"Kincstár"

A kiállított tárgyak „magyar ezüst”-ből készültek. A terem közepén látható bauxitból, az alumínium alapanyagából készültek. A polcokon elhelyezett silány minőségű használati tárgyak a kor formavilágának, tárgykultúrájának jellegzetes darabjai, mindennapjaink részei, közérzetünk meghatározói voltak.

A már 1945 nyarán aláírt magyar–szovjet gazdasági egyezmény a felek számára lehetővé tette vegyesvállalatok alapítását. A szovjetek éltek a lehetőséggel, hogy ily módon is ellenőrzésük alá vonják a magyar gazdaság – a bányászat, az ipar, a közlekedés– számukra fontos ágazatait.

1946 tavaszán közös – gyakorlatilag szovjet – irányítás alatt álló cégeket hoztak létre a magyar bauxit kitermelésére és az alumíniumgyártásra. A Kádár- korszakban a bauxit–alumínium egyezmény révén biztosították szükségleteik kielégítését. – A szovjetek számára nem csupán a például a repülőgép-gyártásban hasznosítható alumínium volt fontos. Ma már tudjuk, hogy a Magyarországon bányászott bauxit az átlagosnál jóval több titánércet tartalmaz; ez a fém pedig különlegesen fontos a haditechnikai iparban és űrjárművek építésében.

Az atomba előállításához felhasznált és a Mecsekben bányászott uránérc különösebb formáságok nélkül jutott a szovjetek birtokába. Láthatjuk tehát, hogy a Szovjetuniónak való alávetettség korántsem korlátozódott a politika szférájára.    

Első emelet