„A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű, intézményesített gonoszságra.”      Zbigniew Brzezinski


 Nyitva tartási idő    Keddtől vasárnapig 10–18 óráig.
                                Hétfő szünnap.
      Belépőjegyek    Teljesárú jegy 1800 Ft.
                                Kedvezményes jegyek 900 Ft.
                                Pénztárzárás 17:30-kor.
                               
                                Részletes információk.

                                 Virtuális túra a Terror Háza Múzeumban.

Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ával támogassa,  -
a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványon keresztül  -,
a Terror Háza Múzeum működését.

18237010-2-43

Közlemény az adózó rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásáról

Mi lehet az oka az újabban elszaporodott vámpír-történetek népszerűségének? Munkatársunktól Dr. Farkas Jenő irodalomtörténész, a Drakula vajda históriája című könyv szerzője szerint a kiindulópont az 1897-ben megjelenő Bram Stoker-féle Drakula című regény, aminek erénye és újítása, hogy a több ezer éves vér- és vámpírmítoszt házasítja össze a történelmi figurával. A vámpír gyakorlatilag a haláltudat folklorizált olvasata. Minden kornak megvan a maga Drakula-értelmezese, most éppen a világválság kapcsán értelmezik újra az alakját. Az irodalomtörténész szerint zseniális a mítosz: egyrészt a halál felől jön a figura, másrészt szexuálisan vonzó. Ezért is a nagyon fiatal lányok és a 40-50 közötti nők olvassák leginkább a mai vámpíros könyveket. A vámpírfilm alakváltozatai című, tavaly megjelent könyv filmesztéta szerzőpárosa, Vajdovich Györgyi és Varga Zoltán úgy véli a jelenlegi vámpírfilmek sikerének titka, hogy ezekben számolják fel leginkább a vámpír szörny státusát. Ezek a filmek már nem a horror műfajába tartoznak, inkább tini-szerelmestörtén etek, a lebegtetett erotika válik fontossá. Erre pedig a kamaszlányok fogékonyak. Bárzongorista akartam lenni a Riviérán.

