„Leninnek és társainak célja emberellenes és velejéig gonosz volt”

2017. november 7.

Lenin és társai nem szocialista forradalmat hajtottak végre, hanem megbízójuk, a Német Császárság pillanatnyi érdekének feleltek meg, tehát hazaárulást követtek el – jelentette ki Schmidt Mária főigazgató, a Terror Háza Múzeum „Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen” című időszaki kiállításának megnyitóján. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője ugyanitt úgy fogalmazott: az októberi szocialista forradalom nyitánya a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának, a kommunista önkényuralmi rendszereknek.

Egy olyan kiállítást nyitunk meg, amely a bolsevik puccs századik évfordulójára emlékezik. Amiről nagyon sokan, akik itt vagyunk a teremben egyfélét tanultunk, és a rendszerváltoztatást követően nyílt mód arra, hogy megismerjük azt a történetet, amely valóban végbement annakidején – mondta Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója.

Schmidt Mária beszédében úgy fogalmazott, Lenin és követői a „cél szentesíti az eszközt” elvére hivatkozva valósították meg azt a „félelemre, tömeggyilkosságra, megaláztatásra épülő totális diktatúrát”, amelyre alig van példa az emberiség történelmében. Felidézte, az I. világháború végén, 1917-ben, váratlanul és totálisan összeomlott az Orosz Birodalom. Február zavargásai a cár lemondásához vezettek, Oroszország legitimációs vákuumba került, és kormányozhatatlanná vált, miközben seregei a frontokon harcoltak. A hatalmi űrt októberben „a bolsevikok elszánt és hataloméhes csoportja” töltötte ki, akik vállalkozásukat később nagy októberi szocialista forradalomnak nevezték el, és követendő példaként állították a világ elé.

Schmidt Mária arról beszélt, annak érdekében, hogy a bolsevikok a hatalomátvétel időpontját egyértelműen forradalomként kanonizálhassák, hozzátették az októberi dátumot és a „szocialista márkanevet”. A nagy októberi szocialista forradalom pedig „sikeres találmánynak” bizonyult, a politikai piacnak több mint hetven éven keresztül „megkerülhetetlen termékévé” vált.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejtette, a bolsevikok egy „új világrend születését” hirdették meg. Célként olyan társadalmi modellt kínáltak fel az I. világháború céltalan pusztításába belefásult európai polgárok számára, amely gyökeres szakítást ígért a régi, „bűnösnek” nyilvánított renddel. Hozzátette, a forradalom kollektív jogokon nyugvó „új szereposztást hirdetett, amelyben a kizsákmányoló osztálynak keresztelt polgárság vált a legfőbb és megsemmisítendő ellenséggé.”

Schmidt Mária szerint egy évszázad távolából és „egy kegyetlen évszázad tudásával, tapasztalatával” kötelességünk kimondani, hogy „Leninnek és társainak célja a kezdetektől fogva emberellenes és velejéig gonosz volt.” Ez a cél, vagyis a társadalom különböző rétegeinek egymás ellen fordítása, az egyéni szabadság helyett a kollektív jogok és felelősség meghirdetése, továbbá az emberi élet szentségén, a szereteten és részvéten alapuló keresztény hagyomány elutasítása mindennel ellenkezik, ami egyetemes kultúránk alapja – szögezte le a főigazgató. Úgy vélte, Lenin és társai nem szocialista forradalmat hajtottak végre, hanem megbízójuk, a Német Császárság pillanatnyi érdekének feleltek meg, tehát „hazaárulást követtek el” azáltal, hogy puccsot, államcsínyt hajtottak végre és több mint fél évszázados szenvedést hoztak Európa egy nagy múltú nemzetére, Oroszországra.

A főigazgató úgy folytatta, a leninizmus új politikát, új gazdaságot, új társadalmat és végső soron új, szocialista típusú embert ígért; magához ragadta a kulturális, ideológiai, értelmezési és tájékoztatási monopóliumot. Lenin gyilkos logikával felismerte, hogy a világ megváltoztatásánál fontosabb annak új értelmezési keretbe foglalása, vagyis az, hogy ők „magyarázzák meg” és ők értelmezzék a folyamatokat. Ehhez új nyelvet, hatásos érvelést alkalmaztak. Ideológiájuk elég egyszerű volt ahhoz, hogy a legszélesebb tömegekre hathasson – mutatott rá Schmidt Mária, aki szerint „ahol nincs szabadság, ott nincs tere az önálló gondolkodásnak és a cselekvésnek sem.”

