Tallai Gábor: Azt kívánom, hogy ez a képregény találjon utat a fiatalokhoz

2017. június 30.

A HybridArt Space-en megrendezett, A képregény angyalai című tárlat megnyitójára a Budapest Angyala című ’56-os képregény alkotói, Tallai Gábor forgatókönyvíró és Futaki Attila rajzoló jelenlétében került sor. Köszöntőjében Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a mű keletkezéséről és küldetéséről is beszélt.

Tallai Gábor elmondta, a képregénygyűjtőkkel ellentétben nem rendelkezik ugyan többszáz, többezer darabos gyűjteménnyel, a műfaj iránti szeretete, és az a vágy, hogy egy nem didaktikus, hamis pátoszt nélkülöző sztori szülessen, egy igazi akcióképregény forgatókönyvét hívták életre, amely hitelesen képes bemutatni, hogy mit jelent 1956.

A Terror Háza Múzeum programigazgatója a képregény előzményeinek kapcsán elárulta: a világhírű Jack Kirby, a „képregény királyának” tollából 1959-ben már jelent meg egy képregény az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, amely ihletője volt a Budapest Angyala című munkának is.

Tallai Gábor hangsúlyozta: amikor az ’56-os Emlékbizottság elhatározta, hogy az Emlékévvel méltó emléket állít a hősöknek, kimondottan cél volt, hogy olyan nyelvet találjanak, amellyel a legfiatalabb nemzedékek tagjai is megszólíthatók. Ennek jegyében készültek a mozikban is vetített imázsfilmek, a különféle számítógépes alkalmazások ismeretterjesztő tartalmakkal, valamint a Terror Háza Múzeum virtuális valóság technológiát használó Egy akaraton 1956–2016 című időszaki kiállítása is. Ebbe a koncepcióba illeszkedik bele a Budapest Angyala című képregény, annak dacára is, hogy „a képregény műfaja Magyarországon annyira nem izmos, nem vetekedhet tehát a nagy képregénynemzetek elszántságával és hagyományával” – tette hozzá a programigazgató.

Tallai Gábor a közel egy éves alkotói folyamat kapcsán kifejtette: mint forgatókönyvíró több szöveget szánt a képekhez, ám amikor a képek elkészültek és ránézett az oldalakra, elkezdte „meghúzni” az írott szövegeket. „A kép annyira erős, hogy sokszor valóban nem igényel csupán néhány mondatot” – mutatott rá.

A Terror Háza Múzeum programigazgatója a várható fogadtatás kapcsán elmondta: „Húsz-harminc év múlva látni fogjuk, hogy ez a képregény hogyan működik, hogyan reflektál rá majd a közönség”, ám „jelenleg a magyar képregénynek még kritikai nyelve sincs”, így ennek megteremtése majd egy új nemzedék feladata lesz – tette hozzá.

Tallai Gábor kiemelte: azt kívánja, hogy A Budapest Angyala találjon utat a fiatalokhoz, akik így jobban megismerhetik ’56 történetét, és bízik benne, hogy a könyv által át tudják adni a forradalom és szabadságharc lényegét, ami abban az egyszerű szabadságvágyban áll, „ami mind a mai napig itt él bennünk.”

A forgatókönyvíró végezetül megköszönte Futaki Attilának a könyv rajzolójának munkáját, valamint felesége segítségét, aki apró javításokkal segítette a mű megszületését. Hozzátette: reméli, hogy a későbbiekben angol és francia fordításban is sikerül majd elvinni a világba az '56-os képregény történetét.

Szilágyi Tekla Róza kurátor elmondta: érdekes látni, hogy a képregény műfaja hogyan tud feldolgozni egy-egy történelmi eseményt, és hogy különböző alkotók, alkotópárosok a képregény eszközét hogyan hívják segítségül például ismeretterjesztő célokra. A kurátor emellett reményét fejezte ki, hogy a kiállításon néhány kockában felvillantott képregények meghozzák majd a látogatók kedvét az újabb és újabb művek elolvasásához.

A Budapest Angyala című képregényt 2017 tavaszán mutattuk be a Terror Háza Múzeumban. Az eseményről bővebben IDE kattitnva olvashat.