Öt napig várakoztak a tinilányok ezrei a Los Angeles-i Nokia multiplex környékén, hogy ha csak egy másodpercre is, élőben lássák kócos haját, zavart mosolyát, hunyorgó tekintetét a Napfogyatkozás bemutatóján. Ennél többet nem remélhettek mióta beismerte, hogy belehabarodott a partnenrőjébe (és viszont).
Persze mi, magyarok már áprilisban tudtuk, hogy Kristen Stewart Budán bujkál, míg Robert Pattinson Pesten dolgozott, a Maupassant-regény alapján készülő Bel Ami (˝Szép fiú˝) forgatásán vett részt. Nem csoda, hogy miközben 25 marcona testőr vigyázott rájuk az Alkonyat - Napfogyatkozás amerikai premierjének arénájában, ez a két ártatlan huszonéves olyan dermedten meredt a kamerába, ahogy egy őzike a reflektorfénybe. Biztos megérte azt a 20 millió dollárt, amit fejenként kerestek, meg azt a milliárdot, amit a stúdiónak hoztak, hogy oda lett a (magán)életük.
Ilyen lovat akartál?, szögezem oda Pattinsonnak, ahogy elhelyezkedünk a fotelben a Los Angeles-i Four Seasons Hotel emeleti lakosztályában. Szomorkásán, cinkosán hunyorog vissza. Képtelen felfogni, hogy tavalyelőtt még randizni se akart vele senki, idén meg már a hatodik nemhivatalos életrajzát is elővételben kapkodják a bestsellerlistáról, és a Robert Pattinson-függőkről készült Robsessed (˝Rob-megszállott˝) című dokumentumfilm világsikere után egyszerre annyi régi ismerőse akadt, hogy az élelmes alkotóknak muszáj folytatni a róla (nem vele!) készülő interjúsorozatot.
- Pesten legalább békén hagytak.
- Ne is mondd! Budapest annyira jó! Már se New Yorkban, se Los Angelesben nem merek kimenni az utcára, Pesten meg minden este lógtam valahol és a kutya se törődött velem. És olyan jó fejek a magyarok. Annyira helyesek, közvetlenek, aranyosak.
- Mint hallom, a történelmünkkel is megismerkedtél.
- Igen, jártam a Terror Házában. Elég nyomasztó hely, de egy csomó mindent megtudtam, amiről fogalmam se volt. Az ötvenes évek és a vasfüggöny mögötti világ filmekből, könyvekből, hallomásból mindig izgatta a fantáziámat.
- Ki se néztem belőled, hogy érdekel a politika.
- Mert nem tudtad, hogy eredetileg történész, illetve politológus akartam lenni, csak eltérítettek... Angolból, történelemből és nemzetközi kapcsolatokból sose volt baj velem a suliban, és ha nem csöppenek bele egy amatőr színtársulatba, politikai beszéd író lettem volna.
- És hogy lettél színész?
- Hébe-hóba eljártam az iskolában a színészszakkörbe, aztán egyszer az apuval beültünk valahova, mellénk telepedett pár kiscsirke, szó szót követett, kiderült, hogy valami amatőr társulatuk van, amire fölcsillant a szemem. De még akkor is inkább a zenével kacérkodtam. Zongoráztam, gitároztam, komponáltam és arról ábrándoztam, hogy bárzongorista leszek valahol Dél-Franciaországban, mint az a fickó, akit egy nyáron a Riviérán láttam.
Borostás volt, rekedt hangú és minden második refrénnél belehörpölt a viszkijébe. És tudott valamit az életről.
- Azért most már te se panaszkodhatsz. Még azokat az Alkonyat-rajongó milliókat is sikerült megtérítened, akik eleinte hadjáratot indítottak ellened az interneten, hogy nem vagy elég szép, kedves, vonzó. A világ másik fele beleértve a kedves anyukákat is - meg egyre szerelmesebb beléd.
- Mindenki Leonardo DiCapriót követelte, még én is. Edward olyan kerek, olyan tökéletes, és olyan szeretnivaló, hogy színész legyen a talpán, aki eljátssza. Ijesztő, nem?
- Ma már legenda, hogy pont akkor esett be neked ez a szerep, mikor már azt fontolgattad, hogy megpróbálsz valamit kezdeni magaddal a zenében és egy évig ki se józanodsz.
- Ember tervez, isten végez. Szerencsém volt a producerekkel. De továbbra is az a filozófiám, hogy aki sokat markol, keveset fog.
- Mekkora vámpírrajongó voltál az Alkonyat előtt?
- Semekkora, se rajongó nem voltam, sem az ellenkezője. Egyszerűen nem érdekelt a téma. Kezdettől fogva a lehető legnagyobb mentésből próbálok filmszerepeket vállalni az Alkonyat-sorozat forgatási szüneteiben, és csak a téma fontos, nehogy beleragadjak ebbe a műfajba, mire vége lesz. Ezért vállaltam el a Bel Amit, aztán pedig azt a filmet, amit most forgatok (Water for Elephants - a szerk.) egy vándorcirkuszról a nagy gazdasági válság idején. És készülök egy westernre is.
- Az Alkonyat-sorozat Edwardjába azért szerelmes a világ, mert körültekintő, tapintatos és régi vágású. Kizárt, hogy ilyen vagy.
- És mi van, ha azt mondom, hogy igenis konzervatív vagyok? Vagy hogy az lettem? Mióta egy kicsit benőtt a fejem lágya, más szemmel nézem azokat az erkölcsi értékeket, amelyekről ez a film papol. Tegyük fel, még egyet is értek azzal, hogy a mai világban elkel egy kis mértéktartás a szerelemben. Semmi baj, ha a fiatalok nem rohannak fejjel a falnak. Hogy ez honnan ered? A szüleimtől, akik nagyon fiatalon házasodtak és még ma is együtt vannak. Ez mindent elmond arról, hogy mit tudok a szeretetről és a szerelemről.
- Mindenkitől azt hallom, és azt is tapasztalom, hogy nincsenek sztárallűrjeid.
- Bármit kezdhetsz a gyurmával. Csinálhatsz belőle bóvlit, csinálhatsz remekművet. Én úgy fogom föl, médium vagyok, akin átszűrődik az élet.
Los Angeles, 2010. július
Szerző: Návai Anikó

ROBERT THOMAS PATTINSON
színész, modell, zenész, producer. 1986. május 13-án született Londonban. Az egyik legismertebb brit színésszé vált Hollywoodban Edward Cullen vámpírt alakítva az Alkonyat (2008), az Alkonyat Újhold (2009) és a sorozat legújabb filmjében, a Napfogyatkozásban (2010). Korábban játszott a Harry Potter és a Tűz Serlege című filmben (2005), Cedric Diggory szerepében. 

