Gerillaháború
Békés Márton
Mostanra nemcsak a háború természete, hanem szerepe is megváltozott. A fegyveres konfliktusok többsége nem államok között, hanem államokon belül zajlik, a csatatér pedig egyre inkább a város lesz.
De továbbra is aktuális a napóleoni háborúk idején megjelent kivételes alak: a gerilla. A folyamatosan mozgó, „üss és fuss” taktikát alkalmazó gerilla-hadviselés csak látszólag szertelen és ötletszerű. Hosszú hagyománya, gazdag elmélete és eredményes gyakorlata van. A gerilla kiérlelt taktikával és következetes stratégiával rendelkezik, amely a vendée-i katolikus parasztfelkeléstől az IRA függetlenségi háborúján át napjaink kurd fegyveres önvédelméig már számtalanszor bizonyított. A gerillaháború a semmiből keletkezik, gyakran ölti népfelkelés formáját, harcosai forradalmi háborúban edződnek. Nem volt ez másként Budapesten sem – 1956-ban.
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2017.
335 oldal
2900 Ft
ISBN: 978-615-5118-58-6
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
További kiadványok
A bohém zseni
Andrássy Gyula (1823–1890) a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, mégis alig beszélünk róla. A kiegyezés társszerzőjeként ő lett a dualizmus korának első miniszterelnöke. Kivételes politikai tehetség volt. A szabadság szerelmese, igazi romantikus hős, a reálpolitika mestere. Lelkes, de nem fanatikus. Művelt, de nem kioktató. Hagyománytisztelő, de nem a múltba ragadó. Megfontolt, alapos, de nem kukacoskodó. Nagyvonalú, méltányos és mindenkor szórakoztató. Andrássy Gyula szikrázó személyisége és politikai teljesítménye révén kiemelkedett kortársai közül. Tőkéczki László (1951–2018) a túlontúl korán elhunyt Széchenyi-díjas történész a tőle megszokott eleganciával és szerénységgel állítja elénk Andrássy Gyulát. A könyv megjelenését már nem érhette meg. A kötetet Schmidt Mária szerkesztette.
Budapest hegei
A város élő múzeum, amely féltékenyen őrzi a körülötte és benne zajló konfliktusok emlékeit. Ma is számos olyan helyszín akad, amely hősies mélabúval emlékeztet Budapest szenvedéseire, megpróbáltatására és szabadságvágyára. A magyar főváros a 20. század derekán a konfliktusok gyújtópontjában helyezkedett el. 1944–45-ös megszállásai, a félszáz napos ostrom, a heves bombázások, majd 1956 forradalma és szabadságharca a háborús állapot hosszú évtizedét jelentette.
Futóbolondok, csalók, agitátorok
Semmi sem leplezte le jobban a kommunizmus követőit, mint a „lét határozza meg a tudatot” tétel állandó szajkózása. Ők is tisztában voltak vele, hogy Karl Marx állítása merő tévedés, ezért aztán hatalmas energiákkal kísérelték meg a tudat átformálását. Mivel politikai utódjaik, a kortárs baloldali gondolkodás képviselői is tisztában vannak a világ valódi rendjével, éjt nappallá téve, könyvtárakat megtöltő lendülettel igyekeznek filozófiai alapot teremteni eszméiknek. Roger Scruton, az angol konzervatív filozófus számukra légy a levesben, kavics a cipőben, bors az orruk alatt. Futóbolondok, csalók, agitátorok című könyvében Scruton nagy türelemmel és rendkívül szórakoztatóan bontja le a hamis légvárakat. A kötet végére magunk sem értjük, hogyan futhattak be ekkora pályát a baloldal pehelysúlyú sztárjai. Illetve dehogynem!