Lenin és Buddha -
A kommunizmus hagyatéka az Urálon túl

 A Terror Háza Múzeum előterében megrendezett kiállítás az 1917-es oroszországi szovjet hatalomátvételt követő rendszer következményeit, belső-ázsiai maradványait kívánja megjeleníteni. A bemutatott anyag két kutatóút eredménye, melyek során a 2004-es dél-szibériai, és a 2006-os mongóliai állapotok részletei tárulnak fel.  A terepmunka eredménye történeti témában huszonöt interjú elkészítése, valamint zenei anyaggyűjtés. A helyi állapotokat fotók és videofilmek segítségével rögzítettük, a paravánokon látható fényképek témánként csoportosítva jórészt a kommunizmus hatásának szembeötlő jeleit tárják elénk. Igyekszünk azokat a törekvéseket is bemutatni, melyekkel a keleten élő kortársaink a több mint hetven évig tartó korszak nyomait kívánják eltüntetni (vagy „felülírni”).

Láthatjuk  a „globális” szocreál monumentális – és jelenleg is eredeti helyükön álló – szobrait, meglehetősen korlátolt témáival (Leninek, fegyver-installációk, vöröskatona-ábrázolások), korabeli (illetve 1990 utáni) plakátokat, valamint a belső-ázsiai iparosítás hatását. Ugyancsak képet kapunk a kommunisták által lerombolt buddhista hitéletről (kolostorok romjai), illetve a nehezen, de egyre határozottabban megújuló vallási élet jól látható, templomépítészetben megnyilvánuló jeleiről. A fotósorozatokat filmrészletek kísérik, melyek megkísérlik folyamatában, térben is megjeleníteni a kimerevített pillanatokat.

 A kiállítás célja a magyar közönség előtt még jórészt ismeretlen keleti, „vad” vidék XX. századi történeti fázisainak megjelenítése, rámutatva a közép-európai meglévő párhuzamokra és eltérésekre. A két, egymástól meglehetősen távoli régió történeti múltjában több hasonlóságot fedezhetünk fel: nagy erejű államok közelében, a kényszerítő erők hatása okán a közép-európai népekhez hasonlóan az Urálon túli népcsoportok sem kerülhették el az idegen megszállást, a totalitárius diktatúra kiépülését. A vörös birodalom centruma, a megkérdőjelezhetetlen igazodási pont itt is Moszkva lett. Az úgynevezett „második világ” (a kommunista országok) kelet-nyugat irányban mintegy 8000 kilométert felölelő területen helyezkedett el Eurázsiában.

 A térségben az egyformaság vált „kollektív értékké”, a hatalom birtokosai nem a szervesen alakuló-módosuló hagyományos szellemi és társadalmi alapokra építkeztek: a kommunista párt irányításával mesterséges, erőszakkal, népirtással létrehozott „modern” társadalmat alakítottak ki. Az ideológiai bázis itt is a marxizmus-leninizmus lett, legjellemzőbb vonása a terror és a megfélemlítés dermedt világa. A korszak kulturális lenyomatát a szocialista-realista felfogás irányelveihez igazodó megalomán, drabális vagy éppenséggel bárgyú hatású művek adják.