Felidézte, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének elképzelése szerint minden településnek lehetősége lesz arra, hogy felmutassa saját hőseit, megőrizve, ápolva emléküket. Hozzátette: az 1945 és 1956 közötti ellenállás még nem foglalta el az őt megillető helyet a köztudatban.

Schmidt Mária jelezte: a csütörtökön nyíló Szabadság Házának példája alapján akarnak országos mozgalmat indítani. A békéssámsoni múzeum az 1950-es évek első felének egyik legjelentősebb hazai antikommunista ellenálló szervezetének állít emléket. "Szeretnénk, ha ez a kezdeményezés mozgalommá válna, hogy más települések is megmutathassák, mivel járultak hozzá közös történelmünkhöz" - fogalmazott a szakember.

Hozzátette, bízik abban, hogy ezek a "büszkeségpontok" - legyen szó kiállításokról, szobrokról, emlékszobákról - az ország minden szegletében megjelennek majd. Csak 1945 és 1956 között mintegy négyszáz embert végeztek ki politikai okokból, ám ennél jóval többen voltak, akiket bebörtönöztek, akiknek az életét tönkretették - ismertette.

Mindezekből sokkal jobban megérthetjük, miért robbant ki az '56-os forradalom, és miért érezték úgy a magyarok: mindenáron ki kell vívniuk szabadságukat - fogalmazott a főigazgató.