Cigány szabadságharcosok 1956-ban



Gimnazista diákvezér, parancsnok kismama, vándorköszörűsök, művészek, segédmunkások. Az 1956-os forradalom és szabadságharcból a magyar cigányság is kivette a részét. Az április 8-i Nemzetközi Roma Nap alkalmából 1956 cigány hőseinek történeteivel lesznek tele a 4-6 villamos megállói, és bátor kiállásukról készült filmek mennek a televíziókban.

Dilinkó Gábor, művésznevén Bizsu, naiv cigányfestő, a szabadságharcban való tevékenysége miatt hét év börtönbüntetést kapott. Élettársát, Szabó Ilonkát követte a harcba. Ő saját és közös gyermekük életével fizetett szabadságunkért. “Aki magyar, velünk tart!” - harsogták a forradalom alatt az utcákon. Ő is velük tartott. Négy hónapos várandós volt, amikor lelőtték.

A róluk és az 1956-os forradalom és szabadságharcban részt vett cigány társaikról készült plakátkampány április 7. és 20. között látható a fővárosi villamosmegállókban. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából április 8-án a történeteiket a hangosbemondók is visszhangozzák, a televíziókban pedig egész nap láthatóak lesznek a róluk készült kisfilmek.

Az ’56-os forradalom és szabadságharc idején több cigány lány és asszony is harcba szállt. Így tette Hrozova Erzsébet ápolónő is. Erzsébet tanult ápoló lévén ellátta a sebesülteket, majd később fegyvert is fogott, fiatal lányként szovjet tankok ellen harcolt. Egy évig volt vizsgálati fogságban. Vallatás közben kiverték a fogait, eltörték az álkapcsát, leverték a veséit. A bíróság életfogytiglan tartó börtönbüntetést szabott ki rá. 14 év után szabadult.

Nemcsak a fővárosban zajlott az ‘56-os forradalom: vidéken a nyíregyházi Dandos Gyulához hasonló fiatalok is kivették a részüket a szabadságharcból. Dandos gimnazistaként a Városi és a Megyei Munkástanács, valamint a Városi és a Megyei Forradalmi Bizottság tagja volt. 18 éves volt, amikor Szentgotthárdnál agyonlőtték.

A Déryné színházból csatlakozott a forradalomhoz Fátyol István világosító, ahonnan a munkástanács elnökhelyetteseként irányította csapatát. Részt vett a forradalom kitörésének egy hónapos fordulójára szervezett nématüntetés előkészítésében is: nappal dolgozott, éjjelente pedig életét kockára téve röplapokat terjesztett. Hat év börtönbüntetésre ítélték, ami alatt élete végéig tartó testi sérüléseket szenvedett.

A legsúlyosabb ítélettel sújtották Kóté Sörös Józsefet és Csányi Sándort is a fegyveres ellenállásban való részvételükért. Kóté a pesti kórházakon segített, amikor teherautóval élelmiszert szállított nekik. Beszállt a harcokba, súlyosan megsebesült. A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való részvételéért mondták ki rá a halálos ítéletet. Harminckét évesen végezték ki. Három gyermeket hagyott árván maga után.

A világhíres Cziffra György zongoraművész október 22-ei lelkesítő Bartók-zongorahangversenye a forradalom egyik szimbólumává vált. Sokan állítják, hogy az a koncert is meghatározta a szabadságharc hangulatát.

A nemzetközi roma nap alkalmából, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest Fővárosa, a Budapesti Közlekedési Központ együttműködéséből létrejött akció a cigány szabadságharcosok portréján keresztül mutatja meg, hogy romák és nem romák múltja és jelene összefonódik.

A nagyfelbontású plakátok letöltése (zip)

A rövid videók az 1956-os emlékév Facebook oldalán