ÉVFORDULÓK – MŰTÁRGYAK – Mese és manipuláció

2020. február 24.

A II. világháború után – Winston Churchill szavaival élve – „a Balti-tengeri Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le a kontinensre.” A brit politikus 1946-ban elhangzott fultoni beszéde profetikusnak bizonyult, hiszen az egymással szemben álló kommunista és kapitalista hatalmak mintegy negyven évig két részre szakították Európát.

A keleti és a nyugati országok egymástól eltérő módon próbálták megszólítani a fiatalabb generációt. Nyugaton a képregény vált népszerűvé, a keleti blokkon belül pedig a diafilm. Ez utóbbiak eleinte, az 1950-es években, igen gyakran propagandaanyagot is tartalmaztak, vagy kifejezetten politikai (át)nevelési céllal készültek. A Terror Háza Múzeum műtárgya, az 1979-ben készített A két világrendszer és jellemzőik című diafilm kiváló példája annak, hogy a Rákosi-rendszer bukása után sem veszett ki a diákból a manipulatív szándék: a megrendelő, a Magyar Néphadsereg Politikai Nevelőmunka Anyagi és Módszertani Központja „oktatási célra” használta a filmet. Árulkodó, hogy miközben az 1970-es években a hazai diafilmek nagyjából 70%-a mesefilm volt – csak 1975-ben a 350-féle forgalmazott film közül 1.200.000 eladott példány volt mese a Magyar Diafilmgyártó Vállalat vezetőségének becslése szerint – a széles közönség számára eladhatatlan, propagandisztikus anyagokat tartalmazó diákat a kötelező sorkatonaság alatt mutatták be, így próbálva garantálni, hogy minél többen ismerhessék meg tartalmukat.

A két világrendszer és jellemzőik két részre osztható. Az első szekcióban a képek alatt szereplő feliratok egyfajta történelmi áttekintést adnak: a következetesen „nagy októberi szocialista forradalomnak” nevezett bolsevik puccs eseményeinek rövid ismertetése után Lenin a Szovjetunió iparosítását célzó terveit mutatja be, majd a II. világháború kitöréséről esik szó, melynek célja a film szerint „a világ felosztása, a szocializmus és a polgári demokrácia megsemmisítése, és a fasiszta rendszer bevezetése” volt. A Szövetséges Hatalmak azonban legyőzték a náci Németországot és szövetségeseit, így Kelet-Európában „népi demokratikus forradalom bontakozott ki”, ami „világkapitalizmust rendkívül érzékenyen érintette,” ráadásul a volt gyarmati országok is sorra kivívták önállóságukat, amelyet az alkotás szintén a baloldali ideológia győzelmeinek állít be.

A film második részében a kapitalista és a szocialista világrendszer összehasonlítása történik. Előbbi országokat természetesen agresszív, kizsákmányoló, uszító és háborúra készülő területeknek állítja be, míg a „szocializmus a béke világa”, ahol a nemzetek közötti összefogás eredményeinek, továbbá egymás gazdasági segítségének méltatása zajlik.

A propaganda szelíd álarca alatt kegyetlen, rideg diktatúra rejtőzött. 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő hozzávetőleg kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban. 2001 óta ezen a napon emlékezünk a kommunista diktatúrák áldozataira. Mindazokra, akiket meghurcoltak, üldöztek, bántalmaztak, becsaptak, manipuláltak, elnyomtak vagy meggyilkoltak a lenini-sztálini ideológia nevében.

 

A teljes dia megtekinthető itt:

http://www.terrorhazafoto.hu/category/23212.html

 

Kalmár Miklós

történész ̶ muzeológus