„A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő. Azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt nem tapasztalt mértékű, intézményesített gonoszságra.”      Zbigniew Brzezinski


 Nyitva tartási idő    Keddtől vasárnapig 10–18 óráig.
                                Hétfő szünnap.
      Belépőjegyek    Teljesárú jegy 1800 Ft.
                                Kedvezményes jegyek 900 Ft.
                                Pénztárzárás 17:30-kor.
                               
                                Részletes információk.

                                 Virtuális túra a Terror Háza Múzeumban.

A kitüntetettek életrajzai.

A rendezvény médiatámogatói:

Tisztelt Látogatóink!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2009. július 1-től Múzeumunk jegyárai az alábbiak szerint változnak:

Teljes árú jegy: 1.800,- Ft

Kedvezményes jegyek: 900,- Ft
(Uniós állampolgárok számára, 6-26 és 62-70 éves korig, nemzetközi diákigazolvánnyal, 6-26 éves korig.)

Csoportos teljes árú jegy: 1.500,- Ft (20 fő felett)

Csoportos kedvezményes jegy: 800,- Ft (20 fő felett)

Időszaki kiállítás:
- önállóan 800,- Ft
- állandó kiállítással 500,- Ft

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a Terror Háza Múzeum 2009. március 14-től - a hétvégéken is -10.00 órától 18.00 óráig tart nyitva.

Kérjük, személyi jövedelemadója 1%-ával támogassa,  -
a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványon keresztül  -,
a Terror Háza Múzeum működését.

18237010-2-43

Közlemény az adózó rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásáról

Húsz éve megnyíltak a határok. A Vasfüggöny leomlott és Kelet-Európa népei számára valóra vált egy álom. Az 1956-os forradalom és szabadságharc, a ki- és bezártság hosszú évtizedei után újra Magyarország tette meg az elsô lépést a szabadság felé. 1989. szeptember 10-e és november 9-e között több mint hatvan ezer kelet-német állampolgár Magyarországon keresztül hagyta el a keleti zonát.

Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a Terror Háza Múzeum állandó kiállítása mellett, a földszinti Ideiglenes kiállítótérben, az Átvágva – Vasfüggöny, Páneurópai Piknik, Rendszerváltás című időszaki kiállításunkat tekinthetik meg.

Jegyek a pénztárban kaphatók.

Az év bármely napját kijelölhették volna a kommunizmus áldozatainak emlékére, mert mindegyikre esett az országban égbekiáltó jogtalanság, gaztett - mondta szerdán Sólyom László annak az emlékévnek a nyitóünnepségén, amelyet az 1919-es dunapataji vörös terror 90. évfordulója alkalmából szerveztek a helybeliek.    Részletesen...

Balatonfüred - A diktatúrák nem tűnnek el nyomtalanul. Vannak, akik ma is tévedhetetlen, mindenható politikai vezérekben gondolkodnak. Szorongva szembesülünk azzal, hogy ma is bűn az önálló, szabad gondolat - fogalmazott Schmidt Mária.   Részletesen...

40 évvel ezelőtt, 1969. január 16-án Jan Palach 21 éves filozófia szakos hallgató felgyújtotta magát a prágai Vencel-téren, hogy így tiltakozzon a Varsói Szerződés csapatainak inváziója ellen, valamint tettével felrázza népét és a világ közvéleményének figyelmét a prágai eseményekre irányítsa. Az öngyilkosság hasonló módját a 60-as években számos vietnami buddhista szerzetes választotta a háború elleni tiltakozásul, és a róluk készült felvételek annak idején a világ valamennyi tv-híradójába bekerültek. A prágai diák egy egyetemista csoport tagja volt, amely sorshúzással választotta ki Jan Palach-ot. Mire segítségére siettek, testének nagy része már súlyosan megégett, agóniája 73 órán keresztül tartott. Hosszú ideig tudatánál volt, még értesülhetett arról, hogy tettének mekkora nemzetközi visszhangja lett. Január 19-én hunyt el, temetése hat nappal később volt. A temetési menetet Prága utcáin óriási tömeg kísérte.    
(Mártírok, akik a tűzhalált választották. 1968-1970)

A katyni bűntettet a Szovjetunió legfelsőbb állami és pártvezetőinek utasítására hajtották végre egy olyan ország törvénytelenül táborokba és fogdákba hurcolt polgárain, amely jogilag nem is állt háborús viszonyban a Szovjetunióval. Ezzel titokban – a letartóztatottak elítélése, a vádak bemutatása, a nyomozás lefolytatása és mindenfajta vádirat nélkül – mészárolták le a lengyel nemzet elitjét. Tartalékos tiszteket, világhírű tudósokat, egyetemi tanárokat, tudományos munkák szerzőit, feltalálókat és művészeket, mérnököket, zenészeket, festőket, költőket, újságírókat és jogászokat lőttek le az NKVD tisztjei. A katyni mészárlás körülbelül 18 ezer ismert áldozata közül 760 orvos, 1040 tanár, több mint 100 jogász volt, és odaveszett számos egyéb szakma képviselője is. (Részlet Az elhallgatás szimbólumává vált a katyni mészárlás című cikkből.)  2008. október 29.     MNO