Forrás: Vasárnapi Hírek

 Az 1932-33 években Ukrajna egy szörnyű tragédiát élt át – éhínséget, vagyis a Golodomort, amely a kommunista totalitárius rendszer előre és tudatosan eltervezett politikájának következménye volt, több millió honfitársunk életét követelte.
Méreteit és kegyetlenségét tekintve a világtörténelemben nehéz hasonló bűncselekményt találni. Több évtizeden keresztül a Szovjetunióban a Golodomor témája szigorú tiltás alatt állt. Csak az utóbbi időben tért vissza a nép emlékezetébe, lett a fájdalma és rekviemje, ugyanakkor az el nem pusztított ukrán nemzet szimbóluma.
A társadalom és az állam erőfeszítéseinek következtében ma már több nemzetközi szervezet és nemzeti parlament elitélte a mesterségesen előidézett ukrajnai éhínséget. A Magyar Köztársaság Országgyűlése az Európai törvényhozó szervek közül elsőként ítélte el az 1932-33 ukrán nemzet ellen elkövetett szervezett népirtást, amiért Ukrajna népe örökké mély köszönettel adózik a baráti Magyar Népnek.
Az Éhínség 75. évfordulója - 2008 az Éhínség áldozatainak emlékéve. A megemlékezés részeként a határon túli ukránok elindítottak egy nemzetközi rendezvény-sorozatot – az „Elolthatatlan láng”-ot. A 2008. év folyamán a több millió áldozat emlékére gyújtott szimbolikus gyertyaláng stafétaként adódik át országról országra (összesen 33 ország érintésével), eljuttatva az igazságot minden nemzethez és földrészhez az 1932-33 tragikus eseményekről. A nemzetközi megemlékezések soron következő szakasza 2008. szeptember 18-20 között a Magyar Köztársaságban zajlik, és ez év novemberében a szimbolikus emlékláng visszatér Ukrajnába, hogy örök, kiolthatatlan szimbóluma legyen gyászunknak több millió nővérünk és fivérünk haláláért, egységünknek és hitünknek, az Ukrán nép meg nem tört erejének. Ukrajna emlékezik – a világ elismeréssel adózik. 

A bocsánatkérés az utóbbi másfél évtizedben olyan politikai divattá vált, hogy ennek az ősi erkölcsi intézménynek a komolysága nem egyszer megrendült. Pedig sokféle értelme és haszna lehet. A bocsánatkérés különösen helyénvaló, ha a sérelem okozója követi meg a még élő áldozatokat. De akkor sem hiábavaló, ha a vétlen utódok teszik nyilvánvalóvá, hogy sajnálják és helytelenítik elődeik tettét. Hiszen tudjuk, hogy sérelmek is nemzedékeken keresztül öröklődnek. Ezért tehát a megbékélést szolgálhatja, kihúzhat egy tüskét, ha nyilvánvalóvá tesszük a korábbi események átértékelését, ha kimondjuk az igazságot, ha helyreállítjuk igazságosságot.    (Tovább...)

 

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának beszédéből

Vannak más népek  is, melyek megtapasztalták, mit jelent barátot, szomszédot utasításra gyűlölni.  Tőlünk, csehektől, szlovákoktól, lengyelektől, románoktól, bolgároktól, németektől és magyaroktól azonban ennél is többet követeltek. A kommunista ideológia teljhatalmú birtokosai azt akarták, hogy senkiben ne bízzunk, hogy legyünk készek megtámadni bármely barátunkat, akivel évszázadok sorsközössége kapcsol össze. Ezt hívták internacionalizmusnak. Új nyelv, új jelentés. A megvalósítás receptje azért a régi maradt: szítsunk bizalmatlanságot és tápláljuk azt. Kényszerítsük „alattvalóinkat” gyalázatos tettekre, amelyek miatt szégyenkezniük kell. Ajándékozzuk meg szövetségeseinket az önállóság illúziójával, aztán rántsunk egyet a szíjon.   (Tovább...)
 

 - . -

1968. január 5-én, Antonín Novotny csehszlovák köztársasági elnök leváltásával a kommunista párt (CSKP) első titkári pozíciójából, és Alexander Dubcek megválasztásával kezdődött meg a prágai tavasz. Az "emberarcú szocializmus" megvalósításának világszerte nagy érdeklődéssel követett kísérletét augusztusban a Varsói Szerződés öt tagállama (Szovjetunió, Magyarország, Bulgária, Lengyelország, NDK) hadseregeinek bevonulása szakította félbe.

