Az album a Terror Háza Múzeum időszaki kiállítás-sorozatának summázása. A kötet azoknak a nehéz sorsú embereknek, áldozatoknak állít emléket, akiknek a velük megesett tragédiáról beszélniük sem volt szabad.
A Terror Háza Múzeum „Magyar tragédia" címmel 2004-ben kiállítás-sorozatot indított, hogy bemutassa a történelem és közélet iránt érdeklődő közönségnek és különösen az ifjúságnak Magyarország mádodik világháborús traumáit. A múzeum kiállításaival 2004-ben a magyarországi vészkorszak, 2005-ben a szovjet fogás áldozatainak állított emléket, 2006-ban a magyarországi németség, 2007-ben a csehszlovákiai magyarság háború utáni sorsát, 2010-ben a délvidéki tragédiát mutatta be. Az időszaki kiállítások olyan sok látogatót vonzottak, hogy a sorozat lezárása után felmerült, hogy a bemutatott anyagok könyv formájában is megjelenjenek. Az album kiadásával így azokhoz is eljut a kiállítás üzenete, akik azokat nem láthatták.
Kiadó: XX. Század Intézet, Budapest, 2011.
A Fidesz-recept – Kampányból kampányba
A rendszerváltoztatás óta soha nem kapott még annyi szavazatot egyetlen párt sem Magyarországon, mint amennyit a Fidesz–KDNP-pártszövetség 2022-ben. Így egymás után negyedik alkalommal szerzett kétharmados parlamenti többséget a jobboldal. Hiába az összefogott ellenzék, a gazdasági válság, a járvány és a háború, nemhogy gyengült volna a Fidesz, de még erősödött is. Mi a siker receptje? Deák Dániel erre a kérdésre válaszol a 21 zsebkönyvsorozat most megjelenő kötetében.
Sorstalanság
„… mindaz, amit Auschwitz, az immár fogalommá lett helységnév tartalmaz, egyszerűen ellenáll a megfogalmazhatóságnak. Akár botránynak nevezzük – mint Pilinszky vagy Spiró –, akár »természetesnek«, mint főszereplőm a Sorstalanságban; ez csak tehetetlenségünket fejezheti ki az európai lelkiismereti kultúrán nevelkedett embert ért legnagyobb traumával szemben…”
Kamerapárbaj – Vitézy László pályája
„Engem mindig az érdekelt, amit a történelmi események, a külső, társadalmi változások az egyes ember életében okoztak. Az ahogyan az emberekre hatott mindaz, ami történt. A lelki folyamatok, amelyek a szereplők arcán, szemében tükröződnek. Persze, ehhez nagyon jó színészek kellenek. Én elmondhatom, hogy nagyon jó színészekkel dolgozom.” Vitézy László (1940) Balázs Béla-díjas, Sára–Csoóri-életműdíjjal kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes és kiváló művész. Műfajteremtő. Számos rangos dokumentumfilm, játékfilm kapcsolódik a nevéhez. Filmográfiájában olyan alkotások szerepelnek, mint a Leleplezés (1978–79), Békeidő (1979), Vörös föld (1982), Égi madár (2011), A galamb papné (2013), Csandra szekere (2017), A színésznő (2018), Az énekesnő (2022).