Gerillaháború
Békés Márton
Mostanra nemcsak a háború természete, hanem szerepe is megváltozott. A fegyveres konfliktusok többsége nem államok között, hanem államokon belül zajlik, a csatatér pedig egyre inkább a város lesz.
De továbbra is aktuális a napóleoni háborúk idején megjelent kivételes alak: a gerilla. A folyamatosan mozgó, „üss és fuss” taktikát alkalmazó gerilla-hadviselés csak látszólag szertelen és ötletszerű. Hosszú hagyománya, gazdag elmélete és eredményes gyakorlata van. A gerilla kiérlelt taktikával és következetes stratégiával rendelkezik, amely a vendée-i katolikus parasztfelkeléstől az IRA függetlenségi háborúján át napjaink kurd fegyveres önvédelméig már számtalanszor bizonyított. A gerillaháború a semmiből keletkezik, gyakran ölti népfelkelés formáját, harcosai forradalmi háborúban edződnek. Nem volt ez másként Budapesten sem – 1956-ban.
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2017.
335 oldal
2900 Ft
ISBN: 978-615-5118-58-6
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
További kiadványok
Sorstalanság
„… mindaz, amit Auschwitz, az immár fogalommá lett helységnév tartalmaz, egyszerűen ellenáll a megfogalmazhatóságnak. Akár botránynak nevezzük – mint Pilinszky vagy Spiró –, akár »természetesnek«, mint főszereplőm a Sorstalanságban; ez csak tehetetlenségünket fejezheti ki az európai lelkiismereti kultúrán nevelkedett embert ért legnagyobb traumával szemben…”
Kamerapárbaj – Vitézy László pályája
„Engem mindig az érdekelt, amit a történelmi események, a külső, társadalmi változások az egyes ember életében okoztak. Az ahogyan az emberekre hatott mindaz, ami történt. A lelki folyamatok, amelyek a szereplők arcán, szemében tükröződnek. Persze, ehhez nagyon jó színészek kellenek. Én elmondhatom, hogy nagyon jó színészekkel dolgozom.” Vitézy László (1940) Balázs Béla-díjas, Sára–Csoóri-életműdíjjal kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes és kiváló művész. Műfajteremtő. Számos rangos dokumentumfilm, játékfilm kapcsolódik a nevéhez. Filmográfiájában olyan alkotások szerepelnek, mint a Leleplezés (1978–79), Békeidő (1979), Vörös föld (1982), Égi madár (2011), A galamb papné (2013), Csandra szekere (2017), A színésznő (2018), Az énekesnő (2022).
Látlelet az orosz–ukrán háborúról
Schmidt Mária legújabb, Látlelet az orosz–ukrán háborúról című írásában arra a mindannyiunkat izgató kérdésre keresi a választ, hogy mégis mi és miért történik a határainktól nem messze 2022 februárja óta? Milyen út vezetett az orosz–ukrán háború kitöréséhez, milyen történelmi sérelmek, nemzetközi politikai célok, anyagi érdekek játszanak közre a konfliktus kitörésében és kezelésének mikéntjében? A szerző kapaszkodót ad a mindenki életét érintő konfliktusban való eligazodáshoz – lehull a lepel az ideológiai szólamokról, és teljes valójukban tárulnak elénk a konfliktusban szerepet játszó hatalmak nem ritkán kiábrándító mozgatórugói.