"Mindannyian 1956 büszke örökösei vagyunk"

2018. október 23.

A magyarok szinte minden forradalma és szabadságharca negatív eredménnyel zárult, de végül pozitív – megmaradás, haza és szabadság – lett a végeredmény – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök október 23-án a Terror Háza Múzeum előtt tartott emlékünnepségen. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt hangsúlyozta, 1956-ban a magyar kommunisták és a megszálló szovjet birodalom azzal szembesült, hogy tízévnyi terroruralom sem volt képes megtörni a magyarok gerincét.

Schmidt Mária köszöntőjében arról beszélt, erőt és reményt nem meríthetünk a kudarcból, a balsorsból, a sötétségből, csakis a büszkeségre okot adó pillanatokból. Például abból a büszkeségből, amit a hatvankét évvel ezelőtt forradalom és szabadságharc eseményeire emlékezve érzünk. Ami akkor történt itt, velünk, Magyarországon, máig reményt és erőt ad – emelte ki.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója úgy fogalmazott, ma azért vagyunk itt, hogy közösen emlékezzünk azokra a 62 évvel ezelőtti napokra, amik máig mércéül szolgálnak a számunkra. A hazaszeretet, a haza iránti elkötelezettség mércéje most és immár mindörökké, ami 1956. október 23-án történt – szögezte le Schmidt Mária, hozzátéve, „mi, itt mindannyian, a pesti srácok és lányok utódai vagyunk. Az ő élni akarásukból, szabadságvágyukból táplálkozunk ma is.”

A főigazgató szerint a kommunisták hiába próbálták felülírni nemzeti emlékezetünket, hogy egy mesterséges és emberellenes tanítás alapján megszüntessék, felszámolják a hazaszeretetünket, a haza iránt érzett elkötelezettségünket, hiába igyekezték kitörölni emlékezetünkből történelmünk megannyi nagyszerű alakját, a magyar szabadságért és hazánk függetlenségéért küzdő óriások emlékét. Úgy folytatta, hiába tettek meg mindent, hogy legnagyobbjaink egy részét a kommunista ideológia szolgálatába állítsák, hiába irtották tűzzel-vassal nemzeti ünnepeinket vagy írták át őket, hiába alkottak hamis emléknapokat, hiába tettek meg mindent azért, hogy az ifjúság lelkéből kimossák a hazaszeretet, hogy a fiatalok agyát internacionalistává programozzák át.

„A kommunisták született lúzerek voltak, és ezt ők is tudták. Ezért kellett az erőszak, a terror, a szovjet megszállás és a megszálló hadsereg. Mert nélkülük esélyük sem lett volna felettünk basáskodni” – jelentette ki Schmidt Mária, aki arra hívta fel a figyelmet, 1956-ban a magyar kommunisták és a megszálló szovjet birodalom azzal szembesült, hogy tízévnyi terroruralom sem volt képes megtörni a magyarok gerincét.

A főigazgató beszélt arról is, a magyar népet a humorérzéke tartotta életben évszázadokon át. Schmidt Mária szerint a magyarok soha nem voltak és remélhetőleg soha nem is lesznek politikailag korrektek, mert – mint fogalmazott – „az megöli a szabadságot, márpedig mi, magyarok, nem tudunk szabadság nélkül élni!

Ez a szabadságszeretet, ez a függetlenség iránti olthatatlan vágy olyan mélyen és olyan zabolátlan módon gyökerezik bennünk, hogy azonnal tettekre sarkall minket, ha helyzet van, vagyis, ha nemzeti létünk, megmaradásunk kerül veszélybe. Más szavakkal: minket, magyarokat, mindig csak erőszakkal lehetett megfosztani az önrendelkezésünktől, szuverenitásunktól és a demokráciától. Vagyis a szabadságtól – emelte ki Schmidt Mária, aki szerint, ami a rendszerváltoztatáskor történt, az 1956-os forradalom és szabadságharc „egyenes folytatása, sőt beteljesítése volt.”

Ahogy 1956 is az egész magyar nemzet közös sikere volt, úgy volt mindannyiunk dicsősége a kommunista rendszert eltakarító antikommunista forradalom 1989-ben is – mondta el a főigazgató, aki úgy vélte, itt az ideje, hogy „végre kimondjuk, ami akkor történt, antikommunista forradalom volt”.

Schmidt Mária felhívta a figyelmet, ma már négymillió olyan magyar állampolgár él hazánkban, akinek nincs személyes emléke a diktatúra idejéből, ezért – mint mondta – „új feladatunk van.” El kell nekik mondanunk, mennyire boldoggá és megelégedetté tesz bennünket a szabadság, a függetlenség, milyen jó, hogy részünk lehet benne, mennyi áldozatot hozott nemzetünk azért, hogy a szabadság ellenségei ne győzedelmeskedhessenek felettünk. Meg kell nekik tanítanunk, hogy a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nem adják ingyen és nem adják örökbérletbe – fejtette ki.

