Nők a kommunista rendszer megdöntésében

2019. november 22.

A budapesti Lengyel Intézet és a Terror Háza Múzeum közös konferenciasorozatot indított, amelynek első előadását november 20-án tartották meg Anna Walentynowitz, a Szolidaritás Anyja címmel. Az eseményen múzeumunk történésze, Hollósy Katalin Slachta Margitról tartott előadást. Az előadókat Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója köszöntötte.

Schmidt Mária beszédében kiemelte: a felszólalók két olyan asszonysorsot mutatnak be, amelyek méltán lehetnek büszkeségünk tárgyai. „A magyar Schlachta Margit és a lengyel Anna Walentynowicz azon állhatatos és kérlelhetetlenül tiszta szabadságharcosok alakjai közé tartoznak, akik érthetővé, sőt, megérthetővé teszik a közép-európaiak legendás büszkeségét és magabiztosságát.” Hozzátette: ezeket a hősi példákat magasba kell emelni, és nemcsak azért, hogy magakadályozzuk, hogy a semmibe hulljon az áldozatuk, hanem azért is, „hogy világossá tegyük minden európai polgár számára: a történelem nem az ellenségünk, hanem a szövetségesünk”.

„Érdemes lenne bemutatni, hogy a lengyel és magyar történelem során a szabadságért, az igazságért, az emberi méltóságért, és a többi univerzális értékekért folytatott küzdelemben, milyen fontos és meghatározó volt a nők szerepvállalása. Hogy mennyire sokoldalú volt ez a szerep, szemlélteti a most bemutatott hősnők életútja” – mondta el köszöntőjében a Lengyel Intézet igazgatója. Hozzátette: Anna Walentynowicz élete végéig rendíthetetlenül védte a legfontosabb értékeket, mindig az igazság és az igazságosság oldalán ált. Alakja a bátorság és a becsület jelképe a legújabb kori lengyel történelemben.

Hollósy Katalin előadásában felhívta a figyelmet Slachta Margit erényeire, amelyek nemcsak a magyarok, de a lengyelek számára is fontossá teszik személyiségét. „Hitrendszere a kereszténység legegyszerűbb tanításain alapult, ami a felebaráti szeretet, az önzetlen segítségnyújtás és a tízparancsolat szabályait tartalmazta. Ez az erős hit egész élete során nem csupán szavakban, hanem tettekben is megmutatkozott, s ezek mellett mindvégig bátran kiállt” – mondta a történész.

Slachta Margit lengyel felmenőkkel bíró, elszegényedett nemesi családból származott – nevének jelentése lengyelül nemest jelent –, családjában ő volt az egyetlen, aki a katolikus vallást választotta, amely mellett egész életében kitartott. Slachta Margit gondolkodásában megelőzte a korát, hiszen világi szerzetesként a nők jogaiért küzdött. „Margit testvér a női tisztaság, a női méltóság, a női erények megőrzését, és a nőknek a férfiakkal egyenlő jogait emelte ki. Az ész fegyverével küzdött az egyenjogúságért” – hangsúlyozta Hollósy Katalin.

Kifejtette: Slachta Margit saját nővédő szervezetet hozott létre és óriási hangsúlyt fektetett arra, hogy patronázs-munkát folytasson, nőket képezzen és oktasson. Ő volt az első nő a magyar parlamentben, aki bekerült a törvényhozásba is. Egyedüli nőként vett részt az Országház munkájában. Szembe mert szállni a totalitárius diktatúrák által terjesztett eszmékkel. A fajgyűlölő ideológiát, az antiszemitizmust keresztény hitéből fakadóan nem tűrhette. Elsők között emelt szót a nácizmus ellen, akárcsak később a kommunizmussal szemben is. „Ennek az asszonynak a sorsa megmutatja számunkra, hogy az embertelen ideológiákkal terhelt 20. században mi lett volna a helyes út” – zárta előadását a történész.

A Lengyel és magyar nők a kommunista rendszer megdöntésében című konferenciasorozaton előadást tartott még Adam Chmielecki: Anna Walentynowicz, a Szolidaritás Anyja címmel, valamint Janusz Walentynowicz, Anna Walentynowicz fia is.