Ryszard Siwiec könyvelő, korábban a Honi Hadsereg katonája.
1968. szeptember 8-án gyújtotta fel magát Varsóban a Nemzeti Aratási Ünnepen a Dziesięciolecia Stadionban. A propaganda-eseményen a lengyel kommunista vezetés mellett a meghívott külföldi diplomaták is jelen voltak. Siwiec, a közel százezer ember előtt elkövetett öngyilkosságával tiltakozott a szovjet vezetéssel végrehajtott csehszlovákiai megszállás ellen.
Négy nappal később a kórházban hunyt el.

Siwiec, az öt- gyermekes Przemyśl-i családapa, régóta készült mártíromságára. Előzőleg írásba foglalta nyilatkozatát és hangfelvételeket hagyott hátra. Ezekben elítélte a Varsó Szerződés országainak intervencióját Csehszlovákia ellen, és Lengyelország részvételét a hadműveletben. Tragikus halála négy hónappal előzte meg Jan Palach prágai mártíriumát. Mégis valószínű, hogy Palach nem tudott Siwiec önfeláldozásáról, ugyanis a lengyel kommunista hatóságok következetesen elhallgatták a férfi öngyilkosságának valódi okait, és igyekeztek egyszerű elmebetegnek beállítani őt.
Siwiec halálának igaz története két hónappal Palach halála után, a Szabad Európa Rádiónak köszönhetően vált ismertté a szélesebb nyilvánosság előtt.

A kommunista rendszer bukása után, 1991-ben Maciej Drygas lengyel rendező készített filmet Ryszard Siwiec tragédiájáról, Hear My Cry (Uslyszcie mój krzyk) címmel. A film, készítésének évében, elnyerte az Európai Filmakadémia díját „a legjobb dokumentumfilm” kategóriában.

2001-ben Václav Havel cseh elnök poszthumusz Tomáš Masaryk Rend kitüntetését adományozta Siwiec-nek.

2003-ban Aleksander Kwaśniewski elnök az egyik legmagasabb lengyel állami kitüntetést (The Order of Polonia Restituta) nyújtotta át Ryszard Siwiec családtagjainak.