1998. november elsején kellemes napra virradt Budapest népe. Nem kellett dolgozni, mert vasárnap volt. Nem kellett újságot olvasni, mert vasárnap volt. És nem kellett tovább izgulni a város jövõjéért, mert jóváhagyták az MSZP és az SZDSZ fõvárosi koalíciós megállapodását. Demszky összes régi helyettesét újraválasztották, Atkári János és Vajda Pál barátsága megbonthatatlannak bizonyult.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a kormány az EU-s felkészülést a mákos guba szintjére süllyesztette, miközben számos olyan problémára kellene már most válaszokat, megoldásokat találni, melyek a csatlakozással hangsúlyosan fognak jelentkezni.

Ormos Mária a Terror Házáról és a kádári múlthoz való viszonyról

A Terror Háza döbbentette rá a magyar közvéleményt a XX. századi történelem feldolgozásában felhalmozott adósságunkra. Errõl beszélgettünk Ormos Mária történész akadémikussal, Trianon kutatójával, Mussolini és Hitler életrajzainak szerzõjével.

Októrer 30-án jelenik meg Ákos Új törvény címû lemeze. Ebbõl az alkalomból vizitáltunk - a poptörténelemben elõször - a Solymárhoz közeli mûvészlakban, ahol maga a szerzõ rendezkedett be.
Úgy nagyjából egy életre.
Szerintünk az isten háta mögött él, szerinte az Isten homlokán, de tájolási kérdésekbe nem bonyolódunk az alábbiakban. Miután minõségi krémesekkel fogadott, ami önmagában még nem pop, átvonultunk a lakás szerves részét képzõ stúdióba: ez önmagában is pop, de nem elég. A figxelmesség újabb kitüntetõ gesztusaként a személyzeti zenészklotyóba pisálhattunk, és ha nagydolgozni is kellett volna, tájékozódhattunk volna a hanyag eleganciájával ott elhelyezett nemzetközi popmagazinokból.

Augusztus végén zajos és boldog tömeg vonult el az Andrássy úton. Szólt a zene, mikor milyen, és deviánsnak tûnõ egyedek tojtak a körülöttük létezõ világra. Sz. János nyugdíjas hunyorogva nézett, amint kilépett a Terror Háza kapuján, és nagyon nem értette az egészet.

Schmidt Mária szerint nincs szükség a kuratórium kibõvítésére
Nem elvi jellegû vita a kormánykoalícióban

Egykori meghurcoltak viszik el dokumentumaikat a terror házába.

Egy hónapja nyílt meg Budapesten a Terror Háza, s azóta több mint harmincezren voltak kíváncsiak a kommunista és a nyilas rendszer rémtetteit bemutató kiállításra. Az érdeklõdés nem csökken, folyamatosan hosszú sorok kígyóznak az Andrássy út 60. számú ház elõtt. Az épületbe bejutni akarók között egykori áldozatok, meghurcoltak is vannak, akik a múltat felidézõ dokumentumokkal, használati tárgyaikkal gazdagítják a kiállítási anyagot. Összeállításunkban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói fogalmazták meg gondolataikat a Terror Házáról.

A Fõvárosi Bíróság (FB) hétfõi elsõfokú nem jogerõs végzésével elutasította a Terror Háza múzeumot mûködtetõ közalapítványt érintõ egyesítés iránti kérelmet.

Hétfõn dönt a fõpolgármesteri kabinet a Terror Háza Múzeumot üzemeltetõ közalapítvány kérésérõl, miszerint a testület járuljon hozzá az épület melletti pengefal fennmaradásához. A fõváros korábban nem adott engedélyt a homlokzat pengefallal történõ átalakítására.

Átveheti az irányítást a Terror Háza múzeumot fenntartó közalapítvány kuratóriumában a kormány, miután a testület bõvítése kapcsán megszülettek az elsõ döntések. Petõ Iván (SZDSZ) megerõsítette: nem járt az intézményben, ám jól ismeri a mûködését.

A bíróság megtagadta a bejegyzését annak az alapítványnak, amelynek a segítségével a távozó kormány szerette volna Debrecen hatáskörébe juttatni a Terror Háza múzeumot. A Miniszterelnöki Hivatal új vezetése visszavonta a kérelmet, és ezt elfogadta a bíróság.

A Rákosi-érában nem minden per volt koncepciós: voltak igazi ellenállók is - állítja Sunderlik Imre

A Terror Házát mûködtetõ közalapítvány kuratóriuma a jelenlegi ötrõl rövidesen tizenegy tagúra bõvül, így kisebbségbe kerülhetnek az Orbán-kabinet által kinevezett, konzervatív kötõdésû tagok. A grémium létszámát azért akarja növelni a kulturális kormányzat, mert szerinte a múzeumot Is ki kell egészíteni, mivel most egyoldalú.

Megtagadta a Fõvárosi Bíróság a Terror Háza múzeumot üzemeltetõ és a debreceni önkormányzat által létrehozott alapítvány egyesítését, így nem lesz beleszólása a fideszes vezetésû városnak abba, hogyan mûködjön a Terror Háza. A Miniszterelnöki Hivatal új vezetése ugyanis visszavonta az egyesítési kérelmet.

Nem járult hozzá a fõpolgármesteri kabinet hétfõi ülésén ahhoz, hogy a Terror Háza elõtti pengefal fennmaradási engedélyt kapjon. A fõváros városképvédelmi bizottsága már májusban is tárgyalt a kérdésrõl és akkor sem kapott engedélyt a pengefal. A korábbi elutasítás ellen fellebbezett a múzeumot fenntartó alapítvány és kérte ismételten a fõvárostól az engedélyt.

Furcsának tartom, hogy a kulturális minisztérium szakmailag kívánja megerõsíteni a Terror Házát mûködtetõ közalapítvány kuratóriumát. A kuratórium ugyanis szakmailag erõs – nyilatkozta lapunknak Schmidt Mária. A Terror Háza múzeum fõigazgatója Görgey Gábor miniszter kijelentéseire reagálva elmondta: nem érti azt sem, ki illetékes annak megállapításában, hogy ki a politikailag független szakember. Szerinte az MSZP–SZDSZ-kormány „nem bírja tolerálni a más véleményt”. Elmondta: velük eddig senki nem tárgyalt, a kabinet terveirõl a sajtóból értesültek. Így nem tudja, milyen kiállítást kellene kialakítaniuk a múzeummal szomszédos épületben, mint ahogy azt sem érti, miért van szükség egy újabb tárlatra, amikor a tervezett Páva utcai holokauszt múzeum a kormány által a Terror Házából hiányolt idõszakot mutatná be.

Csaknem felére csökkentené a Terror Háza jövõ évi támogatását Petõ Iván szabad demokrata képviselõ költségvetési módosító indítványa. A képviselõ azt javasolja, hogy a budapesti Andrássy úti Terror Háza Múzeum támogatására elõirányzott 330 millió forintból 150 milliót vonjanak el.