„Ez egy igazi kultúrharc”

2018. január 25.

Bemutattuk Schmidt Mária és Frank Füredi új köteteit. Az „Értékek és válságok” elnevezésű könyvbemutatóra a Terror Háza Múzeumban került sor.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója az esemény moderátora úgy fogalmazott, „Mindkét könyv gondolati magja mintha egyazon dologra mutatna. Nevezetesen, hogy valami szakadék van a valóság, jelenünk történése és ezen történések, azaz a valóság értelmezése között. Jó lenne tudni, mi ez a szakadék, hogyan keletkezett, és miért olyan nehéz ennek a szakadéknak az áthidalása.” A programigazgató hangsúlyozta, mindkét kiadvány arra tesz kísérletet, hogy a felsoroltakat értelmezze.

Schmidt Mária Frank Füredi A célkeresztben: Magyarország című könyvét ismertetve elmondta, a szerző művében arra a kérdésre keresi választ, hogy „mi áll az Unió nyugat-európai vezetői és Magyarország közötti konfliktusok hátterében, vagyis valójában miért kerültünk mi célkeresztbe és mi az oka annak, hogy ez a támadássorozat évek óta nem akar szűnni és egyre hevesebben folyik ellenünk.”

A Terror Háza Múzeum főigazgatója a könyv erősségének nevezte, hogy kétféle nézőpontból vizsgálja az eseményeket: egy belső, azaz magyar szempontból, mintegy azonosulva a magyar kultúrával, illetve „madártávlatból”, egy külföldi szemével figyelve azokat az ellentéteket, amelyek ezeknek a vitáknak a hátterében állnak.

Schmidt Mária szerint a könyv legfontosabb megállapítása, hogy azért vannak állandó támadások és „szűnni nem akaró vádaskodások” Magyarország ellen, mert „nagyon komoly a tét, ez egy igazi kultúrharc”. Tulajdonképpen egy identitást érintő kérdésről van szó: „milyen értékek mentén tudjuk az életünket alakítani, ezek mellett az értékek mellett, amiket fontosnak tartunk, kitarthatunk-e”, vagy Nyugat-Európa bürokratikus elitje ránk kényszeríti „azokat az általa kizárólagosnak tartott ideológiai alapvetéseket, amelyeket a birodalomformáló szempontokat figyelembe véve fontosnak tart.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta, a szociológus professzor szerint az ellenétek azért ilyen erősek, mert azok a kérdések, amelyekben ellentétek vannak hazánk és az Unió balliberális elitje között, „soha nem simíthatóak el valamiféle kompromisszummal”. Kifejtette, többek között olyan kérdésekről van szó, hogy mit gondolunk Európa jövőjéről, megmaradásáról, a magyar nemzeti identitásról, maradhatunk-e keresztények, megmaradhatunk-e férfinak és nőnek, megtarthatjuk-e hagyományainkat, gyökereinket, történelmünket, vagy nekünk is úgy kell gondolkodnunk, mint a nyugat-európai elitnek, hogy „1945 előtt, ami történt az nem számít, 1945-ben kezdődött a történelem és az azelőtti időszakból csak a holokauszt az, ami említésre érdemes.”

Frank Füredi szociológus Schmidt Mária Nyelv és szabadság című kötete kapcsán kiemelte: annak dacára, hogy ő az USA-ban, Kanadában és Angliában szerezte a tapasztalatait, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig Magyarországon, gyakorlatilag ugyanazokat a problémákat mutatják be könyveikben.

A szociológus professzor az egyik legsúlyosabb problémaként felvetette: hogyan történet meg az, hogy bizonyos szavakat már nem lehet használni a nyilvánosságban, hogy fordulhat elő, hogy saját magunkat kell cenzúráznunk? Kiemelte, Schmidt Mária könyvében nagyon keményen és helyesen megfogalmazza: ha a saját nyelvünket elveszik tőlünk, a szabadságunkat is elveszik, hiszen ez a két fogalom nagyon közel áll egymáshoz. A szólásszabadság éppen ezért minden más szabadság előtt kell, hogy álljon – hangsúlyozta Füredi.

Frank Füredi szerint annak ellenére, hogy a kulturális elitek Nyugat-Európában liberálisnak hívják magukat, éppen a legalapvetőbb liberális értékeket nem tisztelik, így például a toleranciát, amely azt jelentené, hogy hagyjuk az embereket másképp gondolkozni, hogy másképp fejezhessék ki magukat, és hogy a saját szavaikat használhassák. Az nem fér bele a toleranciába, ha az egyetemeken tilos bizonyos szavakat használni, ahogy az sem, ha újságokat cenzúráznak emiatt – mutatott rá Füredi, hangsúlyozva: Schmidt Mária könyvében ezt a jelenséget a nyelv depolitizálásának hívja, amelyben gyakorlatilag kiüresítik a szavak jelentését, és ezzel együtt a nyelvet is.

A szociológus úgy látja: Schmidt Mária esszéiben egy másik nagyon fontos kérdés is előkerül, ez pedig a szuverenitás ügye, ami ma Európa legfontosabb kérdése, nyugaton viszont ebben nem hisznek, 19. századi értéknek tartják. Valójában a szuverenitás fontosabb most a 21. században, mint bármikor korábban, hiszen ahhoz hogy polgárként éljünk, ez elengedhetetlen – jelentette ki Füredi, hozzátéve: a nyugati világban ma minden határt le akarnak bontani. Nemcsak az országok közötti határokat, de ugyanúgy az állampolgárok és az idegenek közötti, sőt a felnőttek és a gyerekek, valamint a férfiak és a nők közötti határvonalakat is.

Frank Füredi szerint a Terror Háza Múzeum főigazgatójának könyve nemcsak a magyaroknak, hanem Európa minden népének is szól, hiszen az abban felvetett problémák egyetemesek. Mint mondta, ez az esszékötet segíti az embereket, hogy „megtalálják a saját nyelvüket”, valamint arra ösztökél, hogy a jelenleg zajló kultúrharcban bátrak maradjanak.