Schmidt Mária: Szentandrássy képei a cigány-magyar sorsközösségről tesznek tanúbizonyságot

2017. június 11.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója erről az ’56-os cigány hősök portréit megfestő művész Angyalok verőfényben című kiállításának megnyitóján beszélt a Józsefvárosi Galériában.

Schmidt Mária Szentandrássy István festőművészt méltatva elmondta: a portrék sokkal többet tudnak, mint a fotók, hiszen „képmásokat teremtenek, amik egyszerre idézik meg a modelleket arcvonásaikon, és a mögöttük felsejlő jellemükön keresztül, és a kort, amiben éltek, azzal a világgal együtt, amiben a művész megalkotja őket.”

A Terror Háza Múzeum főigazgatója és az '56-os Emlékév kormánybiztosa kiemelte: Szentandrássy minden képe a cigány hagyományokból, a cigány mese és mondavilágból építkezik. „Nála Jézus és a keresztfáját körülállók is cigányok. Cigány Krisztus hal meg értük és érettünk is. De cigány Szent Ferenc is, ahogy Márquez hősei is, mind egy szálig. Igen, Krisztus is cigány, ahogy az összes szentek is. És ahogy a képekre nézünk, nem is találunk ebben semmi meglepőt. Hiszen egyek vagyunk Krisztusban, a keresztény hitben, magyarságunkban, céljainkban, örömeinkben és bánatainkban” – hangsúlyozta.

Schmidt Mária rámutatott: Szentandrássy István ’56-os portrésorozatának hősei egytől egyig a cigány–magyar sorsközösségről tesznek tanúbizonyságot előttünk.

Szentandrássy István arról beszélt, megtisztelő feladat és egyben hatalmas kihívás volt számára olyan példás életű cigány szabadságharcosok, mint például Szabó Ilona „Kócos” és Dilinkó Gábor „Bizsu” portréjának megfestése.

„Amikor az ember megfest valakit, akkor a lelkével találkozhat és azzal a szellemi erővel, amivel ő bírt” – fogalmazott a művész, hozzátéve, a kiállítással azt szerette volna elérni, hogy a közönség betekinthessen abba, milyen egy festő érzésvilága, ezáltal alakítva ki szorosabb kapcsolatot az alkotó és a közönség között.