Nyilasok

Egy nyilas tanácstermet mutat be a kiállítás ezen része.

A szovjet csapatok már elfoglalták Debrecent és Szegedet, a harcok a Tiszántúlon folytak, amikor október 15-én a nácik támogatásával a nyilasok átvették a hatalmat. A nyilas vezér, Szálasi Ferenc nemzetvezető lett, és azonnal elrendelte Magyarország totális háborús mozgósítását. Hitt benne, hogy a Hitler csodafegyvere segítségével megnyeri a háborút. Szálasi „hungarista államának” hatóköre a Vörös Hadsereg előretörése miatt Budapestre és a Dunántúlra korlátozódott.

Szálasi nemzeti szocialista, hungarista mozgalma a titkos választójog bevezetését követően szociális programja, zsidóellenes és nacionalista demagógiája, valamint radikalizmusa révén jelentős politikai erővé növekedett, de német támogatás nélkül soha nem kaphatott volna kormányzati megbízást.

A nyilas puccs után a több mint kétszázezres, mindeddig szinte érintetlen budapesti zsidó közösség közvetlen életveszélybe került. Október 17-én visszatért Budapestre az az Adolf Eichmann, aki a vidéki zsidóság deportálását irányította, de miután Horthy kormányzó a kiszállításokat júliusban leállíttatta, távozott. Irányításával mintegy hatvanezer embert hajtottak kegyetlen gyalogmenetben nyugatra, hogy Ausztriában végezzenek erődítési munkákat. A fővárosban maradottak egy részét – közel hetvenezer embert –, gettóba zárták. A semleges országok védlevelével rendelkező több mint harmincezer üldözöttet ugyanakkor sikerült úgynevezett „védett házakban” elhelyezni, miközben a Dunába lőtték azokat, akiket ki akartak fosztani. A nyilas pártszolgálatosok az utolsó pillanatig tomboltak, de a gettó – Európában egyedülálló módon – megmenekült.

A nyilas hatalmi szervek és a „nemzetvezető” a Budapestet körülzáró orosz ostromgyűrű elől karácsonyra áttelepült a Dunántúlra, innen pedig a nyugati határszélre. Budapestet a németek erődként védték, ezért a fővárost a szovjet hadsereg csak hosszú, kegyetlen harcok árán tudta bevenni. Az ostrom 1944 karácsonyától 1945. február 13-ig tartott, szörnyű rombolással és szenvedéssel járt. Budapest összes hídját felrobbantották, a középületek súlyosan megsérültek, mintegy harmincezer lakóház dőlt romba.

1945 márciusában a németek még egy utolsó ellentámadást indítottak a Balaton mellett, majd áprilisban a Vörös Hadsereg hazánk egész területéről kiűzte a náci csapatokat. Szálasi és közvetlen munkatársai ekkorra már elhagyták az országot. Több mint egymillió ember menekült a Vörös Hadsereg elől nyugatra, több mint százezren nem tértek többé vissza.

A nyilasok által elrendelt totális mozgósítás és a nyilas pártszolgálatosok fékezhetetlen terrorja tízezrekkel növelte a háborús áldozatok számát.

Második emelet