Fordul a szél
Békés Márton
„Ma nem elsősorban a jobboldal és a baloldal között zajlik a küzdelem, hanem azok között, akik hisznek a nemzetállamokban, a határok fontosságában, a család és a munka értékében, és azok között, akik nem. A fő frontvonal a nemzeti, demokratikus erők és nemzetközi, antidemokratikus erők között húzódik. A nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás összekapcsolódott egymással: ennél nincs erősebb gátja a globalizációnak. A kommunizmus bukása óta az internacionalizmus számos különböző változatban jelenik meg: neoliberális globalizáció, a »nyílt társadalom« utópiája, iszlám fundamentalizmus. Ezekkel az internacionalizmusokkal szemben állnak a nemzetállamok. Közeleg a népek tavasza?”
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2019.
3100 forint
ISBN: 978-615-5118-80-7
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
További kiadványok
Vázlatok
„Éppen itt az ideje, hogy kudarcaimat dicsfénybe mártsam, és elvesztegetett éveimet a szunnyadó tehetség misztériumával terhes, mámorosan önfeledt, jövőt ígérő időszaknak lássam, mielőtt netán döntő kételyeim támadnának a dolgaimat illetően.” – írja naplójában Kertész Imre 1960. február 13-án. Kötetünk a szerző hagyatékában fennmaradt Vázlatok című kéziratos dosszié első csonkítatlan kiadása. Az 1958 és 1963 között született naplószerű feljegyzésekből a Sorstalanság születésének története rajzolódik ki a regény és a Nobel-díjas író műhelytitkai iránt érdeklő olvasó előtt.
A „késes” ember
„Ez a könyv nem a késről és nem is a fegyverekről szól, hanem a gondolatokról. Azokról a gondolatokról, amikért helyt kell állni, amiknek érvényre juttatásáért meg kell küzdeni, amiket meg kell védeni a támadásoktól, érvényességüket más gondolatokkal szembeszállva, azok ellenében, azok érvénytelenítésével sikerre, sőt győzelemre kell vinni.” – írja a kötet előszavában Schmidt Mária.
A megőrzés kultúrája
„A nemzet a tudás maga. S ha ez így van, létünk, nemzeti szuverenitásunk és egyéni szabadságunk ma egyaránt e tudás meglétén, illetve hiányán áll vagy bukik. Az egyszerre modern és konzervatív L. Simon László idejekorán fölismerte ennek a nemzeti hagyományainkban gyökerező tudásnak a fundamentális jelentőségét. S dacosan vállalja az ezzel a fölismeréssel mindenkor együtt járó írói felelősséget is.” – írja Soltész Márton a kötet utószavában. L. Simon László (1972) József Attila-díjas író, szerkesztő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.