodpercig tartott a "mûvelet", hanem pontosan 40 másodpercig. A kísérlethez csatlakozhatna Nolte vendéglátója, a nevezett intézet fõigazgatónõje, hogy megerõsítse a "mérés" egzakt voltát, s a jelenlevõ politológus is hitelesíthetné, nem történt annak idején tévedés, az idõmérõk megbízhatóak voltak. |
| Állásfoglalás az Élet és Irodalom fejtegetéseihez |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| A Spiegel-beszélgetésbõl és a Népszabadság cikkébõl is egyértelmûen kiderül, hogy milyen kontextusban került szóba a "humánus" ölés a gázkamrákban. Tõlem azt kérdezték, mi tette a "holokausztot" különlegessé és egyedivé. Ez a kérdés kétségtelenül legitim és visszautasíthatatlan; elõfeltételezi, hogy az egyediség mint olyan létezik. |
| Tisztelt Szerkesztõség |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Lapjuk ez évi 25. számában Negyven másodperc címmel a Páratlan oldalon egy névvel nem aláírt, rövid szöveg jelent meg. Az írás azt javasolja, hogy Ernst Nolte német történész és vendéglátója, a Terror Háza fõigazgatónõje menjen gázkamrába, és így "jelentheti a túlvilágról", hogy hány másodpercig tartott a mûvelet. |
| Tolerancia és/ vagy pluralizmus |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
A gyûlöletbeszéd értelmezése
Gerõ András és Schmidt Mária nyilván "mindent meggondoltak és mindent megfontoltak", mielõtt a honi közéletben szokatlan párosként a nyilvánosság elé álltak. Bizonyára számoltak azzal, hogy pusztán közös fellépésük is súlyos ellenérzéseket vált majd ki, nem is beszélve mondandójuk (Tisztelt Szerkesztõség!, ÉS, júl. 4.) tartalmáról. Kaptak is bõven. Az Élet és Irodalom kritikusai (Vásárhelyi Mária és Eörsi István) elsõsorban Gerõt marasztalják el, aki - Vásárhelyi szerint - többrendbeli gyûlöletszítóval (A valószínûtlenség valószínûsége, júl. 11.), illetve - Eörsi szerint - "közéletünk jobboldalának egyik legzüllöttebb figurájával" (júl. 18., Visszhang oldal) áll össze. |
| A gyûlöletbeszédrõl |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
"Tehát én azt gondolom, hogyha az egyik oldalon, mondjuk hogyha Istvánoknál maradunk, van egy Lovas István, a másik oldalon egy Eörsi István. Ezek teljesen ekvivalensek egymásnak [sic!], mind a kettõ gyûlöletbeszédet alkalmaz..."
(Gerõ András Schmidt Máriával és Elek Istvánnal folytatott tévés csevegése közben, 2003. július 20-án.)
Legszívesebben kedvelt idézetemmel kezdeném, Bornemissza Péter XVI. századi prédikátor mély felismerésével, amely szerint "Ha szarral harcolsz, ha megbírod is, ha megbír is, szaros leszesz", de ez esetben rögtön a gyûlöletbeszéd gyanújába keverednék, mert csúnya szót használtam valami csúnyaságra. Holott csak pontosan fogalmaznám meg azokat az érzéseimet, amelyeket a mottóban idézett szöveg váltott ki belõlem, és a pontosság sem erkölcsi, sem stiláris értelemben nem sorolható a vétkek közé. |
| Furcsa pár |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Nem csak szellemi holdudvar világolhat, amíg eltûrik, egy párt vezetõi gárdája körül, hanem biznisz- és buli-holdudvar is, sõt különlegesen visszatetszõ körülmények között létrejöhet e két holdudvarnak valamiféle vegyüléke, mely szellemi áruval bizniszel és bulizik, megnyerve nagyhatalmú barátok és pártfogók támogatását. Nálunk jelenleg két különlegesen élelmes bizniszértelmiségi pártholdudvaronc tevékenysége hívja fel magára a figyelmet. Schmidt Máriáé, aki különösebb tudományos erõfeszítés nélkül is képes volt arra, hogy vezérébõl, az exminiszterelnökbõl nagyszabású történeti intézet és pártpropagandát szolgáló történeti múzeum céljaira mesés összegeket hasítson ki, és Gerõ Andrásé, aki valóban létezõ tudományos munkásságára hivatkozva szintén elképesztõ összeget kért és kapott Habsburg-kutatás céljaira régi barátjától, a jelenlegi oktatási minisztertõl, akinek ez a hivatali feladataitól meglehetõsen távol esõ tudományos diszciplína rejtelmes okból a szívügye. |