Mesél az erdő

A ˝tarkólövés a gestapós gyilkosok kedvenc módszere˝ - magyarázza a tömegsírról készített képsorokat az 1945-ös szovjet filmhíradó a krakkói utcán összesereglett embereknek Andrzej Wajda Katyn című filmjében. A lengyel rendező drámai alkotásának e jelenete pontosan rímel egy-két évvel korábbira, amelyben a náci németek utcai propagandavetítésen ugyanezekkel a szavakkal a „bolsevikokra˝ hárították a felelősséget a több, mint 20 ezer lengyel brutális meggyilkolásáért. A Magyarországon idén bemutatott Wajda-film nyitó képsorai is jelzik a kétféle megszállás ördögi szimmetriáját: 1939 szeptemberében a németek elől menekülő lengyelek egy hídon szembetalálkoznak a szovjet bevonulástól megrettent honfitársaikkal.

Berlin és Moszkva ugyanúgy képzelte el a mindkettejükkel meg nem támadási egyezményt kötött Lengyelország megszállását, ahogyan a külügyminisztereikről elnevezett 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékában az ország felosztását: a helyi elit nélkül. „A lengyelek felett csak egy úr lehet, s az az egy a német A lengyel értelmiség összes képviselőjét meg kell semmisíteni˝ - írta egy 1940 októberi titkos feljegyzésében a német vazallusállam vezetője, Hans Frank, aki az egész főkormányzóságot „rezervátumként˝, „lengyel munkatáborként˝ képzelte el. Mindez összecseng a szovjet állambiztonsági vezér Lavrentyij Pavlovics Berija szavaival, aki „az összeesküvés és árulás megelőzése érdekében˝ már 1939 szeptemberében letartóztatandónak ítélte a földbirtokosok, a papság, a nemesség és a „kapitalisták˝ jelentősebb képviselőit is.

Állami hazugsággyárak

Ez nem csak ˝szimpla hazugság˝ volt, hanem az állam működésének a része: apparátus, tudományos bizottság a nyomok meghamisítására, országhatáron kívüli és belüli akciók a tanúk láb alól eltételére, az állítás ellenkezőjét bizonyító dokumentumok rejtegetése, és a hazugságra épülő tudományos, kulturális és politikai tettek a Nagy Szovjet Enciklopédia Katyn szócikkétől a hitleristák által meggyilkolt lengyel tiszteknek állított katyni emlékműig.

A lengyelek az USA és Nagy-Britannia szerepének megítélésével sem finomkodnak. A kiállításon is bemutatott dokumentumok, és a magyarázó szövegek egyaránt azt állítják és bizonyítják, hogy a nyugati hatalmak vezetői hiteles bizonyítékokat szereztek Katynról, ám a háborús cél érdekében nem rúgták össze a port a szovjetekkel, sőt elhallgattatták az információkkal rendelkező katonatisztjeiket és diplomatáikat. Roosevelt elnök balkáni különmegbízottja nem sokkal azután, hogy cikket akart megjelentetni Katynról, a csendes-óceáni Szamoa szigetén találta magát, ahonnan csak az elnök halála után rendelték vissza.

A Terror Háza Múzeum missziója, hogy emléket állítson a két totális diktatúra áldozatainak. Az Andrássy út 60. nem csak egy múzeum - ahova a múltat bezártuk – hanem egy emlékhely is, ahol fejet hajthatunk a hősök előtt, mécsest gyújthatunk azokért az embertársainkért, akik az életüket, a szabadságukat adták, hogy mi szabadon, demokráciában élhessünk. Méltó hagyomány, hogy minden évben április 16-án gyertyák égnek az elhurcoltakért, a holokauszt áldozataiért, roma honfitársainkért is.
Az Árpád - házi zászló helye nem a Terror Háza Múzeum. Kérjük, az Országos Cigány Önkormányzat képviselői ne sértsék meg a vészkorszakban elhunytak emlékét.
Nem hisszük, hogy a „zászlómosás” aktusa semmissé tehetné azokat a brutális bűntényeket, amelyeket a nyilas zászló alatt követtek el. Aktuálpolitikai megfontolásokból ne relativizálják a totális diktatúrák emberellenes gyakorlatát azzal, hogy demokráciánk nem kívánatos kinövéseivel állítják párhuzamba.
Tekintettel arra, hogy a Terror Háza Múzeum gyűjtőköre a hatvanas évek közepéig terjed, illetékességből továbbküldjük az OCÖ –től kapott tárgyat a Budapesti Történeti Múzeumba, ahol Demszky Gábor tojással szennyezett öltönye mellett minden bizonnyal a tisztára mosott csíkos zászló számára is találnak helyet.