A főigazgató végül arról beszélt, a pesti srácok és lányok önfeláldozó hősiessége világtörténelmet írt. Megmutatta a világnak és nekünk is, hogy a legnagyobb túlerővel is szembeszállunk, ha a szabadságunkról és a függetlenségünkről van szó. „Mert ezzel tartozunk magunknak. Hiszen mindannyian 1956 büszke örökösei vagyunk” – zárta beszédét Schmidt Mária.

Akik az Európai Unióból európai birodalmat akarnak gyúrni, mind bevándorláspártiak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Hangsúlyozta: Európa a nemzetek hazája.

A kormányfő szerint ma Brüsszelben újra birodalmi indulókat játszanak, „igaz, más dallam ez, mint a régi volt”. Ma nem fegyverekkel hódítanak: Brüsszel nem Sztambul, nem Moszkva, nem a birodalmi Berlin, még csak nem is Bécs, Brüsszelből sohasem hódítottak, Brüsszelből csak gyarmatokat igazgattak – mondta. „Mi azonban nem voltunk sem gyarmat, sem gyarmattartó, nem vettük el senkinek a hazáját, éppen ezért nem fogjuk odaadni másnak sem a mienket” – hangsúlyozta.

Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, olyan európai birodalmat, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve: ma már számos európai országban is az európai birodalom hívei kormányoznak, ezért tudható, milyen lesz „az a szép új világ”, ha rajtuk múlik. Növekvő számban tűnnek fel más földrészekről és más kultúrákból érkezett katonakorú férfiak – fejtette ki –, és „még a mi életünkben saját képükre formálják az európai nagyvárosokat”, lassan, de biztosan kisebbségbe szorítva az európai őslakosokat. A terror a nagyvárosi élet részévé, a jogállamra hivatkozó politikai manipuláció mindennapossá válik, a szólás- és sajtószabadság pedig addig terjed, ameddig őket visszhangozza – sorolta a miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott, akik az EU-ból európai birodalmat akarnak gyúrni, kivétel nélkül mind bevándorláspártiak: az európaiság mércéjévé tették a migránsok beengedését, és elvárják, hogy minden ország és nép haladéktalanul alakítsa magát multikulturálissá. Ma már látjuk – folytatta –, szándékosan nem éltek a hatalmas rendőri és katonai erejükkel, szándékosan nem védték meg Európát a migránsok tömegeitől. „Ha mi képesek voltunk, ők is azok lehettek volna. Nem a képesség hiányzott, hanem az akarat” – mondta Orbán Viktor.

Szavai szerint „a brüsszeli élcsapat és a többi nemzetállam-ellenes vezető” a migrációt esélynek és lehetőségnek tekinti ma is, esélynek arra, hogy egy multikulturális, kevert népességű, egységessé simított birodalommal váltsák fel a nemzetállamok Európai Unióját. Nemzetállamok nélküli Európa, nemzeti gyökereitől elszakított elit, szövetség a multinacionális erőcsoportokkal, koalíció a pénzügyi spekulánsokkal – sorolta, úgy fogalmazva: „ez lenne itt Soros György paradicsoma”.

Azt is mondta, hogy noha még csak októbert írunk, de Európában már mindenki a májusra gondol. A májusi európai parlamenti választások eldöntik – folytatta –, merre forduljon Európa szekere, az európai népeknek jövőt kell választaniuk, és a magyarok sem maradhatnak csöndben: „ha bizonytalanul szólnak a harsonák, a legfontosabb és legigazabb ügy köré sem tudunk felsorakozni”. Sorompóba kell hát lépni, és elő kell hívni azokat, akik a nemzetek Európájában hisznek, meg kell lengetni a szabad és erős Európa zászlaját – szorgalmazta.

A miniszterelnök hangoztatta: „válasszuk a függetlenséget és a nemzetek együttműködését a globális kormányzással és ellenőrzéssel szemben. Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját, és támogassuk helyette a hazafiság kultúráját”.

Kijelentette: Európa más, mint a többi kontinens, Európa a nemzetek hazája, és nem olvasztótégely.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési vágyak vitték tévutakra, a birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a huszadik századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is.

„Mi hiszünk abban, hogy minden nemzet sajátos, a maga módján egyedi, és fényesen beragyoghatja a világ rábízott szeletét” – mondta, hangsúlyozva, hogy ezért lázadtak fel a magyarok már 1956-ban is.

„Rajongunk a kultúránkért, amely fenntartja és óvja a szabadságunkat, hiszünk az erős családokban, kivételesnek tekintjük a hagyományainkat és a történelmünket, ünnepeljük a hőseinket, és mindenekfelett szeretjük a hazánkat. Nem akarunk és nem fogunk lemondani róla semmiféle birodalom vagy globális kormányzás kedvéért” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: a nemzeti érzéseket nem eltörölni akarják, hanem bátorítják, hogy ki- és felszabadítsák a magyarokban rejlő képességeket.

