„Ha nem lennék miniszter, akkor is azt mondanám: a Terror Házát nem szabad bezárni. Sajátos politikai klímában, a kampány légkörében jött létre, de mivel sok embert érdekel, a kormány kötelessége a mûködtetés feltételeit megteremteni. Hogy ez mennyibe kerül, nem tudom." (Interjú Kiss Elemér kancelláriaminiszterrel) A „Terrorházi keringõ" azóta is éles indulatokat vált ki. Mint kiderült, a költségvetés - Medgyessy ígéretétõl némileg eltérve „csak" százmillióval hajlandó pótolni a parlament által megszavazott összeget, és a kormány cserében képviseltetni kívánja magát a kuratóriumban, hogy a pénz felhasználásáról tiszta képe legyen. Az ellenzék az alapítvány függetlenségéért aggódik. A történteket követték a 168 Óra internetezõ olvasói is.

Már több mint egy éve megnyitotta kapuit a Kozma utcai Kisfogház Emlékhely. Az aradi várhoz mérhetõ jelentõségû emlékhelyet azonban mind ez idáig csak néhány ezren látogatták meg. A szélesebb körû megismertetésben segíthet, hogy a közelmúltban az emlékhelyet a Terror Házába integrálták. Az Andrássy út 60. szám alatti intézményt a politikai viharok sem kerülték el. Milyen sors várhat ezek után a két intézményre? Mindezekrõl beszélgettünk Rédey Saroltával, a Kisfogház Emlékhely igazgatójával és Kiszely Gábor történésszel, a Terror Háza szakmai igazgatójával.

Jó éve volt az SZDSZ-nek 2002. Az úgynevezett kispártok közül egyedül õrizte meg integritását. Nem kis részben neki köszönhetõ, hogy az ellenzék kiharcolta a kormányváltást. A koalíciós osztozás során kifejezetten elõnyös helyzetbe került, így látja a párt elnöke. Persze a hivatásos „belsõ szkeptikusok" másképp értékelik. Magát a koalíciót is, amely Kuncze szerint az egyetlen reális politikai lehetõség. Még akkor is, ha akadnak igen prózai pillanatai. A liberálisok lehetõségeirõl, belsõ vívódásairól, „mellényúlásairól" Buják Attila kérdezte az SZDSZ elnökét.

Szociálliberális körökben elõbb azzal vádolták a Terror Háza Múzeumot, hogy aránytalanul kis helyen mutatja be a nemzetiszocialista és a nyilas korszak áldozatainak emlékét, majd Petõ Iván kezdeményezésére - mindenféle színjáték után - végül 50 millió forinttal megkurtították az intézmény éves állami költségvetését. A Terror Háza vezetõsége nem hajlandó elfogadni a kormány zsarolását, amelynek értelmében csak a kuratórium kibõvítése után lenne hajlandó a nagy népszerûségnek örvendõ intézménynek visszaadni a Petõ-indítvány nyomán elorzott összeg egy részét. Kiszely Gábor, a Terror Háza szakmai igazgatója lapunknak nyilatkozva a legutóbbi fejleményekrõl beszél.

Rockzene a múzeumban

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (polgári tagozat) tüntették ki Kovács Ákos dalszerzõt a Terror Háza létrehozása érdekében végzett munkájáért. Miért kell zeneszerzõ egy múzeumhoz? S ha mégis, miért egy 34 éves rockzenész? Kovács Ákost errõl kérdeztük.

Gerõ András neve két most alapítandó közalapítvány kuratóriumában is felbukkan. Mária Terézia szobrának avatásán jelentik be hivatalosan a Habsburg Tanulmányok Közalapítvány létrejöttét, amely kutatások nemzetközi vérkeringésébe kapcsolná a magyar tudományt. A másik szervezet a lakosságot készítené fel az uniós csatlakozásra. A máris érkezõ ellenzéki támadásokra a történész úgy reagál, hogy a jobboldal nem homogén, és hogy meg kellene érteniük, miért vesztettek két választást 2002-ben.

Támogatta: a Hadtörténeti Intézet, a Nemzeti Múzeum, a Történeti Hivatal, a Terror Háza Múzeum...

Hankiss Ágnes szerint magasabb politikai akarat sugallatára szervezik át az intézményeket

Van, amit még ebben a következmények nélküli országban sem lehet büntetlenül megtenni

A XXI. Század Intézet a Fidesz Parlamenti képviselõcsoportjával és az Európai Néppárttal közösen kerekasztal-beszélgetéseket rendez az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésekrõl „Európa Napok” címmel március 31 - április 4. között.