Részletek Horváth Miklós hadtörténész interjújából. 

Csehszlovákiában nem tartózkodnak 1948-tól  szovjet csapatok és ez komoly gondokat okoz a szovjet háborús tervekben, melyekben 5-6 napra tervezik, hogy Párizsig érnek a csapatok...
A szovjet vezetés várta a lehetőséget, hogy a csapatait minél előbb a német határ közelében állomásoztassa.

Kádár nem azonosulhatott a csehszlovák politikai átalakulás reformjaival, céljaival, mert ezeknek akár egyike másika is az ő vezető szerepének a megkérdőjelezéséhez, leváltásához, távlataiban az ő felelősségre vonásához vezettek volna.
Kádár elsősorban a szovjet vezetés inspirációja alapján aktív. A szovjet vezetés nem bíz semmit a véletlenre, be akar látni a kulisszák mögé.

A szovjetek folyamatosan nyomást gyakorolnak a csehszlovák vezetésre. Hogy ez a nyomásgyakorlás mit eredményez a Dubcek féle csoporton belül, ennek megállapítására hivatott Kádár, és tulajdonképpen ezt teszi a magyar nagykövetség is, hogy megtudja Dubcekre és híveire hogyan hatnak a szovjet intézkedések,mennyire polarizálódik a Dubcek féle csoport, kik azok a személyek, csoportok, akiket le lehet választani...

(A teljes interjút megtalálja a Mozi menüpont alatt, vagy az Eltiport Tavasz időszaki kiállításunkon.)  

Óriási érdeklődés kísérte az elmúlt két hétben az Eltiport tavasz - Prága 1968 című fotókiállítást; több ezren tekintették meg az MTI munkatársainak korabeli fényképeit a Terror Háza Múzeumban - nyilatkozta az intézmény főigazgatója vasárnap.

A kiállítás A dimenziók éve - 1968 címmel rendezett konferencia idején nyílt a Terror Háza Múzeumban május végén. A tanácskozást a XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezte arról az évről, amely évtizedekre meghatározta az egykori kelet-európai szocialista országok sorsát, s a nyugati társadalmakban is változásokat okozott.

1968. augusztus 21-én szállta meg Csehszlovákiát a Varsói Szerződés öt tagállama - Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság -, hogy véget vessen a "prágai tavaszként" ismert reformfolyamatnak. Négy ország hadseregei még 1968 őszén elhagyták Csehszlovákiát, a szovjetek azonban csak 1991 júniusában vonultak vissza.

Csehszlovákiában 1968 januárjában Alexander Dubcek pártfőtitkárrá választásával kezdődött meg az ˝emberarcú szocializmus˝ kiépítése. A sztálinista vezetők lecserélése mellett a cenzúra eltörlése, a külpolitikai nyitás és egyéb demokratikus lépések jellemezték a tavasszal kibontakozó csehszlovák reformpolitikát. Bár a csehszlovák kommunisták nem akartak függetlenedni a szocialista tömbtől, a Brezsnyev vezette koalíció tagjai már nagyon hamar, március végén eljutottak a katonai intervenció gondolatáig. 

- - -

A 68-as megszállás és ennek bebetonozása a szovjet csapatok ideiglenes állomásozásával arra volt alkalmas, hogy az emberekkel elhitessék: mindez örökké fog tartani. A problémát mások oldották meg helyettünk. 89-ben a kisujjunkat sem kellett mozdítanunk a változásokért, ami figyelmeztetés is arra: ebül jött jószág, ebül vész el - mondta Petr Pithart Csehország volt miniszterelnöke.

- - -

Az ellenzők szégyennek nevezték. Elvileg igazuk is lehetett. De ismét a nemzetközi erőviszonyokat mérlegelve a magyar reformfolyamat védelme, valamint a létezésükhöz szükséges energia-, és nyersanyagellátás érdekében nem lehetett kimaradni belőle – mondta el Berecz János történész, az MSZMP KB volt titkára.

- - -

Vince Mátyás az Eltiport tavasz – Prága 1968 című, októberig látható kiállítás kapcsán elmondta: a prágai tavasz a Kelet-Európát megszálló és szuverenitását elvevő szovjet hatalommal szembeni felkelés példája. 1968 mementóként maradt fenn a kelet-európai népek emlékezetében.

Szex mint forradalom 1968-2008 című időszaki kiállítás megnyitója