A Budapest Angyala című '56-os képregény bemutatója

„Végre valakik vették a bátorságot, hogy készítsenek egy olyan kötetet ’56-ról, amelyben az emberek szívéhez és lelkéhez közelálló szuperhős-világot egy valóságos magyar történetben mutatják meg” – fogalmazott Bayer Zsolt publicista az ’56-os Emlékév képregényének bemutatóján a Terror Háza Múzeumban. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány hazánk világhírű képregény-rajzolóját, Futaki Attilát kérte fel, készítsen önálló kötetet az évfordulóra.

A hatvanoldalas képregény-album bemutatóján Bayer Zsolt író, publicista elmondta: a rendszerváltoztatást követő évtizedek alatt arra a szomorú felismerésre kellett jutnia, hogy nincs társadalmi konszenzus 1956 megítéléséről, ráadásul a fiatalok semmit, vagy egyre kevesebbet tudnak és gondolnak a hatvan évvel ezelőtti eseményekről. Bayer Zsolt úgy fogalmazott: a könyv láttán ráeszmélt, ha egyáltalán valahogy még el lehet jutni a mai ifjúsághoz ezzel a témával, akkor ez a képregény biztosan alkalmas erre. „Valamit ez a kötet szerintem nagyon eltalált” – tette hozzá.

Bayer Zsolt elmondta: manapság azt hisszük, hogy a szuperhősök nem lehetnek magyarok, ami nem igaz, hiszen a magyar történelemben számtalan kiemelkedő hőst találhatunk. „Koppánytól a Hunyadikon át, Mátyás királyig az első világháború rendíthetetlen magyar bakájáig, az ’56-os pesti srácokig” tele vagyunk ilyen nagyszerű figurákkal, és igenis ki kell végre mondani, hogy az 1956-ban csodát csináló pesti srácok is szuperhősök voltak. „Végre valakik vették a bátorságot, hogy olyan kötetet készítsenek ’56-ról, amelyben az emberek szívéhez és lelkéhez közelálló szuperhős-világot valóságos magyar történetben mutatják meg.”

A publicista arra is kitért, hogy a képregény külön pikantériája a főhős, Angyal János személye, aki félreérthetetlen utalás a forradalom egyik legkülönösebb alakjára, a mélyen kommunista elköteleződésű, majd később mégis a forradalmárok oldalán harcoló, hőssé váló és 1958-ban kivégzett Angyal Istvánra.

 

Futaki Attila, hazánk legnevesebb – New Yorktól Párizson át Tokióig jegyzett – képregény-rajzolója elmondta, hogy amikor megkapta a megkeresést a téma kapcsán, meg sem fordult a fejében, hogy nemet mondjon rá. „A kamaszkorom nagy részét Budapesten töltöttem, rendszeresen jártam például a Corvin Moziba”, ahol a történet egyik szála is játszódik. A munka előkészítéséről elmondta: mielőtt hozzákezdett a rajzoláshoz, végigfotózta a sztori helyszíneit, majd elképzelte, hogy hogyan nézhettek ki azok az események két idősíkjában, 1956-ban és 1988-ban, végül ezek alapján látott hozzá a történet megrajzolásához. A Budapest Angyala egy európai stílusú képregény: nincsenek benne hatásvadász beállítások, egy-egy történést több kockával, részletes hátterek előtt mesél el, szinte filmes narrációval.

 

Tallai Gábor, író, műfordító, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, a képregény forgatókönyvírója elárulta, a képregény ötletét az ’56-os Emlékbizottság elnöke, Balog Zoltán vetette fel, a történet alapjait pedig Schmidt Máriával közösen alakította ki. „Olyan főhőst kerestünk, aki részt vett ’56-ban, majd emigrált. Olyan sorstörténetet akartunk felvillantani, amiben bemutatjuk, hogy milyen, amikor valaki a szabad világban bonthatja ki a sorsát, tehetségét, amellett, hogy a hazaszeretetét és az igazságérzetét is megőrzi.” Tallai Gábor azt is elmondta: az alkotás során arra törekedtek, hogy hamis pátosz nélkül mutassák be a pesti srácok és lányok szabadságért és függetlenségért vívott élet-halál harcát, helytállását, valamint az állampárti kommunista rendszer embertelen természetét, amely az utolsó pillanatig szabadságellenes maradt.