A Terror Háza Múzeum főigazgatója arra is felhívta a figyelmet, mire a „kommunista világ rémálma” Európában véget ért, a „gonosz birodalmának” már mintegy százmillió áldozata volt világszerte.

Az a vonat, amely a német titkosszolgálat jóvoltából Zürichből elindult, súlyos szimbóluma egész századunknak. Halálvonat ez, akárcsak a 20. század megannyi szerelvénye. Az embermilliókat elpusztítandó tárgyként szállító tehervagonok zakatolása múlt századunk tipikus háttérzajává vált. Utódainknak csak azt tudom kívánni, figyeljenek erre a háttérzajra, tekintsék figyelmeztetésnek! – zárta beszédét Schmidt Mária.

Gulyás Gergely a kiállításmegnyitón kijelentette: a kommunista propaganda eredményességét és éppen ezért veszélyességét éppen az mutatja, hogy sok eseményről – így az 1917-es szocialista forradalomról is – főként az a kép él még az emberek fejében, amit egykor azokról a diktátorok láttatni akartak.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta: november 7-e legendájából nem sok minden igaz. A Téli Palotát senki sem védte, így ostromolni sem igazán kellett, a Kerenszkij-kormány elkergetése sem volt nagy hőstett, ahogy a borospincék kifosztása sem nevezhető annak. Hangsúlyozta: „A nagy októberi szocialista forradalom gyakorlatilag észrevétlenül zajlott le”, mégis világtörténelmi jelentőséggel bírt ez az este, mert komoly lépés volt Lenin hatalomátvételéhez, és így a kommunista terrorgépezet kialakításához.

Gulyás Gergely szerint a világsajtóban ma sem lesz egyhangú, valósághű értékelés, amely kertelés nélkül mondja ki az igazságot: az októberi szocialista forradalom nyitánya a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának, a kommunista önkényuralomnak, amely nemcsak a múlt századot határozta meg, de még ma is az egyik legkomolyabb biztonsági fenyegetésnek számít – mondta el kimondottan Észak-Koreára utalva a frakcióvezető.

Hozzátette: A kommunista múlt megítélése a pozícióban maradó kommunista elitnek köszönhetően a kelet-európai rendszerváltoztatásokkal sem várt rögtön magától értetődővé. Hogy ma Magyarországon a többség számára már evidencia a kommunizmus elítélése, ahhoz bátor lépésekre és komoly munkára volt szükség. Ilyen bátor lépés volt a Terror Háza Múzeum létrehozása, amely teljes balliberális ellenszélben történt – szögezte le a frakcióvezető.

Gulyás arról is beszélt: a mögöttünk hagyott másfél évtizedben azok illeték a legigaztalanabb rágalmakkal a Terror Házát, akiknek „soha nem volt erőssége a múlttal való szembenézés és az igazság kimondása”. Ugyanakkor elmondta: az igazság egyszer mégiscsak kimondatik, legyen az bármilyen fájdalmas. A Terror Háza küldetése pedig szerinte éppen ebben rejlik. Feladata, hogy „tárja fel, mondja ki és mutassa be az igazságot a Magyarországot a múlt században sújtó önkényuralmi rendszerekről.” Ezt a küldetését a Múzeum a lehető legmagasabb színvonalon végzi, amiért köszönet illeti Schmidt Mária főigazgató asszonyt, valamint a múzeum összes munkatársát – hangsúlyozta.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta, Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen címmel ma megnyíló kiállítással is annak a küldetésének tesz eleget a múzeum, hogy mítosztalanítsa a kommunista múltat.

Gulyás Gergely emlékeztetett, XIII. Leó pápa pusztító pestisnek nevezte a kommunizmust, amely az emberi társadalom velejét támadja meg és sorvasztja el. Hozzáfűzte, legnagyobb nemzeti tragédiáink egyike, hogy nekünk, magyaroknak saját bőrünkön kellett 40 éven keresztül megtapasztalnunk ennek az állításnak az igazságát.

A tárlat a Lenin-mítoszról rántja le a leplet, bemutatva, hogy Lenin lényegében egy német titkosszolgálati akció keretében jutott vissza Oroszországba, ahol aztán német pénzen, idegen érdekeket kiszolgálva szervezte meg a bolsevik hatalomátvételt.