Szovjet tanácsadók terme

1945–50-es években a magyar politikai elit vezetői fölött Szovjetunióból ideküldött tanácsadók álltak, akik ellenőrizték a magyar kollégák munkáját, és folyamatosan részletes jelentéseket írtak a Szovjetunióba. Az ő tevékenységüket illusztrálja a terem.

Az 1944-ben Magyarországra érkező Vörös Hadsereggel együtt az első szovjet tanácsadók is megjelentek. Többségükben politikai tisztek és/vagy a katonai elhárítás ügynökei voltak. Az ő feladatuk volt annak az új magyar közigazgatásnak a kialakítása, amely együttműködött a szovjet megszállókkal. Ők adtak működési engedélyt a pártoknak és a társadalmi szervezeteknek, a sajtótermékeknek. Ők engedélyezték a tömeggyűléseket, a pártok tevékenységét. De ők szabták meg azt is, hány embert kell rabszolgamunkára a Szovjetunióba deportálni.

A szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) irányította a magyar politikai és gazdasági életet. A SZEB élén Vorosilov marsall, majd Szviridov altábornagy állt. A SZEB megszűnése után a mindenkori szovjet nagykövetek lettek a Kreml magyarországi helytartói. Puskin, Tyiskov, Kiszeljov és Andropov nagykövetek egyben a szovjet politikai rendőrség magas rangú munkatársai is voltak.

A szovjet tanácsadók mindenre kiterjedő kartotékrendszert vezettek a kommunista vezetőkről, az ellenzéki politikusokról, a magyar közélet szereplőiről. Szovjet tanácsadók „segítettek” a politikai rendőrség minden jelentősebb nyomozati munkájában. A fontosabb kihallgatásokon személyesen is részt vettek. Éveken át az ő közreműködésükkel, szovjet mintára folytak a letartóztatások, és zajlottak le a politikai perek. Belkin tábornok, aki Baden bei Wienből irányította a közép-európai országok politikai rendőrségeit, gyakran jött Budapestre, hogy személyesen irányítsa a munkát. De a szovjet tanácsadók ott ültek a minisztériumokban és az igazságügyi szerveknél is. Ők voltak a magyar gazdasági élet döntéshozói is. Ők irányították az uránbányászatot, a légi közlekedést, a hadi- és az olajipart. Ellenőrizték a külkereskedelmet és a gazdaság valamennyi stratégiai ágazatát, és közben persze szovjet mintára szervezték át a magyar honvédséget is.

A Magyarországra érkező szovjet szakemberek nemcsak az „élenjáró szovjet ipar és mezőgazdaság” tapasztalatait adták át magyar kollégáiknak, hanem a magyar nép számára idegen szovjet életformát és világfelfogást is igyekeztek elfogadtatni. A szovjet politikai rendőrség az egyre népesebbé váló szovjet kolóniát is ellenőrizte. A vidéki Magyarország mindennapjainak része lett a hazánkban állomásozó szovjet hadsereg. Garnizonjai az egész országot behálózták.

A szovjet tanácsadóknak Andropov nagykövettel együtt oroszlánrészük volt az 1956-os szovjet katonai támadás előkészítésében. A forradalmi Budapestre bevonuló szovjet tankokban, amelyek Kádár Jánost és kormánya néhány tagját a magyar parlament épületébe szállították, ott volt Kádár két személyes tanácsadója is, akik egészen 1957 tavaszáig Kádár közvetlen környezetében tartózkodtak, még éjszakára sem hagyták felügyelet nélkül. A mellette levő szobában aludtak és ők tolmácsoltak Kádárnak, amikor Hruscsovval beszélt telefonon. 1956 őszén egy ideig Budapesten tartózkodott a Kádár-kormány első lépéseit ellenőrző, a megtorlásokat a háttérből irányító három magas rangú szovjet vezető: Malenkov, Szuszlov és Arisztov is.

Az utolsó szovjet tanácsadók 1989-ben hagyták el Magyarországot.

Második emelet