Kertész Imrére emlékezünk

2017. március 31.

Egy éve hunyt el az első Nobel-díjas magyar írónk.

Kertész Imrével az egyik legnagyobb magyar író távozott, ami az egész nemzet számára óriási veszteség.

Életrajzi adatok:

1929. november 9. Budapesten születik egy nem vallásos, kispolgári zsidó családban; édesapja Kertész László (1900–1945) bútorfa-kereskedő, édesanyja Jakab Aranka (1902–1991) tisztviselőnő. Szülei 1934-ben elválnak és őt a Gábor Ignác vezette fiú nevelőintézetbe adják; az elemi iskolát itt végzi

1941– a középiskola első négy évét a Barcsay utcai Madách Gimnázium zsidó osztályában végzi     

1944. június 30. a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálják, onnan Buchenwaldba, majd Zeitzba. A felszabadulás Buchenwaldban éri

1945. július: hazatér

1946: belép a kommunista pártba

1948: befejezi középiskolai tanulmányait

1948–50: a Világosság c. napilap munkatársa, a városházi rovatnál dolgozik; közben beiratkozik esti egyetemre, de nem fejezi be

1950 őszén elbocsátják újságírói állásából

1951: az év elejétől géplakatos a MÁVAG-ban (Magyar Állami Vagon- és Gépgyár), rövidesen azonban egy barátja segítségével a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa lesz; még ugyanez év novemberében behívják  kötelező  sorkatonai szolgálatra

1953: megismerkedik későbbi feleségével, Vas Albinával; miután leszerel a honvédségtől, jelentkeznie kellene pártalapszervezetébe, ennek azonban nem tesz  eleget – ettől kezdve alkalmi munkákból él, többször dolgozik a Magyar Rádiónak, időnként újságcikkeket is ír

1955– több befejezetlen elbeszélésen és regényterven dolgozik

1959–1964: zenés vígjátékokhoz ír szövegkönyveket

1960–73: a Sorstalanság c. regény írása

1964. július: két hét NDK-ban (felkeresi Buchenwaldot és Zeitzet; részben ebből az   élményből születik A nyomkereső)

1975: megjelenik a Sorstalanság; tagja lesz az Irodalmi Alapnak

1977: megjelenikközös kötetben A nyomkereső és a Detektívtörténet c. két kisregény    

1980: ösztöndíjjal ismét az NDK-ban tölt néhány hetet (Kelet-Berlin, Drezda, Weimar–Eisenach–Naumburg; Buchenwald)

1980–1995: mintegy húsz műfordítása jelenik meg (többek között Tankred Dorst, Friedrich Nietzsche, Hugo von Hoffmannsthal, Sigmund Freud, Heimito von Doderer, Arthur Schnitzler, Joseph Roth, Elias Canetti és Ludwig Wittgenstein művei)

1983: műfordítóként a Goethe Institut meghívására NSZK-ban tölt egy hónapot

          Füst Milán-jutalom

1986: fordítói Forintos Díj

1988: A kudarc c. regény megjelenése

          Artisjus Irodalmi Díj

1989: József Attila-díj; Déry Tibor-jutalom; Aszú-díj

1990: a Kaddis a meg nem született gyermekért c. regénymegjelenése

         Év Könyve Jutalom; Örley-díj

1991:  Az angol lobogó c. kötet megjelenése

1992: a Gályanapló c. válogatott naplójegyzetek megjelenése

          a Soros Alapítvány életműdíja

1993: A holocaust mint kultúra (három előadás) megjelenése

          a Jegyzőkönyv c. elbeszélés megjelenése Esterházy Péter Élet és irodalom c. novellájával egy  kötetben

1995: Brandenburgi Irodalmi Díj; első felesége halála

1996: házassága Sass Magdával

          Márai Sándor-díj

1997: a Valaki más c. kötet megjelenése

          Kossuth-díj; A lipcsei könyvfesztivál nagydíj; Friedrich  Gundolf-díj; Jeanette- Schocken díj; tagja lesz a Deutsche Akademie für Sprache und Dichtungnak; a  Budapesti Nemzetközi  Könyvfesztivál Budapest Nagydíja

1998: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (monológok és dialógok alcímet  viselő) kötet megjelenése

1999: Magyar Zsidó Kultúráért díj

2000: Herder-díj; a Die Welt irodalmi díja; Orden pour le Mérite für Wissenschaften und  Künste; Márai Sándor-díj,

           a Wissencshaftskolleg zu Berlin egy éves ösztöndíja

2001: A száműzött nyelv c. gyűjteményes esszékötet és a Sorstalanság filmforgatókönyv  megjelenése

2002: Hans Sahl-díj; Nobel-díj; Budapest Díszpolgára; Budapest II. kerületének    Díszpolgára; a Magyar Hírlap által alapított Az év embere díja, YIVO-életműdíj

2003: a Felszámolás c. regény megjelenése

          a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje – Polgári tagozat

          tagja lesz a berlini Akademie der Künstének

2004: Das Grosse Verdienskreuz mit Stern

          Goethe-érem (műfordítói munkásságáért)

         a bajor állam nemzetközi Corine díja

2005: a Sorstalanság filmbemutatója (rendező: Koltai Lajos)

          a Sorbonne és a berlini Szabad Egyetem díszdoktora

2006: a K. dosszié c. regényes életrajz megjelenése

          Ernst Reuter emlékérem

          Montecassino Irodalmi díj

2007: A Magyar Kultúra Követe

         az Írók Boltja tiszteletbeli Üveggolyó díja

          a Detektívtörténet alapján készült Emelet c. film bemutatója (rendező: Vecsernyés  János)

          a Világpolgár és zarándok c. novella megjelenése külön kötetben

2008: az Európa nyomasztó öröksége c. gyűjteményes esszékötet megjelenése

          a berlini Zsidó Múzeum Megértés és tolerancia díja  

2009: A megfogalmazás kalandja c. kötet megjelenése

          Jean Améry-díj

          a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja

          a Szegedi Egyetem ezüst emlékérme

2010: a Haldimann-levelek c. könyv magyarországi megjelenése

2011: a Mentés másként című, 2001 és 2003 közötti naplófeljegyzéseket tartalmazó kötet megjelenése

           La grande médaille de la ville de Paris (Échelon vermeil)

2013: a bécsi Renner Intézet politikai könyvekért járó Bruno Kreisky-díja

2014: a végső kocsma c. kötet megjelenése

          a Szent István Rend kitüntetettje

2015: a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoki fokozata

           a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem díszdoktora

2016: A néző c. naplókötet és Az angol lobogó c. hangoskönyv megjelenése. Március 31-én hunyt el hosszú betegség után budapesti otthonában.

Kertész Imre: A végső kocsma (részlet az író utolsó művéből)

Kertész Imre kedvenc Ady-verse:

(Főoldali kiemelt fotó: Kertész Magda, Berlin, 2006)