| Tisztelt Szerkesztõség! |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Elolvastam az általam is aláírt olvasói levélre írt fõszerkesztõi megjegyzést (27. szám) és a levél terjedelmét sokszorosan meghaladó hosszúságú, a lap két (egy pár) háziszerzõjétõl származó reflexiókat (28. szám) [Eörsi István: Furcsa pár, ÉS, júl. 11.; Vásárhelyi Mária: A valószínûtlenség valószínûsítése, ÉS, jún., 11. - a szerk.]. Kiemelt figyelmük megtisztelõ. |
| A valószínûtlenség valószínûsítése |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Kár, hogy Gerõ András éppen azzal a Schmidt Máriával közös nyilatkozatban tiltakozik a gyûlöletbeszéd ellen, aki az Antiszemita közbeszéd Magyarországon címû kiadványok egyik leggyakrabban idézett gyûlölködõje. Különösen azért nagy kár ez, mert e kötetek egyik szerkesztõje éppen Gerõ András. |
| Hárman párban |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Értékel a Magyar Nemzet cikkírója: "Itt tart ma a párbeszéd jobb- és baloldal között a médiumokról, a közszolgálatiságról, a sajtószabadságról. Nem túl rózsás a helyzet, de alapvetõen ennek is örülnünk kellene, hiszen még vannak fórumok, ahol vitatkozni lehet, még nem fojtották belénk a szót." |
| Egy bolsevista veterán emlékiratai |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
(Részlet)
Vidám dolog történt velem, Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatónõje maga védte meg tõlem nemrég Kertész Imre írót a Magyar Nemzet hasábjain. Ha valaki egy évvel ezelõtt ezt el szerette volna velem hitetni... Írtam pár hete egy olvasói levelet az Élet és Irodalomba, amiben azt állítottam, hogy Kertész nyilatkozata, miszerint a Sorstalanságot a Kádár-rendszerrõl írta, nem állja meg a helyét (Vári György: Kádár és Köves, ÉS, jún. 13.). Schmidt Mária szerint olvasói levelemet igazából megrendelésre írtam, hogy utoljára figyelmeztessem Kertész Imrét, nagyon rosszul járhat, ha továbbra is szidja a Kádár-rendszert, titokzatos megbízóim ugyanis, akiknek csodafegyvere az ÉS, nagyon szeretik aztat. |
| Ki maradt itt a múltból? |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Schmidt Mária és Gerõ András újabb közös fellépése egy részét azzal töltötte egy tévémûsorban, hogy - részben rólam - rosszindulatú sületlenségeket beszéltek, ez alkalmat teremt számomra, hogy röviden elmondjak errõl az ostoba vitáról néhány dolgot, amit valóban fontosnak tartok, hogy aztán az egészet hagyhassam végre a francba. Schmidt Mária, valamint barátai és üzletfelei szerint a Sorstalanság csak úgy általában minden totális szisztéma természetérõl tanúskodó parabola, Auschwitz csak metaforája mindezeknek, és ha nem, akkor rossz könyv, mert egy partikuláris kis csoport szenvedéseivel foglalkozik csak. |
| Egy fontos mondathoz |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Nagyon régóta várom ezt a mondatot. Eörsi István írta le (Furcsa pár, ÉS, júl. 11.): "Csakhogy, hölgyem, uram, ma senki sem küldhetõ gázkamrába, mert nincs gázkamra." A megszólított hölgy Schmidt Mária, az úr pedig Gerõ András, akik együtt írtak fölháborodott levelet (Tisztelt Szerkesztõség!, ÉS, júl. 4.), nácinak mondva azt, aki a gázkamra kipróbálását javasolja ma valakiknek, s náciszimpatizánsnak bélyegezve azt a lapot, mely ennek a "javaslatnak" helyt ad. Számomra is teljesen nyilvánvaló, hogy Schmidt és Gerõ félreérették a glossza keserû iróniáját, ebben a kérdésben tehát Eörsivel értek egyet szinte mindenben. |
| Az ironikus és a cinikus |
| 2003. szeptember 1. | Élet és Irodalom |
| Mintha nem állnának a szobrok már kerek egy évtizede Budatétény határában. Mintha a kommunizmus emlékezete címén kizárólag a Terror Házáról értekezhetnénk. Fordítsuk most meg a dolgot: ejtsünk szót a Zsarnokság Szoborparkjának iróniájáról, hogy észre vegyük a Terror Háza cinizmusát. |
| Üdvözlet a Nagy Testvér korából |
| 2003. augusztus 25. | Budapesti Nap |
Orwell-kiállítás a Terror Házában