Budapest, 2008. október 9.
                                                                          Terror Háza Múzeum

 Az 1932-33 években Ukrajna egy szörnyű tragédiát élt át – éhínséget, vagyis a Golodomort, amely a kommunista totalitárius rendszer előre és tudatosan eltervezett politikájának következménye volt, több millió honfitársunk életét követelte.
Méreteit és kegyetlenségét tekintve a világtörténelemben nehéz hasonló bűncselekményt találni. Több évtizeden keresztül a Szovjetunióban a Golodomor témája szigorú tiltás alatt állt. Csak az utóbbi időben tért vissza a nép emlékezetébe, lett a fájdalma és rekviemje, ugyanakkor az el nem pusztított ukrán nemzet szimbóluma.
A társadalom és az állam erőfeszítéseinek következtében ma már több nemzetközi szervezet és nemzeti parlament elitélte a mesterségesen előidézett ukrajnai éhínséget. A Magyar Köztársaság Országgyűlése az Európai törvényhozó szervek közül elsőként ítélte el az 1932-33 ukrán nemzet ellen elkövetett szervezett népirtást, amiért Ukrajna népe örökké mély köszönettel adózik a baráti Magyar Népnek.
Az Éhínség 75. évfordulója - 2008 az Éhínség áldozatainak emlékéve. A megemlékezés részeként a határon túli ukránok elindítottak egy nemzetközi rendezvény-sorozatot – az „Elolthatatlan láng”-ot. A 2008. év folyamán a több millió áldozat emlékére gyújtott szimbolikus gyertyaláng stafétaként adódik át országról országra (összesen 33 ország érintésével), eljuttatva az igazságot minden nemzethez és földrészhez az 1932-33 tragikus eseményekről. A nemzetközi megemlékezések soron következő szakasza 2008. szeptember 18-20 között a Magyar Köztársaságban zajlik, és ez év novemberében a szimbolikus emlékláng visszatér Ukrajnába, hogy örök, kiolthatatlan szimbóluma legyen gyászunknak több millió nővérünk és fivérünk haláláért, egységünknek és hitünknek, az Ukrán nép meg nem tört erejének. Ukrajna emlékezik – a világ elismeréssel adózik. 

A bocsánatkérés az utóbbi másfél évtizedben olyan politikai divattá vált, hogy ennek az ősi erkölcsi intézménynek a komolysága nem egyszer megrendült. Pedig sokféle értelme és haszna lehet. A bocsánatkérés különösen helyénvaló, ha a sérelem okozója követi meg a még élő áldozatokat. De akkor sem hiábavaló, ha a vétlen utódok teszik nyilvánvalóvá, hogy sajnálják és helytelenítik elődeik tettét. Hiszen tudjuk, hogy sérelmek is nemzedékeken keresztül öröklődnek. Ezért tehát a megbékélést szolgálhatja, kihúzhat egy tüskét, ha nyilvánvalóvá tesszük a korábbi események átértékelését, ha kimondjuk az igazságot, ha helyreállítjuk igazságosságot.    (Tovább...)

 

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának beszédéből

Vannak más népek  is, melyek megtapasztalták, mit jelent barátot, szomszédot utasításra gyűlölni.  Tőlünk, csehektől, szlovákoktól, lengyelektől, románoktól, bolgároktól, németektől és magyaroktól azonban ennél is többet követeltek. A kommunista ideológia teljhatalmú birtokosai azt akarták, hogy senkiben ne bízzunk, hogy legyünk készek megtámadni bármely barátunkat, akivel évszázadok sorsközössége kapcsol össze. Ezt hívták internacionalizmusnak. Új nyelv, új jelentés. A megvalósítás receptje azért a régi maradt: szítsunk bizalmatlanságot és tápláljuk azt. Kényszerítsük „alattvalóinkat” gyalázatos tettekre, amelyek miatt szégyenkezniük kell. Ajándékozzuk meg szövetségeseinket az önállóság illúziójával, aztán rántsunk egyet a szíjon.   (Tovább...)
 

