Embervadászat utasításra – dokumentumkötet a hallgatás ellen.

Forrtak az indulatok a Terror Házában

A 2006 őszi tévéostromot követő éjszakákat követi nyomon az Embervadászat utasításra címmel most megjelent könyv. A kötetben a már bizonyítottan ártatlan áldozatok mesélnek a rendőrök által elkövetett brutális erőszakokról - mondta a XXI. Század Intézet gondozásában megjelent könyvről Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A 2006 őszi tévéostromot követő éjszakákat követi nyomon az Embervadászat utasításra címmel most megjelent könyv. A kötetben a már bizonyítottan ártatlan áldozatok mesélnek a rendőrök által elkövetett brutális erőszakokról - mondta a XXI. Század Intézet gondozásában megjelent könyvről Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Az év legindulatosabb könyvbemutatóján az izgalmakat az szülte, hogy Kormos Valéria Embervadászat utasításra című riportkötetének bemutatójára Schmidt Mária, az est házigazdája Bárándy Péter volt igazságügy-minisztert és Hajós Andrást, a Heti Hetes egyik arcát is meghívta a Terror Házába.

Antall Józsefre emlékeztek halálának tizenötödik évfordulóján A tizenöt évvel ezelőtt elhunyt Antall József miniszterelnökre emlékeztek tegnap a parlamentben. Az SZDSZ újból az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozását kezdeményezte, míg a Fidesz politikusa az emberi jogok kormány általi semmibevételéről beszélt napirend előtt. Egy interpellációs választ sem utasított el az országgyűlési többség, a kisebbségben kormányzó MSZP néhány független és átszavazó segítségével hozni tudta a szükséges voksokat.

Holnapután van az emberi jogok világnapja, emlékeztetett Balog Zoltán, és Magyarország ebben a témában nem húzhatja ki magát. Mert a kormányfő őszödi beszédének kiszivárogtatása után, mondta a fideszes honatya, rendőrök százai tiporták ...

Magyarok is akadtak az 1940. tavaszi, katyniként ismert tömeggyilkosság több mint 20 ezer áldozata közt. A tetteseket 1943-ban, leleplező bizottságban pedig kulcsszerep jutott az MTA egyik tudósának.

A tömegmészárlást és eltitkolását bemutató tárlat látható a Terror Házában.

A napokban nyílt időszakos kiállítás a Terror Házában, aminek témája a 1939 szeptember 17.-ei Lengyelország ellen végrehajtott szovjet támadás után fogolytáborokba hurcolt, majd meggyilkolt lengyel tisztek kálváriája.

Kiállítással emlékezik a Terror Háza a katyni mészárlás áldozataira

˝Obama azt az Amerikát képviseli, amely képes megújulni˝

Egy tömeggyilkosság dokumentumai • Megnyílt a katyni mészárlásra emlékező tárlat a Terror Házában

1940 tavaszán a szovjet titkosrendőrség, az NKVD közel huszonkétezer lengyel katonát, köztük neves értelmiségieket gyilkolt meg a katyni erdőben. A kegyetlen módon végrehajtott tömegmészárlás máig beforratlan sebe az orosz-lengyel kapcsolatoknak, annál is inkább, mert a bűn megtorlatlan maradt részben a nyugati szövetségesek rövid távú politikai érdekei miatt. A katyni gyilkosságról tegnap délelőtt a XX. Század Intézet, a Terror Háza Múzeum és a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács szervezésében konferenciát rendeztek, délután pedig kiállítás nyílt az Andrássy úti múzeumépületben.

Kiállítással emlékeznek meg a Terror Háza Múzeumban az 1940-es katyni tömeggyilkosságról, amikor Sztálin parancsára 22 ezer lengyel katonatisztet végeztek ki. Andrzej Przewoznik lengyel történész, a Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács vezetője lapunknak elmondta: a lengyel nép nem nyugszik meg addig, amíg Oroszország nem néz szembe a történtekkel.

˝A LÖVÉSEK A KOPONYACSÚCSON ÉRTÉK AZ ÁLDOZATOKAT˝

Az elhallgatás és a cinizmus mintapéldányának tekinthető az 1940. március 5-én a szovjet titkosszolgálat (NKVD) által a katyni erdőben végzett mészárlás – hangsúlyozták a XX. Századi Intézet által rendezett konferencián szerdán Budapesten.

A XX. századi totális diktatúrák közül csak az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mert szembeszállni a mindenhatóvá vált állammal - mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön Kaposváron, a forradalom mártírhalált halt miniszterelnöke, Nagy Imre szülővárosában.

A magyar szó akkor egyet jelentett az igazsággal, szabadsággal. Így emlékezett a kaposvári ünnepségen a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária szavai szerint köszönettel tartozunk, amiért a forradalmárok nem nyugodtak bele a kommunizmus hazugságaiba, fellázadtak az elnyomás ellen.

Békésen, rendzavarás nélkül zajlottak az 56-os megemlékezések megyeszerte. A forradalom és szabadságharc 52. évfordulóján, Kaposváron a Terror Háza főigazgatója mondott ünnepi beszédet. Schmidt Mária kiemelte: a magyar nép világtörténelmet írt 1956-ban. Eggyé vált és kezébe vette a sorsát.