Alig több mint száz éve, 1903. június 25-én született George Orwell, a kultikus 1984 címû regény írója. Személyére, mûveire kíván emlékezni a Terror Házában látható idõszaki kiállítás.A Terror Háza egy kis termében található a kiállítás, amelyben a rendezõk - több-kevesebb sikerrel - Orwell életét próbálták rekonstruálni. A bejáratnál egy tárlóban az íróról és hozzátartozóiról találunk fényképeket, egyes munkáinak pedig szamizdat kiadásait tekinthetjük meg. |
| Nyilasok és kommunisták |
| 2003. augusztus 22. | Heti Válasz |
| Az Andrássy út 60, a Terror Háza Múzeum körül átadása óta forr a nyilvánvalóan politikai töltetû vita. Legutóbb Ungváry Krisztián sorakozott fel a kiállítást támadók közé, de kifogásai részben cáfolhatók, részben pedig nem ingatják meg a kiállítás alapvetõ koncepcióját, melynek lényege: Magyarországon a harmincas évek második és a negyvenes évek második felében egyaránt a szélsõséges radikalizmus, a társadalom átalakításának türelmetlen késztetése jellemezte a nyilasokat és a kommunistákat. |
| Márai írja |
| 2003. augusztus 22. | Élet és Irodalom |
| Történészek vitatkoznak egy napilapunk hasábjain. Egyikük szerint a zsidógyûlölet annyira mélyen gyökerezett az akkori keresztény magyar társadalomban, hogy a nyilasok egy korabeli „szabad" választást könnyen megnyerhettek volna. A Terror Háza igazgatónõjének errõl homlokegyenest ellenkezõ a véleménye. Tisztelettel ajánlom figyelmükbe - az autentikus tanúnak mondható - Marái Sándor 1945-ben papírra vetett sorait.„Ez a magyar társadalom oly bûnöket követett el, hogy a napon, mikor felocsúdik a romok között a való helyzetre, kétségbeesett bûntudata újabb dühöket szülhet csak; azokra dühöng majd, hangosan vagy titkosan, akik bûneinek itt maradt bûnjelei, a zsidókra és mindenkire, aki bûneire emlékezteti. Mentõi hangosabban kiált az égre egy bûn, annál kínosabb, ha bûnjelek maradnak a gaztett után." (Ami a Naplóból kimaradt) |
| 10 éves a Magyarságismereti Mozgótábor |
| 2003. augusztus 21. | Hargita Népe |
| "Ki szívét osztja szét"... indult a dal és szárnyalt egész Budapest fölött, le egészen a Dunáig, ahol még lebegett a délutáni sétahajózás vidámsága... A dallam õszinte megszólaltatói 150 magyar gyerek a Kárpát-medence területérõl, akik részt vettek a kanadai magyar Rákóczi Alapítvány jubileumi Magyarságismereti Mozgótáborában. |
| Záróra |
| 2003. augusztus 19. | MTV |
| Mûsorvezetõ: Rózsa PéterRésztvevõk: Szalai Erzsébet, Horkay Hörcher Ferenc, Révész Sándor, Lánczi András Rózsa Péter: - Mit csinál az értelmiség ma Magyarországon? Ki számít egyáltalán ma értelmiséginek? Mondjuk egy tanító, egy tanár, vagy pedig egy villamosmérnök elmondhatja-e magáról, hogy értelmiségi? Van-e ennek klasszikus értelme még és értéke ennek a fogalomnak? Jó estét kívánok. Ez a vita úgy tûnik Magyarországon ilyen hullámzással állandóan elõjön és eltûnik, elõjön és eltûnik, elõjön és eltûnik. Legutóbb a Hétvége egyik nyilatkozatában Schlett István egyenesen azt mondta kicsit tépelõdõ interjújában, hogy õ neki már nincs is nagyon kedve részt venni értelmiségi vitákban. Mert az õ véleménye nagyon röviden, summázva és nem pontosan idézve õt, az hogy az értelmiség nem találja meg a helyét és a szerepét és kirekeszti magát folyamatosan abból a társadalmi diskurzusból, amiben pedig folyamatosan részt kellene vennie. Dezsõffy Tibor a mai egyik cikkében pedig már egyenesen megkérdõjelezi, hogy lehet-e beszélni arról, hogy Magyarországon van értelmiség. Mi meg nem is olyan régen majdnem hasonló körben ültünk ennél az asztalnál. Igaz, Szalai Erzsébet? És tulajdonképpen folytassuk. Ott hagytuk abba, hogy mi azt mondtuk, hogy a kritikai értelmiségi szerep tûnik el Magyarországon. Ugye éppen te fejtetted ki, hogy ennek a kritikai attitûdnek a háttérbe szorulása komoly válságot jelez. Alig telet el néhány hét és most meg azt halljuk, hogy lehet, hogy ez a társadalmi csoportosulás, lehet, hogy ez a különös szerepet magának vindikáló és mindig találó csoport igazából vagy nem létezik, vagy pedig nincs funkciója. Igazak-e ezek, amiket én itt most összehordtam gyorsan vádként az értelmiségre? Tessék! |
