A kommunista diktatúra erõszakszervezetének, a ,,párt öklének" egykori székháza, az Andrássy út 60., ma múzeum - a Terror Háza. A XX. századi magyar történem két tragikus korszaka áldozatainak - az 1944-45-ös nyilas rémuralom, és az 1947-tõl 1956-ig tartó kommunista, az 1957-63 közötti kádári s végül az 1989-ig tartó puha „diktatúra" áldozatainak állít emléket.

A Terror Háza megnyitása óta reggeltõl estig hosszú sorok állnak a bejárat elõtt, jelezve budapestiek és vidékiek, fiatalok és idõsek látni akarják. Ugyanakkor tervezésétõl a megvalósításig, majd a megnyitástól napjainkig politikai célú támadások érik nap-mint nap. Vannak, akik átnevezni akarják megbékélés házává, mások külsõ képét - az úgynevezett penge falat vitatják. Akadnak, akik teljesen feleslegesnek tartják, mondván a múlttal nem kell foglakozni, nem érdekes, már a XXI. században élünk.

Mert sokak számára kellemetlen a múlttal való szembenézés, a diktatúra, a terror bûnei még ma is rájuk vetülnek, szeretnék a történelmet megszépíteni. Eddig egyetlen szakszerû nyilatkozatot olvastam a Terror Házáról, Ormós Mária történész professzor asszonyét.

A Fidesz szerint színjáték volt a keddi parlamenti szavazás, amikor a szocialista kormánytagok nemmel szavaztak a Terror Házának adott támogatás csökkentésére. A módosító javaslat viszont a Bárándy Péter szavain felháborodott ellenzék kivonulása miatt kapta meg a többséget, vagyis ezzel felezõdött le a támogatás. A javaslatot benyújtó Petõ Iván szerint nem történt semmi rendkívüli.

Habsburg Ottó szerint a Terror Háza Múzeumnak az a szerepe, hogy felmutassa: a demokratikus rendszer jobb mint a totalitarizmus. A Páneurópai Unió elnöke ezt pénteken jelentette ki újságíróknak, miután magánemberként meglátogatta Budapesten a Terror Háza Múzeumot.

A kormányoldal és a kultuszminiszter is távol maradt az országgyûlési albizottság kihelyezett ülésérõl

Adva van két történész: Karsai és Varga, egy generációhoz tartoznak, kutatási területük is közel azonos, az egyiküké inkább 45 elõttre, a másiké inkább az utánra billen, stílusuk nagyon eltérõ, még sohasem írtak „együtt”, de most talán elég ok erre, hogy együtt látogattak el a Terror Házába.

A Terror Háza múzeum január 1-jétõl bizonytalan idõre bezár - jelentette be Schmidt Mária fõigazgató pénteken. A döntés oka, hogy az Országgyûlés 330 millióról 180 millió forintra csökkentette a múzeum éves támogatását.

A Terror Háza múzeum január 1-jétõl bizonytalan idõre bezár - jelentette be Schmidt Mária fõigazgató pénteken.

A Terror Háza pengefalának fennmaradásáért a Fõvárosi Közgyûléshez fellebbezett a múzeumot mûködtetõ közalapítvány fõigazgatója. A várostervezési bizottság tegnapi ülésén kitûnt: újabb jogértelmezési vita várható a fõváros és az alapítvány vezetõi között.

A Terror Háza múzeum nem zárhat be, ha januárban nem nyitják ki, kénytelen leszek felszólítani a fõigazgatót és az intézményt mûködtetõ kuratóriumot, mondjanak le - jelentette ki Görgey Gábor kulturális miniszter Schmidt Máriával, a múzeum fõigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatóján, pénteken este.

Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke tegnap látogatást tett a Terror Házában. A pengefallal kapcsolatos viták gyakorlatilag egy éve tartanak.

„Semmi sem kíván több tapintatot, mint az igazság, ez a szíven végzett érvágás. Elmondásához ugyanannyi hozzáértés kell, mint elhallgatásához.” Baltasar Gracián

Az Orbán-kormány idején létrehozott múzeum vezetõje azt kifogásolja, hogy az adófizetõk pénzébõl 330 millió helyett csak 150 milliót kap

A Terror Háza múzeum nem zárhat be, ha januárban nem nyitják ki, kénytelen leszek felszólítani a fõigazgatót és az intézményt mûködtetõ kuratóriumot, mondjanak le - jelentette ki Görgey Gábor kulturális miniszter Schmidt Máriával, a múzeum fõigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatóján, pénteken este.

A kultuszminiszter szerint nem zárhat be az intézmény, ha ez mégis megtörténik, akkor a fõigazgatónak, és a kuratórium tagjainak menniük kell

Látványos mozgolódás és elhatárolódás érzékelhetõ az Orbán Viktor által életre hívott polgári körök egyik jelentõs bázisában. Az öntevékeny csoportok számos tagja támadni kezdte a Fideszt, mivel állításuk szerint a politikai jobboldal vezetõi nem állnak ki a polgári körök mellett, nem mutatnak nekik utat és korlátozzák a nemzeti oldal egységesítésének folyamatát.

B.:- Magánügy vagy közügy-e,hogy hol tölti a szabadságát egy ország miniszterelnöke. Lovass István olvassa fel heti jegyzetét.
Lovass István:- Kérem, hogy rendkívüli figyelemmel hallgassák a következõ mondatokat, amelyeket bejátszunk a hangfelvétel Gyárfás Tamás közszolgálati Napkelte mûsorávól való, az M1-rõl amely az év utolsó napján vetítettek.A beszélgetés szereplõi Magyarország miniszterelnöke és a kérdezõ az a Friderikus Sándor aki a Magyar Közszolgálati Televízió elnöke is akart lenni.
Friderikus Sándor:-És hogy most az utolsó nap beszélgetünk az évben - miniszterelnök úr köszönöm az interjút - boldog úr évet kívánok.

A költségvetési tartalék terhére biztosítják majd a Terror Házától elvett támogatás pótlását - jelentette be Medgyessy Péter kormányfõ az Országgyûlés ülésén. A költségvetésbõl a múlt héten szavazták ki az eredetileg tervezett támogatás közel felét. Petõ Iván (SZDSZ) nem ért egyet a kormányfõvel: szerinte sokkal költségigényesebb múzeumoknál kapna több támogatást a Terror Háza az eredeti indítvány szerint. Petõvel ért ért egyet az MSZP-s Szabó Zoltán is, aki szerint csak kiváltságot vonnak meg a támogatáscsökkentéssel.