A Nemzetközi Roma Nap alkalmából megjelenő bélyegsorozat bemutatása

„Szentandrássy képei értő és érzékeny ábrázolásai 1956 cigány hőseinek” – erről a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszélt a Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész alkotásait ábrázoló, Magyar Posta által kibocsájtott bélyegek bemutatóján. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából rendezett eseményen felszólalt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Szentandrássy István, valamint Illés Zoltán, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

Schmidt Mária elmondta: 1956-nak, a forradalomnak számtalan izgalmas, fontos és szép története van, amit még nem, vagy alig meséltünk el. „Ezen történetek közé tartoznak az 1956-ban Magyarország szabadságáért fegyvert fogó, annak áldozatául eső, azért kínzásokat és börtönt elszenvedő, meghurcolt cigány honfitársaink történetei is”. Hangsúlyozta: számára a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának emlékét ünneplő 1956-os Emlékév egyik kiemelten fontos és szép pillanata az volt, amikor felkutatták és közzétették a forradalom cigány hősei közül néhánynak a történetét. „Szívszorító, nehéz és igaz történetek ezek. Történetei olyan embereknek, akiket a hazájuk és a szívük hívott harcba.”

Szentandrássy István képei, amelyek a mai napon bemutatandó bélyegsorozatra kerültek, „értő és érzékeny ábrázolásai 1956 cigány hőseinek” – szögezte le Schmidt Mária, hozzátéve: 1956 az egységes magyar hazafiság szimbóluma. 1956-ban nem nézte senki, hogy kibe karol bele a Margit hídon, az október 23-i első tüntetésen, kivel együtt skandálja a Rádió előtt, hogy „ruszkik haza”, kivel együtt menekül a dühöngő sortűz elől a Kossuth téren és kivel együtt bújik a T-34-es elől a barikád mögé – fogalmazott.

Schmidt Mária kijelentette: „A hőseink nem pusztán a példaképeink, ők a mércéink is. Szerényen, alázattal, de hozzájuk kell mérni magunkat.” Ezt követően feltette a kérdést: „megteszünk-e mi is mindent, amit megkövetel tőlünk a hazánk? Összekapaszkodunk-e mi is a bajban? Megvédjük-e honfitársainkat?” A Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntője végén így fogalmazott: most, hat évtizeddel a kommunisták elleni szabadságharc után is égető kérdések ezek, olyan kérdések, „amikkel minden nap szembe nézünk.” Mint mondta, Nem pusztán szembe kell néznünk velük, de döntéseket is kell hoznunk: „ma is, holnap is és holnapután is.”

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a cigány-magyar történelmet „egy nagyon sajátos közös, és külön történetnek” nevezte. Kifejtette: a két nép együttélésében van sok szenvedés, kudarc, de vannak benne sikerek is. A miniszter szerint, ha „mi, roma és nem roma magyarok komolyan vesszük magunkat, akkor igenis beszélni kell ennek az ügynek a kudarcairól is, meg a sikereiről is. Ez közös felelősség.”

A tárcavezető úgy vélte, a roma integráció kérdése összefügg a migrációval. „Ha mi nemet mondunk a migrációra, akkor ennek az erkölcsi hitelét az adja meg, hogyha egyébként meg mindent megteszünk a roma integrációért” – szögezte le Balog Zoltán, hozzátéve, azzal hitelesíthetjük, hogy erkölcsileg helyes az álláspontunk, hogy mi nem idegeneket akarunk integrálni ebben az országban, ha „mindent megteszünk azért, hogy a roma-magyar együttélésben a közös erősödjön, és nem pedig az, ami elválaszt bennünket.”

A miniszter hangsúlyozta, a cigányokat és a magyarokat a szabadság és a szabadságvágy kötötte össze a történelem során. „Amikor szabadságról volt szó, akkor a cigányok ott voltak. Ott voltak a magyarok mellett, akkor össze tudtunk fogni, amikor erről a szabadságról van szó, ez egy különös, közös sajátosságunk nekünk, magyaroknak és romáknak, magyaroknak és cigányoknak” – jelentette ki Balog Zoltán.

„Mi romák, nagyon tudunk az árral szemben úszni, nagyon szívósak vagyunk” – mondta Szentandrássy István festőművész, a bélyegeken látható képek megalkotója, utalva ezzel „Kócos”, Dilinkó Gábor és a többi ’56-os szabadságharcos cigány hős példájára. Hozzátette: a szabadságért oda kell tenni mindent, a lelkünket, az emberségünket. „Nem születünk a bátorsággal, meg kell tanulunk azt” – húzta alá.

Szentandrássy István arról is beszélt, mindenkinek ajánlja, hogy ezeket a súlyos témákat, mint amilyen az 1956-os forradalom és szabadságharc is – egyszer, kreatívan találkozva önmagával merje feldolgozni. „És akkor köze lesz ahhoz, amit hazának hívunk.” A Kossuth-díjas festőművész rámutatott: az ’56-os hősök, a hétköznapi emberek, a tanárok, a munkások, a diákok, megmutatták, hogy Magyarországnak igenis jár az a jog, hogy szabadok legyenek, mindenféle elnyomás nélkül.

A cigányság 1956-os hazafias önfeláldozását hangsúlyozva Szentandrássy István elmondta: „A romák nagyon jó hazafiak. Imádjuk ezt az országot.” Hozzátette: „ennyi sok bűnhődéssel, bűntudattal szeretni egy országot, nagyon nehéz megpróbáltatás. Én imádom Magyarországot. Azért imádom, mert megérdemli, mert gyönyörű.”

Illés Zoltán, a bélyegeket kibocsátó Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt: „A bélyegek miniatűr műalkotások, amelyek megpróbálják visszaadni a társadalomnak az emlékezetét, a prioritásait, azt az értékrendet, azt a történetet, amit az adott kor fontosnak tartott.”

Hangsúlyozta: bár a Magyar Posta bocsátott már ki több alkalommal az 1956-os forradalom és szabadságharc témájában bélyegeket, középpontjukba, de most először kerültek rájuk élő Kossuth-díjas festő műalkotásai. A vezérigazgató hozzátette: a Magyar Posta 50 ezer példányban bocsátotta ki a bélyegkisíveket, amelyeket Elekes Attila André tervezett.

Az eseményen a Romengo együttes zenélt, valamint levetítették Joka Daróczi János Fátyol István és Csányi Sándor '56-os cigány hősökről készített portréfilmjeit.

Az esemény teljes videója megtekinthető itt: