Az ötlet felvetése óta nehéztüzérségi össztûz zúdult a Terror Házára, mindent amit lehetett kritizálni - s amit nem, azt is - megfellebbezhetetlen bírálat illetett. Ez az elõkészítés már jelezte: amennyiben az „árokbetemetõk” kerülnek kormányra, a múzeum napjai megszámláltattak.

A miniszterelnök mint messiás azonban csak megszemélyesítõje annak az államnak, amelynek a mindenhatóságába vetett hit makacsul tartja magát.

Rendezik az orosz államadósságot, melynek értelmében a magyar állam még idén 90 millió dollár készpénzt kap az Moszkvától- mondta Medgyessy Péter miniszterelnök miután hazatért az orosz fõvárosból. Lehetséges, hogy a sárospataki könyvtár kötetei már jövõre hazakerülnek, cserébe Moszkva Magyarországon lévõ orosz mûkincseket kap, ha találnak ilyeneket.

Jogosak-e a volt miniszterelnök országértékelésének kormányt bíráló megállapításai?

Kovács László külügyminiszter szerint nem kell aggódni, magas azoknak az aránya, akik támogatják az európai uniós csatlakozást. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy egyes ellenzéki politikusoknak, mindenekelõtt a Fidesz egyes politikusainak meglehetõsen kétszínû a magatartása e tárgyban. A kormányfõ által a napokban aláírt levélrõl azt gondolja, Magyarország azzal, hogy részt vállal a terrorizmus elleni küzdelemben, nem növeli, hanem inkább csökkenti fenyegetettségét. Pártelnökként bízik benne, hogy az MSZP átalakulásával biztosíthatja a 2006-os gyõzelmét is.

A miniszterelnök szerint a Terror Háza Múzeum a magyar történelem szomorú idõszakát mutatja be. Medgyessy Péter magánemberként nézte meg a kiállításokat, majd látogatása után közölte: õ talán másként nevezte volna el a múzeumot, de a Terror Háza elfogadott név, tehát így kell tovább mûködnie.

Felháborítónak nevezte Orbán Viktor a Terror Háza Múzeum bezárását, míg Medgyessy Péter miniszterelnök azt állította: támogatja a múzeum fennmaradását, s a Fidesz parlamenti voksolása megmenthette volna a Terror Házát.

Schmidt Mária - a január 1-én bezáró Terror Háza igazgatója -, és Görgey Gábor kulturális miniszter - aki lemondásra szólítja fel Schmidtet, ha bezár az intézmény - volt szombat reggel a Nap-kelte címû mûsor vendége. Az igazgató úgy véli, politikai provokáció ellen ölbe tett kézzel nem lehet ülni, a miniszter szerint nem kell politikát csinálni abból, ami nem az.

A debreceni önkormányzat segítõ jobbot nyújtott az Orbán-kabinetnek abban, hogy az új kormány semmiféle módosítást ne eszközölhessen a Terror Házát érintõ kérdésekben. Sõt, úgy tûnik, bebetonozta Schmidt Mária igazgatói székét is. Jogászok szerint azonban nemcsak az önálló debrecei alapítvány létrehozásának jogszerûsége vitatható, hanem az egyesüléssel létrejövõ új alapítvány alapító okirata sem felel meg a törvényes elõírásoknak.

Áder János a kabinet ingerültségének okairól, a rendõrállami módszerekrõl és a Fidesz-vezetõk közös felelõsségérõl

Január elsejétõl határozatlan idõre bezár a Terror Háza múzeum, miután a kormánypártok megszavazták Petõ Iván (SZDSZ) javaslatát, amely 150 millió forinttal csökkentette az intézmény jövõ évi költségvetését. Görgey Gábor kultuszminiszter magához kérette Schmidt Máriát, a múzeum igazgatóját.

A Terror Házát övezõ pengefal nem kapott fennmaradási engedélyt. Budapest fõépítésze kiállt a fal megtartása mellett, és kolumnás cikkben méltatta az átépítés mûvészi értékeit. Demszky Gábor közvetítést vállalt a bizottság és a múzeum között. Ormos Mária történész - volt MSZMP KB-tag - már nemcsak átnevezné, de át is rendezné a kiállítást. A múzeum elõtt sorok kígyóznak, a látogatók félnek a bezárásától. Debrecen város közgyûlése közalapítványt hozott létre a Terror Háza megmentésére. De meg kell-e menteni? Kitõl és miért?

Most ilyen a mi házunk, s aki ezt írja néked, / Csupán az változott meg: mogorva, elhagyott...
Lehet, hogy rég meghaltam, lehet, hogy újra élek / S e csöndes múzeumban vén teremõr vagyok.
Dimitrie Anghel: Levél (Majtényi Erik fordítása)

A nagykövet gyertyát gyújtott a kommunista terror áldozatainak emlék táblájánál

Sokkoló hatású, jól megtervezett kiállításként jellemezte a Terror Háza tárlatát a múzeumba látogató Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Az intézmény gyûjteménye azonban nem aratott osztatlan sikert, hiszen a kormány az egyoldalúnak vélt kiállítás kibõvítésérõl döntött. Erre várhatóan egyhamar nem kerül sor, hiszen ez a múzeumot mûködtetõ közalapítvány kuratóriumának feladata lenne, ám a testület összetételének tervezett megváltoztatása késik.

A Terror Háza múzeum nem zárhat be, ha januárban nem nyitják ki, kénytelen leszek felszólítani a fõigazgatót és az intézményt mûködtetõ kuratóriumot, mondjanak le - jelentette ki Görgey Gábor kulturális miniszter Schmidt Máriával, a múzeum fõigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatóján, pénteken este.

Nehezen magyarázható, hogy egy múzeum, amelynek 2003. évi mûködéséhez 180 millió forinttal járulnak hozzá az adófizetõk, január 1-jétõl bezárja kapuit elõttük - nyilatkozta Nyakó István, az MSZP szóvivõje pénteken.

Van egy múzeum a fõvárosban, amelynek esélye sincs arra, hogy egy múzeum lehessen a sok közül. Ellenzékiek számára: szimbolikus intézmény, „a nemzet jövõjének záloga". Sorskérdés. A kormányzat a Fidesz és a polgári körök propagandaközpontját látja benne, afféle agymosó gépezetet, amelynek bejárata elnyeli a békés állampolgárokat, hogy két-három óra múlva harcos jobboldali mozgalmárokként távozzanak a kijáraton. A Terror Házát politikai érdek hozta létre, nem is szabadul a politika szorításából, bár a kormányzat egyelõre nem talál fogást rajta. A történészszakma képviselõi sorra azt mondják: ajánlatos ettõl a csörtétõl minél távolabb maradni. Kormányzati felkérésre tudós szakkurátor nem vállal itt felügyeletet.

Schmidt Mária, a múzeum igazagtója a miniszterelnök magánemberként tett vizitjérõl.

Január 1-jétõl bizonytalan idõre bezár a Terror Háza múzeum - jelentette be Schmidt Mária, a múzeum igazgatója aki hozzátette: levélben kérték Medgyessy Péter miniszterelnököt, hogy a költségvetési tartalék terhére adják vissza a múzeumnak az elvett 150 millió forintot és biztosítsa az intézet mûködését, az itt folyó történészi munkáért, amely elõsegíti a múlt feltárását.

"És végül essék szó Petõ Ivánról is, aki sikeresen indítványozta a félpénzt. Tartanánk magunkat ahhoz, hogy senki nem felelõs apja régi tetteiért. Errõl ennyit" – írja a Magyar Hírlap a Terror Háza alaposan megnyirbált költségvetésérõl.