 - . -

1968. január 5-én, Antonín Novotny csehszlovák köztársasági elnök leváltásával a kommunista párt (CSKP) első titkári pozíciójából, és Alexander Dubcek megválasztásával kezdődött meg a prágai tavasz. Az "emberarcú szocializmus" megvalósításának világszerte nagy érdeklődéssel követett kísérletét augusztusban a Varsói Szerződés öt tagállama (Szovjetunió, Magyarország, Bulgária, Lengyelország, NDK) hadseregeinek bevonulása szakította félbe.

Részletek Horváth Miklós hadtörténész interjújából. 

Csehszlovákiában nem tartózkodnak 1948-tól  szovjet csapatok és ez komoly gondokat okoz a szovjet háborús tervekben, melyekben 5-6 napra tervezik, hogy Párizsig érnek a csapatok...
A szovjet vezetés várta a lehetőséget, hogy a csapatait minél előbb a német határ közelében állomásoztassa.

Kádár nem azonosulhatott a csehszlovák politikai átalakulás reformjaival, céljaival, mert ezeknek akár egyike másika is az ő vezető szerepének a megkérdőjelezéséhez, leváltásához, távlataiban az ő felelősségre vonásához vezettek volna.
Kádár elsősorban a szovjet vezetés inspirációja alapján aktív. A szovjet vezetés nem bíz semmit a véletlenre, be akar látni a kulisszák mögé.

A szovjetek folyamatosan nyomást gyakorolnak a csehszlovák vezetésre. Hogy ez a nyomásgyakorlás mit eredményez a Dubcek féle csoporton belül, ennek megállapítására hivatott Kádár, és tulajdonképpen ezt teszi a magyar nagykövetség is, hogy megtudja Dubcekre és híveire hogyan hatnak a szovjet intézkedések,mennyire polarizálódik a Dubcek féle csoport, kik azok a személyek, csoportok, akiket le lehet választani...

(A teljes interjút megtalálja a Mozi menüpont alatt, vagy az Eltiport Tavasz időszaki kiállításunkon.)  

Óriási érdeklődés kísérte az elmúlt két hétben az Eltiport tavasz - Prága 1968 című fotókiállítást; több ezren tekintették meg az MTI munkatársainak korabeli fényképeit a Terror Háza Múzeumban - nyilatkozta az intézmény főigazgatója vasárnap.

A kiállítás A dimenziók éve - 1968 címmel rendezett konferencia idején nyílt a Terror Háza Múzeumban május végén. A tanácskozást a XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezte arról az évről, amely évtizedekre meghatározta az egykori kelet-európai szocialista országok sorsát, s a nyugati társadalmakban is változásokat okozott.

1968. augusztus 21-én szállta meg Csehszlovákiát a Varsói Szerződés öt tagállama - Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság -, hogy véget vessen a "prágai tavaszként" ismert reformfolyamatnak. Négy ország hadseregei még 1968 őszén elhagyták Csehszlovákiát, a szovjetek azonban csak 1991 júniusában vonultak vissza.

Szex mint forradalom 1968-2008 című időszaki kiállítás megnyitója 

Csehszlovákiában 1968 januárjában Alexander Dubcek pártfőtitkárrá választásával kezdődött meg az ˝emberarcú szocializmus˝ kiépítése. A sztálinista vezetők lecserélése mellett a cenzúra eltörlése, a külpolitikai nyitás és egyéb demokratikus lépések jellemezték a tavasszal kibontakozó csehszlovák reformpolitikát. Bár a csehszlovák kommunisták nem akartak függetlenedni a szocialista tömbtől, a Brezsnyev vezette koalíció tagjai már nagyon hamar, március végén eljutottak a katonai intervenció gondolatáig. 

- - -

A 68-as megszállás és ennek bebetonozása a szovjet csapatok ideiglenes állomásozásával arra volt alkalmas, hogy az emberekkel elhitessék: mindez örökké fog tartani. A problémát mások oldották meg helyettünk. 89-ben a kisujjunkat sem kellett mozdítanunk a változásokért, ami figyelmeztetés is arra: ebül jött jószág, ebül vész el - mondta Petr Pithart Csehország volt miniszterelnöke.

- - -

Az ellenzők szégyennek nevezték. Elvileg igazuk is lehetett. De ismét a nemzetközi erőviszonyokat mérlegelve a magyar reformfolyamat védelme, valamint a létezésükhöz szükséges energia-, és nyersanyagellátás érdekében nem lehetett kimaradni belőle – mondta el Berecz János történész, az MSZMP KB volt titkára.

- - -

Vince Mátyás az Eltiport tavasz – Prága 1968 című, októberig látható kiállítás kapcsán elmondta: a prágai tavasz a Kelet-Európát megszálló és szuverenitását elvevő szovjet hatalommal szembeni felkelés példája. 1968 mementóként maradt fenn a kelet-európai népek emlékezetében.