Mindszenty

A szoba Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érseknek állít emléket. A monitoron klipeket láthatunk a főpap életének kiemelkedő eseményeiről, illetve az ellene folytatott kommunista propagandáról.

Az 1949-es népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosságának 70%-a, hat és fél millió fő katolikus vallású volt. Ennek megfelelően a katolikus egyház rendelkezett a legnagyobb társadalmi, közéleti és politikai befolyással, és a legjelentősebb anyagi erővel is. Oktatási, szociális, kulturális, hitbuzgalmi intézményei és egyesületei behálózták az egész országot. A katolikus egyház fontos szerepet játszott a nemzeti kultúra, a hagyományok ápolásában és megtartásában.

A magyar katolikus egyház élére 1945. október 7-én olyan karizmatikus főpapot állított a Szentatya, aki nemet mondott mindkét terrorista diktatúrára. Veszprémi püspökként megjárta a nyilasok börtöneit, 1949-től pedig a kommunistákét. Mindszenty hercegprímás vezetésével a katolikus egyház hívők százezreit mozgósította intézményei védelmében. Mindenekelőtt iskoláit féltette, és a kötelező vallásoktatás megszüntetését sérelmezte. A kommunista hangadók izzásig szították a gyűlöletet Mindszenty bíboros és az egész katolikus egyház ellen.

Egymást követték az egyházi intézmények és iskolák elleni rendőri akciók, zaklatások. Harminc középiskolás diákot hurcoltak el Gyöngyösről, ferences tanárukkal, Páter Kis Szalézzal együtt. A vád: fegyverrejtegetés, országos felkelés szervezése. A pátert, a tizenhét éves Kizmán Ottót és Bodnár Lászlót, valamint a tizenhat éves Kiss Sándort a szovjet hatóságok 1946. őszén vagy telén (a pontos dátumot ma sem tudjuk)  kivégezték. Társaikra súlyos börtönbüntetést, kényszermunkát szabtak ki.

1948 januárjában Rákosi kiadta a jelszót: „Az év végéig végezni kell az egyházi reakcióval!” A kommunisták országos kampányt indítottak az egyházi iskolák államosítása érdekében. Egy véletlenül elsült puska (1948. június 3.) ürügyén – amely Pócspetriben tragédiát okozott – hadjáratot indítottak a katolikus papság, a hívő magyar parasztság és az egész falu ellen. Kádár János, Péter Gábor és a párt lapjától, a Szabad Néptől Vásárhelyi Miklós is a helyszínre utazott, amelyet teljesen megszállt az ÁVO. A falu szinte minden lakosát bántalmazták. Az egész ország attól harsogott, hogy „a klerikális reakció rendőrt gyilkolt”.

1948. június 20-án államosították az egyházi iskolákat (6505 iskolát – ebből több mint 5000 elemi és népiskolát). Nem sokkal később az egészségügy és a szociális gondozás területéről is kiszorították az egyházakat. Az így „feleslegessé” vált szerzetesrendek működési engedélyének megvonásával, a szerzetesekkel és apácákkal szembeni brutális bánásmóddal gyakoroltak nyomást a katolikus egyház még szabadlábon lévő vezetőire.

Addigra ugyanis – 1948. december 26-án – letartóztatták, majd életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték Mindszenty József, esztergomi érseket, a magyar katolikus egyház fejét. Pere 1949. február 3–8-ig tartott a Budapesti Népbíróságon, Olti Vilmos tanácsa előtt. Az ügyész Alapy Gyula volt. A tárgyalás egész ideje alatt folyt a közvélemény megdolgozása. Példátlan sajtóhadjáratban, tüntetések és egyéb demonstrációk százaival próbálták meggyőzni a megfélemlített országot Mindszenty „bűneiről”, vagy az ő nyelvükön: a „fekete reakció” kártékony, népellenes tombolásáról.

A hercegprímás elítélése – s ezt a kommunisták is nagyon jól tudták – még korántsem volt elégséges ahhoz, hogy a római katolikus egyházat rávegyék a teljes behódolásra. Bevezették a „klerikális reakció” fogalmát.  A római pápától a legkisebb falu plébánosáig mindenki „reakcióssá” vált. A börtönök megteltek a katolikus egyház papjaival, mindennapossá vált a katolikusok zaklatása. A katolikus egyház, amíg tudott, ellenállt. Végül 1950 nyarán három egymást követő esemény után meghátrált. A püspöki kar újra szembesült azzal, hogy a kommunisták kegyetlensége és brutalitása nem ismer határt. Megrendítette őket a szerzetesrendek felszámolása, a földönfutóvá tett és üldözött apácák és szerzetesek, mintegy tízezer testvérük sorsa, átérezték tehetetlenségüket és kiszolgáltatottságukat. Attól is tartaniuk kellett, hogy a kommunista párt által az egyházra kényszerített békepapi mozgalom esetleg egyházszakadáshoz vezethet. Reményvesztetté váltak, mert látták, hogy még az erős és tekintélyes lengyel püspöki kar is megegyezésre kényszerült a szocialista állammal. Az „egyezségben” a katolikus püspöki kar kötelezte magát a Magyar Népköztársaság államrendjének és kormányának támogatására, a kormány pedig a vallásszabadság és az egyházi működési szabadságának biztosítására tett ígéretet. A katolikus egyház nyolc középiskolát visszakapott, ahol tanítórendekre bízhatta az oktatást.

Egy év sem telt el, és Grősz József, az egyezményt aláíró kalocsai érsek került a célkeresztbe. Révai József, a kommunista párt legfelsőbb vezető testületének tagja dolgozta ki a készülő koncepciós kirakatper stratégiáját.  A tárgyalást 1951 nyarán rendezték meg, Grősz érsek 15 év fegyházbüntetést kapott, Vezér Ferenc pálosrendi szerzetest halálra, Endrédy Vendel zirci apátot 14 évre ítélték, míg társaik súlyos börtönbüntetést kaptak. Az ÁVH arra kényszerítette a váci, a székesfehérvári és a szeged-csanádi püspököt, hogy békepapokat nevezzenek ki fontos egyházi tisztségekre. 1951 júliusában Czapik Gyula egri érsek vezetésével a püspöki kar szabadlábon lévő tagjai felesküdtek a Magyar Népköztársaság alkotmányára.

A kommunisták elérték céljukat. Az ÁVH-terror megtörte a főpapok ellenállását, és kiterjesztette a pártállam hatókörét az egyházra is.

Az 1956-ban a kiszabadított Mindszenty bíboros újra egyháza élére állt. A szovjet támadás napján azonban az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket. Tizenöt évet töltött el rabként a Szabadság téri épületben. 1971-ben a Szentszék és a magyar kormány nyomására emigrált. Még négy évet élt. Hamvait 1991-ben szállították haza és helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában. A Szentszéken folyamatban van boldoggá avatása.

II. János Pál pápa magyarországi látogatása – 1991 augusztusában – a negyvenéves vallásüldözés végét jelképezte.

Első emelet