A katyni bűntettet a Szovjetunió legfelsőbb állami és pártvezetőinek utasítására hajtották végre egy olyan ország törvénytelenül táborokba és fogdákba hurcolt polgárain, amely jogilag nem is állt háborús viszonyban a Szovjetunióval. Ezzel titokban – a letartóztatottak elítélése, a vádak bemutatása, a nyomozás lefolytatása és mindenfajta vádirat nélkül – mészárolták le a lengyel nemzet elitjét. Tartalékos tiszteket, világhírű tudósokat, egyetemi tanárokat, tudományos munkák szerzőit, feltalálókat és művészeket, mérnököket, zenészeket, festőket, költőket, újságírókat és jogászokat lőttek le az NKVD tisztjei. A katyni mészárlás körülbelül 18 ezer ismert áldozata közül 760 orvos, 1040 tanár, több mint 100 jogász volt, és odaveszett számos egyéb szakma képviselője is.
(Részlet Az elhallgatás szimbólumává vált a katyni mészárlás című cikkből.)
2008. október 29. MNO |
 |
Mesél az erdő
A ˝tarkólövés a gestapós gyilkosok kedvenc módszere˝ - magyarázza a tömegsírról készített képsorokat az 1945-ös szovjet filmhíradó a krakkói utcán összesereglett embereknek Andrzej Wajda Katyn című filmjében. A lengyel rendező drámai alkotásának e jelenete pontosan rímel egy-két évvel korábbira, amelyben a náci németek utcai propagandavetítésen ugyanezekkel a szavakkal a „bolsevikokra˝ hárították a felelősséget a több, mint 20 ezer lengyel brutális meggyilkolásáért. A Magyarországon idén bemutatott Wajda-film nyitó képsorai is jelzik a kétféle megszállás ördögi szimmetriáját: 1939 szeptemberében a németek elől menekülő lengyelek egy hídon szembetalálkoznak a szovjet bevonulástól megrettent honfitársaikkal.
Berlin és Moszkva ugyanúgy képzelte el a mindkettejükkel meg nem támadási egyezményt kötött Lengyelország megszállását, ahogyan a külügyminisztereikről elnevezett 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékában az ország felosztását: a helyi elit nélkül. „A lengyelek felett csak egy úr lehet, s az az egy a német A lengyel értelmiség összes képviselőjét meg kell semmisíteni˝ - írta egy 1940 októberi titkos feljegyzésében a német vazallusállam vezetője, Hans Frank, aki az egész főkormányzóságot „rezervátumként˝, „lengyel munkatáborként˝ képzelte el. Mindez összecseng a szovjet állambiztonsági vezér Lavrentyij Pavlovics Berija szavaival, aki „az összeesküvés és árulás megelőzése érdekében˝ már 1939 szeptemberében letartóztatandónak ítélte a földbirtokosok, a papság, a nemesség és a „kapitalisták˝ jelentősebb képviselőit is.
A katyni bűn megtorlatlan maradt
Több mint száz jogász, hétszázhatvan orvos, ezer tanár, számos egyetemi professzor, olimpikon, állami tisztviselő, nemzetközi hírű tudós volt az áldozatok közt. Az adatokból nyilvánvaló, hogy Sztálin elsődleges célja az intelligencia kiirtása volt. A lengyel nép felszámolására indított akció előzményének az 1939. augusztus 23-án kötött Molotov-Ribbentrop-paktum és a szeptember végi - Lengyelország közös legyőzését követő - barátsági egyezmény tekinthető. A megállapodás értelmében - a szovjet diktátor kívánságára - a szerződő felek kikötötték, hogy egyikük sem hoz létre semmiféle lengyel bábállamot a saját területén. |
„A Nyugat politikai érdeke volt az elhallgatás”
Anne Applebaum A Nyugat és Katyn című előadásában hangsúlyozta, hogy a nyugati világnak a háború végén érdekében állt a mészárlás elhallgatása, mert nem akarta szovjet szövetségesét felmérgesíteni, nem lehetett a sztálini és hitleri bűnöket egy lapon említeni. „Mit gondolsz Katynról? Elmondom, mit gondolsz a Szovjetunióról” – ez a hozzáállás jellemezte a kérdésről alkotott szovjet véleményt a világháború után egészen a 80-as évek végéig. Applebaum hangsúlyozta: napjainkban az új orosz politikai vezetés számára ismét kulcskérdéssé vált Katyn, mivel nem tartják elképzelhetőnek, hogy a „nagy orosz hősök” is követtek el bűnöket. |
Állami hazugsággyárak
Ez nem csak ˝szimpla hazugság˝ volt, hanem az állam működésének a része: apparátus, tudományos bizottság a nyomok meghamisítására, országhatáron kívüli és belüli akciók a tanúk láb alól eltételére, az állítás ellenkezőjét bizonyító dokumentumok rejtegetése, és a hazugságra épülő tudományos, kulturális és politikai tettek a Nagy Szovjet Enciklopédia Katyn szócikkétől a hitleristák által meggyilkolt lengyel tiszteknek állított katyni emlékműig.
A lengyelek az USA és Nagy-Britannia szerepének megítélésével sem finomkodnak. A kiállításon is bemutatott dokumentumok, és a magyarázó szövegek egyaránt azt állítják és bizonyítják, hogy a nyugati hatalmak vezetői hiteles bizonyítékokat szereztek Katynról, ám a háborús cél érdekében nem rúgták össze a port a szovjetekkel, sőt elhallgattatták az információkkal rendelkező katonatisztjeiket és diplomatáikat. Roosevelt elnök balkáni különmegbízottja nem sokkal azután, hogy cikket akart megjelentetni Katynról, a csendes-óceáni Szamoa szigetén találta magát, ahonnan csak az elnök halála után rendelték vissza.
|
