227 könyv és kiadvány jelent meg az '56-os Emlékév során

2017. június 12.

Erről Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, az ’56-os Emlékbizottság tagja beszélt a 88. Ünnepi Könyvhéten szervezett pódiumbeszélgetésen. Az eseményen Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója elmondta: büszke rá, hogy hatvan évvel az események után, az Emlékévnek köszönhetően végre sikerült bemutatni 1956 valódi hőseit.

A pódiumbeszélgetést Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója vezette, aki arról számolt be, hogy rendkívül népszerű volt az 1956-os Emlékbizottság Mansfeld Péter elnevezésű pályázati konstrukciója. A támogatásnak köszönhetően monográfiák, visszaemlékezések, történeti tanulmánykötetek, esszékötetek, fotóalbumok jelentek meg, amelyek központi témája az '56-os forradalom és szabadságharc volt.

Rétvári Bence kijelentette: sokunkban volt hiány, hiszen 1956 ötvenedik évfordulója nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, ami méltó lett volna a forradalmárokhoz és a szabadságharcosokhoz. Mint mondta: tíz évvel ezelőtt nem volt ilyen széleskörű az ünnepségsorozat, ezzel szemben a hatvanadik évfordulóra szervezett emlékévnek egy esztendő alatt mintegy 800 helyszínre sikerült eljutnia.

Az államtitkár a június 16-án záruló Emlékév kapcsán tett összegzésében hangsúlyozta: a könyvek, kiadványok mellett 510 Büszkeségpont, vagyis emlékhely létesült, 426 rendezvényt szerveztek, közel 100 filmes forgatókönyv vagy dokumentumfilm született, 91 művészeti produkció, 98 kiállítás és 65 kutatóprogram valósult meg, és csaknem 40 romkocsma kapott '56-os díszítő elemeket. Az idő múlásával egyre kevesebben vannak olyanok közöttünk, akik még a személyes emlékeiket oszthatják meg másokkal – tette hozzá Rétvári, indokolva az Emlékév pályázatainak kiírását.

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója elmondta: 1956 kapcsán már aligha kerü elő olyan meghatározó dokumentum, ami átformálná a forradalomról és szabadságharcról kialakított képünket, ezért nyugodtan mondhatjuk, ma már az értelmezés korában vagyunk. A kutatási igazgató kijelentette: bátornak kell lenni ahhoz, hogy merjünk ’56-ról mondani valamit. A bátorság hiányzott eddig, hogy ’56-ot merjük annak tekinteni, ami volt: forradalomnak és szabadságharcnak.

„A rendszerváltoztatás óta eltelt negyed században sok nehezen értelmezhető értelmiségi narratíva fogságában vergődő” magyarázatot kaptunk. Ezzel szemben a forradalom és szabadságharc igazi aktorai „nem értelmiségiek voltak”, hanem „csepeli vasmunkások, újpesti matrózok”, vagy éppen az a görög antifasiszta partizán, aki beállt harcolni a Práter utcai felkelőkhöz. „Ilyen fiúkból és lányokból állt a forradalom és szabadságharc fegyveres ereje, ők vívták ki a szabadságot. Büszke vagyok rá, hogy erről szólt nagyjából az egész Emlékév” – hangsúlyozta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

„Büszke vagyok arra a munkára, hogy amatőr íróknak, szerzőknek, akár önéletrajzi visszaemlékezéseket megfogalmazó idős embereknek tudtunk forrást biztosítani arra, hogy megjelentethessék műveiket, amire másképp nem lett volna esély” – emelte ki Békés Márton.

A 2017. június 8–12-ig tartó Könyvhét során a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány legújabb kiadványait, többek között L. Simon László, Békés Márton, Tallai Gábor és Futaki Attila, Ocsenás Péter, Gerő András és Kormos Valéria legújabb műveit vehették kézbe és vásárolhatták meg az olvasók.