Műsorvezető: - 1968 az új gazdasági mechanizmus premierje Magyarországon, a piacgazdaság működési elveinek és gyakorlatának első, néhány év múlva befékezett kísérlete. 1968 a prágai tavasz, vagyis a csehszlovák reformkísérletek és eltiprásuk éve. Az NDK-beli, lengyel, bolgár és szovjet katonai egységek mellett egy magyar hadosztály is átlépte az akkori csehszlovák határt, és részt vett a ´68. augusztus huszonegyedikén megkezdett katonai offenzívában.

Az augusztusi kaukázusi események nyugtalanító aktualitást adnak a negyven éve, és az ötvenkét éve Magyarországon történteknek - mondta Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Terror Háza előtt tartott megemlékezésen.

Sólyom László mély sajnálatát fejezte ki az 1968-as bevonulásért.

Sólyom szerint nem háríthatjuk el a felelősséget a Csehszlovákia megszállásában való részvételért.

Magyarország 1968-ban agresszorként lépett fel Csehszlovákia ellen a Varsói Szerződés tagjaként - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön Budapesten,...

Bolgár György: - A telefonnál Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Jó napot kívánok.
Schmidt Mária: - Jó napot kívánok.
Bolgár György: - Önök rendeztek tegnap egy megemlékezést a prágai tavasz leverésének negyvenedik évfordulója alkalmából...

A jó helyzetértékeléshez szükség van a történelem tanulságaira, ezért szembe kell nézni a múlttal, és fel kell frissíteni az emlékeket - mondta a köztársasági elnök a prágai tavasz eltiprásának 40. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

A Fidesz az MSZMP-jogutód párt erkölcsi kötelességének tartja, hogy megkövesse Prágát.

Párhuzamot vont a 40 évvel ezelőtti prágai tavasz leverése és a mostani orosz - grúz válság között Sólyom László.

Az államfő bocsánatot kért Csehszlovákia népeitől 1968 miatt.

Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön a Terror Háza előtt tartott megemlékezésen sajnálatát fejezte ki az akkori Csehszlovákia népeinek, amiért a magyar csapatok 1968-ban részt vettek az ország megszállásában.

Magyarország 1968-ban agresszorként lépett fel Csehszlovákia ellen a Varsói Szerződés tagjaként - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön Budapesten, a csehszlovákiai beavatkozás negyvenedik évfordulóján tartott megemlékezésen, amelyen Sólyom László köztársasági elnök is részt vett.

Brezsnyev túllőtt a célon, amikor Csehszlovákia lerohanása mellett döntött – értékelte a Szovjetunió és szövetségesei 40 ével ezelőtt kezdődött invázióját Schmitt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Kádárnak erkölcsi felelőssége van, mozgástere viszont alig volt az ügyben.

Félezer fotót készített 1968-ban a Csehszlovákia elleni invázióról a helyszínen Friedmann Endre, az MTI világhírű fotóriportere. Egyetlen magyar sajtófotósként volt a prágai tavasz eltiprásának képíró krónikása.

Sólyom László köztársasági elnök és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mond beszédet az Andrássy úton ma délután öt órakor. A Prágai Tavasz eltiprásának 40. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen határátkelők és harci járművek várják a látogatókat a múzeum előtt, és fellép a Parafonia Együttes és a Magyar Rádió Gyermekkórusa is.

Mv.: - Itt a bocsánatkérés ideje és ki kell mondani végre, hogy sajnáljuk. Ezt a Terror Háza Múzeum főigazgatója mondta a napokban a prágai tavasszal kapcsolatban...

Csupán kölcsönös érdekek vannak, őszinte segítségnyújtás nincs a külpolitikában. Sem negyven éve, sem most. Erről Schmidt Mária beszélt a prágai tavasz leverésének 40. évfordulója kapcsán az ATV Reggeli Jam című műsorában.

Negyven évvel ezelőtt történt. Magyarország agresszorként lépett az akkori Csehszlovákia földjére. A szovjet, a keletnémet, a lengyel és a bolgár hadsereggel együtt részesei voltunk annak a szégyenletes akciónak, amely eltiporta a Prágai Tavaszt.

Mv.: - Jó estét kívánok. 1968-ról láthatnak mindjárt egy rögzített beszélgetést, de előtte akire erre önök közül emlékszik, annak izgalmas, ellentmondásos, kezdetben nagyon sokat ígérő, később nekünk, középkelet-európaiaknak szomorú és fájdalmas év volt 1968...

Mv.: - A magyar kormány bocsánatot kért Csehországtól és Szlovákiától, amiért 1968-ban magyar katonák is részt vettek a prágai forradalom leverésében...

Mv.: - Éppen 40 évvel ezelőtt vonultak be a szovjet csapatok, köztük magyar katonák Csehszlovákiába. Akkor úgy fogalmaztak, baráti segítséget nyújtanak. Közben mindenki tudta, Moszkvában attól tartanak, hogy a prágai tavasz megállíthatatlan folyamatokat indít el a térségben...

Kiss Máté : Augusztus 21-én csütörtökön a nap legfontosabb híreit hallják. Bocsánatot kért Magyarország nevében a köztársasági elnök az egykori Csehszlovákia népeitől, amiért 1968-ban magyar katonák is részt vettek a Prágai Forradalom elfojtásában.

A szovjet vezetés súlyos politikai hibájának nevezte a Csehszlovákia elleni inváziót Schmidt Mária történész. A Terror Háza Múzeum főigazgatója mindazonáltal az MTI-nek hangsúlyozta: nem biztos, hogy a szovjet birodalom azért dőlt össze 1990-ben, mert Leonyid Brezsnyev rosszul politizált 1968-ban.