| Szelet vetett, de nincs vihar |
| 2003. augusztus 19. | Vasárnapi Hírek |
Pereirõl beszél dr. Kende Péter, A Viktor szerzõje
A Viktor címû könyvével szelet vetett, s el is kezdett vihart aratni 2002-ben dr. Kende Péter. Kövér László akkor egyszerûen csúszó-mászónak titulálta, Schmidt Mária a Terror Háza Múzeumból pedig legszívesebben lecsatolta volna a fegyverét és lelõtte volna, mint egy kutyát. |
| Az elõzõ kormány idején... |
| 2003. augusztus 19. | Magyar Nemzet |
Gondolatok Orbán Viktor könyvérõl
Egy kort nem az határoz meg, mivel fordul szembe. Az csak segíti a definíciót. Egy kort mindigaz határoz meg, mit hoz létre, milyen értékeket állít, és ezek az állítások milyen viszonyban vannak a valósággal. Bármit állított is önmaga eszményeirõl a szocializmus, legsürgõsebb tennivalójaként a múlt tagadását mutatta fel. Gyakorlata során veszítette el híveit. Óriási felvásárlást hajtott végre, amelyet államosításnak nevezett, és a javakért kinek eszmékkel, kinek pedig golyóval fizetett. De mi, magyarok sorra eldobáltuk az eszmék gyûrött, hamis bankóit. Észnél voltunk. |
| A politika nem költészet |
| 2003. augusztus 19. | Magyar Fórum |
| A Hír Tv március 20-án lopta be magát a szívembe, mikor éjszaka kitört a második iraki háború, s bár az egész világ tudta, hogy az indulás a napokban várható, a híresek hazamentek aludni. Reggel fél ötkor bekapcsolták a Kossuth rádiót, s meghallgatták a híreket: Irakban kitört a háború. Megkávéztak, lezuhanyoztak, fogat mostak, majd komótosan beballagtak a stúdióba, s hat órakor bemondták: Irakban kitört a háború. |
| A kettõs mérce életveszélyes lehet |
| 2003. augusztus 15. | Magyar Nemzet |
| Gerõ András a Habsburg Intézetrõl, a minden irányú gyûlöletbeszéd elutasításárólA Habsburg Intézet élére a kuratórium Gerõ Andrást nevezte ki igazgatónak. Az intézet létrejövetele vitát indukált. Nemrégiben azonban meglepetést keltett, hogy a történész közösen lépett fel a Terror Háza Múzeum fõigazgatónõjével a gyûlöletkeltés ellen, amikor egy magát liberálisnak tartó lap jegyzetírója többeknek gázkamrát ajánlott. Gerõ lapunknak kifejtette: ez a fajta megközelítés nem liberális, hanem szélsõséges, osztályharcos logikára vall. A történész szerint a Habsburg Intézeten keresztül a magyarság európai hagyományait tudjuk elismertetni külföldön is. |
| Visszaperelt múlt |
| 2003. augusztus 15. | Heti Válasz |
| Schmidt Mária a magyar közélet ismert személyisége. A Terror Háza Múzeum fõigazgatója, s a mai történészek közül talán az õ neve hangzik el a legtöbbször a magyar médiában. Komoly szakmai kritika alig jelent meg munkásságáról, ám a szerzõt és munkáit a posztkommunista elit a kilencvenes évek közepe óta folyamatosan pellengérre állítja. A támadások intenzitása csak fokozódott ellene, amikor az Orbán-kormány alatt a miniszterelnök közvetlen munkatársaként dolgozott. Schmidt morális érzékû történész, aki nemcsak kitört a közelmúltunk értékelésére még a Kádár-rendszer alatt készült sémákból, hanem rámutatott arra is, hogy kinek és miért érdeke fenntartani a régi, hamis történelemszemléletet. |
| Unió |
| 2003. augusztus 15. | Élet és Irodalom |
| A Zsidó Közéleti Unió nevében dr. Sik János és dr. Pelle János ügyvivõk védelmükbe veszik dr. Schmidt Mária és dr. Gerõ András történészeket (ÉS, 2003/32.). Az uniós doktorok megállapítják: „Nem szokatlan a magyar sajtó egy részétõl az, hogy szívesen ad helyet Schmidt Mária történészi és tudományszervezõi tevékenységét napi politikai elfogultságok alapján támadó, a történésznõt személyében sérteni és megalázni igyekvõ szerzõknek. Új jelenség azonban, hogy vele együtt kollégája, Gerõ András is céltáblává vált csak azért, mert a szakmai szempontokkal párosuló emberi tisztesség alapján kiállt mellette." (Érdekes, a doktor urak kizárólag az ES-ben megjelent írásokra hivatkoznak.) |
|||||||||||||||||||||
|||||||||||||||||||||
||||||||||||||||||| aktuális
|
|
| |
|
|
