Mindszenty

A szoba Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érseknek állít emléket. A monitoron klipeket láthatunk a főpap életének kiemelkedő eseményeiről, illetve az ellene folytatott kommunista propagandáról.

Az 1949-es népszámlálás szerint Magyarország lakosságának 70%-a, hat és fél millió fő katolikus vallású volt. A katolikus egyház rendelkezett a legnagyobb társadalmi, közéleti és politikai befolyással és anyagi erővel. Oktatási, szociális, kulturális, hitbuzgalmi intézményei és egyesületei behálózták az egész országot, és fontos szerepet játszott a kultúra és a hagyományok ápolásában is.

1945. október 7-én a magyar katolikus egyház élére egy olyan karizmatikus főpapot állított a Szentszék, aki nemet mondott mindkét terrorista diktatúrára. Veszprémi püspökként megjárta a nyilasok börtöneit, 1949-től pedig a kommunistákét. Mindszenty József hercegprímás vezetésével a katolikus egyház hívők százezreit mozgósította intézményei, elsősorban iskolái és a kötelező vallásoktatás védelmében. A kommunisták ezért izzásig szították a gyűlöletet Mindszenty bíboros és rajta keresztül a katolikus egyház ellen.

A rendőrség zaklatta az egyházi intézményeket és az iskolákat. Gyöngyösről harminc középiskolás diákot hurcoltak el, ferences tanárukkal, páter Kis Szalézzal együtt. Fegyverrejtegetéssel, országos felkelés szervezésével vádolták őket. A pátert, a tizenhét éves Kizmán Ottót és Bodnár Lászlót, valamint a tizenhat éves Kiss Sándort 1946. szeptember elején kivégezték. Társaikat súlyos börtönbüntetéssel, kényszermunkával sújtották.

1948 januárjában Rákosi utasítására a kommunisták kampányt indítottak az egyházi iskolák államosításáért. Amikor 1948. június 3-án, Pócspetriben, az egyház melletti tüntetésen véletlenül elsült egy puska és eltalált egy rendőrt, az ÁVÓ az egész falut meghurcolta. Kádár János, Péter Gábor (Vásárhelyi Miklós, a párt lapjának, a Szabad Népnek a szerkesztője társaságában), a helyszínre ment. Vezetésükkel a falu lakóit bántalmazták, a jegyzőt kivégezték, a plébánost életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Az országos sajtó arról harsogott, hogy a „klerikális reakció rendőrt gyilkolt Pócspetrin”.

1948. június 20-án államosították a 6505 egyházi iskolát – ebből több mint 5000 elemi és népiskolát –, majd az egészségügy és a szociális gondozás területéről is kiszorították az egyházakat. Az így „feleslegessé” vált szerzetesrendek működési engedélyét megvonták, a szerzeteseket és az apácákat szélnek eresztették.

1948. december 26-án letartóztatták, majd életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték Mindszenty József esztergomi érseket, a magyar katolikus egyház fejét. Pere 1949. február 3–8-ig tartott a Budapesti Népbíróságon, Olti Vilmos tanácsa előtt. Az ügyész Alapy Gyula volt. A kirakatper alatt folyt a közvélemény megdolgozása. Példátlan sajtóhadjáratban, tüntetések és egyéb demonstrációk százaival próbálták megfélemlíteni az országot.

A hercegprímás elítélése sem volt elég ahhoz, hogy a római katolikus egyház teljesen behódoljon. A rómaipápától a legkisebb falu plébánosáig mindenkit „reakciósnak” kiáltottak ki. A börtönök megteltek a katolikus egyház papjaival, mindennapossá vált a katolikus hívek zaklatása. A katolikus egyház, amíg tudott, ellenállt. Végül 1950 nyarán három egymást követő esemény meghátrálásra késztette. A püspöki kart megrendítette a szerzetesrendek felszámolása, a földönfutóvá tett és üldözött apácák és szerzetesek, mintegy tízezer testvérük sorsa. Attól is tartottak, hogy a kommunista párt által az egyházra kényszerített békepapi mozgalom egyházszakadáshoz vezethet. Reményvesztetté váltak, amikor megtudták, hogy a tekintélyes lengyel püspöki kar is megegyezésre kényszerült a szocialista állammal. Az „egyezségre” szorított magyar püspöki kar kötelezte magát a Magyar Népköztársaság államrendjének és kormányának támogatására, a kormány pedig a vallásszabadság és az egyházi működési szabadságának biztosítására tett ígéretet. A katolikus egyház nyolc iskolát visszakapott, ahol tanítórendekre bízhatta az oktatást.

Egy év sem telt el, amikor Grősz Józsefet, az egyezményt aláíró kalocsai érseket vonták koncepciós eljárás alá, amelynek forgatókönyvét Révai József, a kommunista párt fő ideológusa dolgozta ki. A tárgyalást 1951 nyarán rendezték meg; Grősz érsek 15 év fegyházbüntetést kapott, Vezér Ferenc pálos rendi szerzetest halálra, Endrédy Vendel zirci apátot 14 évre ítélték, társaik súlyos börtönbüntetést kaptak. Az ÁVH arra kényszerítette a váci, a székesfehérvári és a szeged-csanádi püspököt, hogy békepapokat nevezzenek ki fontos egyházi tisztségekre. 1951 júliusában Czapik Gyula egri érsek vezetésével a püspöki kar szabadlábon lévő tagjai letették az esküt a Magyar Népköztársaság alkotmányára.

A kommunisták elérték céljukat. Az ÁVH-terrorral megfélemlített és kiiktatott főpapok ellenállását megtörték, a pártállam hatókörét az egyházra is kiterjesztették.

Az 1956-ban a kiszabadított Mindszenty bíboros újra egyháza élére állt. A szovjet támadás napján az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket. Tizenöt évet töltött el rabként a Szabadság téri épületben. 1971-ben a Szentszék és a magyar kormány nyomására emigrált. Még négy évet élt. Hamvait 1991-ben szállították haza és helyezték örök nyugalomra az Esztergomi bazilikában. A Szentszéken folyamatban van boldoggá avatása.

II. János Pál pápa magyarországi látogatása – 1991 augusztusában – a negyven évig tartó vallásüldözés végét jelképezte.

Első emelet