A történelem azt tanítja – mondta –, hogy a szuverén országokban megmarad a szabadság, hosszú életű a demokrácia, és uralkodik a békesség.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyarok szinte minden forradalma és szabadságharca negatív eredménnyel zárult, de végül pozitív – megmaradás, haza és szabadság – lett a végeredmény. Szavai szerint igazi misztérium ez, amelyet minden nemzeti ünnepünk fölidéz.

Azt is mondta, a magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazárdírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll.

A kormányfő szerint az 1956-os szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást „bicskázták”, a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért. „Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel” – mondta.

Közölte: minden évvel, mellyel távolodunk 1956-tól, egyre kevesebben vannak azok, akik részesei vagy tanúi voltak azoknak a napoknak. De minden évben „összejövünk, ha esik, ha fúj, és ez így lesz minden év október 23-án, amíg magyarok élnek a Földön”.

A kormányfő felidézte: „jól mondta Faludy, 1956 nekünk nem emlék és nem történelem, hanem a szívünk és a gerincünk”.

Emlékeztetett: Magyarországon 1956 után még 34 évig kommunista diktatúra volt. A diktatúrák rideg mindennapjai általában visszanyesik az emberi méltóságot, és még bukásuk után is üresség, megcsappant életerő és kisszerűség szokott maradni – mutatott rá. Úgy vélte, „ettől menekültünk meg mi, magyarok, ettől mentettek meg bennünket az ötvenhatos szabadságharcosok”.

Orbán Viktor kijelentette: „mi nem az emberi gyengeséget, nem a meghasonlást, hanem a bátorság, a hősiesség és a nagyság példáját kaptuk útravalónak”. Csak így volt lehetséges, hogy mi, magyarok még a kommunista elnyomás alatt is büszkék lehessünk a hazánkra – vélekedett.

Kitért rá: „mi, magyarok tudunk a legjobban keseregni”, a legszebben panaszkodni, a legőszintébben elsiratni magunkat. Mégis „itt állunk, 1100 évvel a honfoglalás, ezer évvel a keresztény magyar állam alapítása után, Európa egyik legrégebbi nemzeteként, túlélve megszállókat és megszállásokat” – mondta.

Úgy látja, a magyarok megmaradásának okai között ott kell lennie az örök magyar hősiességnek.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a harmincas években született tizen-, legfeljebb huszonéves pesti srácoknak a hazájuk még soha semmit sem adott, és a nemzet csak azt kínálhatta nekik, hogy osztozhatnak a szenvedéseiben. Azonban a pesti srácok, akik soha semmit sem kaptak a hazájuktól, mindenüket odaadták érte, ezért „ott a helyük az örök magyar hősiesség panteonjában” – fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta: amikor majd' félszáz év szovjet megszállás és kommunista elnyomás után visszaszereztük a szabadságunkat, „azt gondoltuk, hazatértünk”. Magyarország ezer éve a keresztény Európa része, „Európa mi vagyunk, mert mi európaiak maradtunk akkor is, amikor Jaltában eladtak, és '56-ban is, amikor cserbenhagytak bennünket” – közölte.

Úgy vélte, a szovjetek távozása után „úgy éreztük, megnyugodhatunk, végre összhangba került a történelmünk, a kultúránk és a világpolitikai helyzetünk”, újra elfoglalhatjuk helyünket Európában. De most az európai népek, „s velük mi, magyarok rég látott erőpróba elé nézünk” – jelentette ki. Hozzáfűzte: Európát nem külső katonai fenyegetés, nem amerikai vagy orosz törekvések sodorják veszélybe, hanem saját maga.

Felvetette: ki gondolta volna, hogy „újra lábra kaphat az Európát már többször is romba döntő birodalmi gondolat”, hogy mások akarják megmondani nekünk, kikkel éljünk együtt a saját hazánkban, hogy koholmányok alapján nekitámadnak Magyarországnak, Lengyelországnak, megfenyegetik Romániát, Szlovákiát, sőt Olaszországot is.

A miniszterelnök kiemelte: Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták. A nemzetek tisztelték egymás jogait, védték polgáraik érdekeit, jól tudtak együttműködni, és közösen részesültek a béke, a gyarapodás és a biztonság áldásaiban. Mi, magyarok másfél évtizede egy ilyen Európához, a nemzetek Európájához csatlakoztunk, „Helmut Kohl és Jacques Chirac meghívását és nem Bonaparte vagy a Harmadik Birodalom hódítását fogadtuk el” – mondta.

Kifejtette: mi, magyarok „szenvedtünk eleget a birodalmaktól”, mindegyik jó alattvalót akart faragni belőlünk. „Nem értették meg, hogy nekünk van hazánk, s a hazának nem alattvalói vannak, hanem fiai”. Azóta talán megtanulták, hogy „a magyarok a birodalmi szándékokat messziről kiszagolják, a helytartókat előbb-utóbb elzavarják. Jobb esetben” - fogalmazott.

Beszédét azzal zárta: „gondoljunk az 56-os szabadságharcosokra, idézzük fel a pesti srácokat, válasszuk a hazafiság és a nemzeti büszkeség jövőjét”.

Az ünnepi megemlékezésen beszédet mondott Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora is.

MTI/THM