Hősöket láthatunk a Dósa nádor tér installációin

2022. május 17.

„Együtt, szabadon” – Magyar Cigány Hősök címmel nyílt időszaki kiállítás pénteken a Dósa nádor téren; a hivatalos megnyitó szombaton délután volt a Déri Múzeum dísztermében, ahol Lakatos Mónika és Rostás Mihály Mazsi koncertje kísérte a rendezvényt. A Terror Háza utazó kiállításával azokra a cigány hősökre hívják fel a figyelmet, akik a magyarokkal közös történelmük során sokat tettek a hazáért, saját közösségük felemelkedéséért.

Boka Károlynak, Kossuth Lajos kedvenc debreceni cigányprímásának alakját idézte fel Szentei Tamás, az önkormányzat kulturális osztályának vezetője; mint mondta, Boka és társai muzsikájukkal lelkesítették a szabadságharc katonáit, majd a bukás után zenéjükkel ápolták a magyar lelkeket.

–  Városunk élő hagyományai közé tartozik a tehetséggondozás és a szegények istápolása. A mai debreceniek is felelősséggel tartoznak egymásért, különösen a hátrányos helyzetben lévőkért. Hiszünk abban, hogy a kultúra eszközeivel elősegítjük az esélyegyenlőség megteremtését, a társadalmi felzárkózást, a diszkrimináció felszámolását, a közösségi összetartozás erősítését. Nem véletlen, hogy országos viszonylatban is számottevő roma szakkollégium működik a városban. Termékeny és aktív együttműködés jellemzi az önkormányzat és a roma nemzetiségi önkormányzat kapcsolatát – fejtette ki.

A képeken nemcsak harcokban résztvevő, hanem hétköznapi hősöket is láthatunk. Számomra a hősök azok, akik bátran helytállva teszik a dolgukat, szellemi erejükkel kitartva nemes cselekedeteket hajtanak végre számukra fontos ügyekért – jelentette ki Nyíri László Ernő családfa kutató és helytörténész.

– A hősiesség és hazafiság nem cigány vagy magyar, hisz közös a múltunk, jelenünk és majd a jövőnk is. A kiállításon vannak 56-os hősök és olyanok, akik más téren álltak ki a cigányság és a magyarság közös ügye mellett: költők, írók pedagógusok, orvosok. Vannak egyszerű emberek, akik életükkel sokat tettek azért, hogy a cigányság kiemelkedjen, elfogadásra találjon a többségi magyar társadalomban, és méltóképpen elfoglalhassa helyét a közös hazában. A cigányok és a magyarok együtt vészelték át a történelem kihívásait, ami fájt a magyaroknak, az fájt a cigányoknak is – hangsúlyozta.

Felidézte, hogy 1848-ban sok muzsikus cigány verbuválóként segítette a szabadságharcot, az egyik legismertebb Sárközi Ferenc pedig számos ütközetben is részt vett. Sok roma kézműves dolgozott különböző ágyúöntő, patkolókovács, és fegyverjavító műhelyekben, akik mind a forradalom névtelen hősei voltak. Részletesen beszélt az országos, sőt nemzetközi hírű Boka Károlyról és életéről, aki népe igazáért „a muzsika fegyverével hadakozott”, és óriási elismerésnek számított, hogy a cívis társadalom befogadta őt.

Az elmúlt két év bővelkedett rendkívüli helyzetekben; a pandémia alatt az egészségügyben és a szociális intézményekben is rengeteg roma dolgozott, akik hősiesen helyt álltak – emlékeztetett Papinót Ferenc, a Kormánybiztosi kabinet referense, azt kérve, figyeljünk a mindenkori roma hősökre.

– 1956-ban cigányok és magyarok együtt küzdöttek a szabadságért, ami 30 éve a miénk és amiért együtt, közösen vagyunk felelősek – hangsúlyozta Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze. – A cigányság államalkotó tényező, erről szól ez a kiállítás; a szabadságról és az együvé tartozásról, közös történelmünkről, közös hőseinkről, arról, hogy a sorsfordító időkben a cigányság és a magyarság mindig példát mutatott összefogásból és szabadságszeretetből – mondta.

Megjegyezte, 56-ban a pesti srácok közt sok roma volt, több, mint ami részarányuk a teljes lakosságban. Emlékeztetett: a rendszerváltáskor egymillió ember veszítette el a megélhetését, a legnagyobb vesztes a cigányság volt. De éppen tagjai között akadtak szép számmal, akik megkezdték közösségeik életének szervezését, akik óvodát, iskolát alapítottak, példát mutatva az egész magyar társadalom számára.

– A tárlat alakjai közül szinte mind nagyon mély árnyékból léptek ki a fényre, hogy önmaguknak és közösségüknek bizonyítsanak. A kiállítás fő célja, hogy a  magyar cigányság megnevezhesse hőseit, azonban ez a névsor csak a kezdet – zárta beszédét.

A tárlatot egészen május 19-ig lehet megnézni.


Forrás: haon.hu

Szerző: SzT