Történelmet csináltak a pesti srácok és lányok

2017. március 2.

A magyarok többsége egy akaraton volt 1956-ban. A forradalom leverését követően pedig a kommunizmus áldozataivá váltak azok a hősök, akiket a Kádár-terror utolért. Egy akaraton 1956-2016 a címe a Terror Háza Múzeum időszaki kiállításának, amelyen hat új kisfilmet láthatnak azok, akik a fejükre teszik a speciális szemüveget és fülhallgatót. A kiállításról és az új VR technikáról beszélt Tallai Gábor programigazgató, valamint a film alkotói, Pálfi György rendező és Ruttkay Zsófia forgatókönyvíró az M1 Ma Délelőtt, illetve a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsoraiban.

Az ’56-os Emlékbizottság azt kérte tőlünk, hogy olyan attrakciókkal, kiállításokkal, rendezvényekkel készüljünk, amelyek a fiatalok számára is befogadhatóak, illeszkednek a szokásaikhoz. Magyarországon több mint 3 millió ember él, akinek semmilyen emléke nincs már a diktatúráról. A kommunizmusnak közel 100 millió áldozata volt, Magyarországról mintegy 700 ezer embert hurcoltak el, csak a Gulágon 300 ezer ember vesztette életét – mondta el Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója az M1 Ma reggel című műsorában.

A programigazgató hozzátette, óriási traumákat élt meg ez az ország, amelyek a forradalom kitöréséhez vezettek. Olyan eseményről beszélünk, amelynek nem volt vezetője: a pesti lányok és srácok összekapaszkodtak, és történelmet csináltak. Erről szólnak a virtuális valóság filmek. Olyan ez, mint egy gömbpanoráma, amelyben a néző egyszerre szereplője, vágója és operatőre a filmnek. Akik megnézik ezeket a jeleneteket, időutazáson vesznek részt, és átélik mindazt, amit honfitársaink akkor megéltek.

Tallai Gábor példaként felidézte az egyik film jelenetét: egy lakásban a család összepakol, a pincébe készülnek a harcok elől. A fiú az ablakban áll, és nézi, ahogy osztálytársai harcolni indulnak. Majd megáll az előszobában, ránéz az édesanyjára, és azt mondja: Isten veled! Ebben a pillanatban válik pesti sráccá. Nagyon nehéz mindezt egy történelemórán szavakba önteni, elmagyarázni, de ha valaki megnézi a filmet, rögtön átérzi, mekkora súlya van egy bizonyos történelmi pillanatban meghozott drámai döntésnek, bátor cselekedetnek.

Ruttkay Zsófia, a filmek forgatókönyvírója elmondta: valódi '56-os résztvevőknek a visszaemlékezéseit olvasta. Mivel ez a technika arra a legalkalmasabb, hogy jelen legyünk a pillanatban, ezért olyan eseményeket vagy történéseket választott, amelyek a lehető leghétköznapibbak, mégsem átlagosak, van bennük valami személyes vagy drámai vonatkozás.

A filmek teljesen új technikával készültek. Nem is moziban vetítik, hanem szemüvegen keresztül nézi a néző, a fülén fülhallgatóval, és ahogy fölveszi a szemüveget, azonnal egy 360 fokos, a nézőt körülölelő térben találja magát. Bármerre tekint, ott annak a filmnek, annak a világnak a részleteit látja – mondta Pálfi György, a film rendezője. Ez a technika alkalmas arra, hogy a néző átérezze, milyen lehetett az eseményeket gyerekként, tankvezetőként vagy akár madárként átélni. Van ugyanis olyan nézetünk is, amikor madártávlatból látjuk egy vörös csillag leverését. Fölöttünk a vörös csillagot verik, alattunk pedig a tomboló tömeg, és mi a kettő között lebegünk – tette hozzá a rendező.

Az Egy akaraton 1956-2016 című időszaki kiállítás a Terror Háza Múzeumban tekinthető meg. A június óta tartó, szinte folyamatosan teltházas tárlat első hat filmje hamarosan felkerül az internetre, ahol bárki megnézheti majd, ha van VR-szemüvege.