"Mi kell ahhoz, hogy valaki maradandó értéket teremtsen a rendszerváltoztatás utáni magyar közéletben? Még pontosabban: milyen képességekre, tudásra és tulajdonságokravan szükség ahhoz, hogy valaki a szabad és független Magyarország Országgyűlésének meghatározó szereplője, sőt elnöke legyen? Fokozzuk! Hogyan teremthet valaki értéket, és lesz meghatározó szereplője demokratikus közéletünknek, ha politikai pályája még a Magyar Szocialista Munkáspártban indult? Szili Katalin a Somogy megyei Barcson született, és személyében 2002-től először töltötte be hazánkban nő a demokratikusan választott magyar Országgyűlés elnöki tisztségét. Aki ismeri őt, tudja, Szili kivételes képességekkel rendelkezik. Egyik titka a kikezdhetetlen embertisztelet. Nemcsak azokat tartja fejben, és ajándékozza meg figyelmével, akikkel egy oldalon küzd, de mindenkor és szelíden azokat is a keresztnevükön szólítja, akikkel vitája van. Pályaíve és teljesítménye a demokratikus magyar baloldal egyik sikertörténete."
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Vázlatok
„Éppen itt az ideje, hogy kudarcaimat dicsfénybe mártsam, és elvesztegetett éveimet a szunnyadó tehetség misztériumával terhes, mámorosan önfeledt, jövőt ígérő időszaknak lássam, mielőtt netán döntő kételyeim támadnának a dolgaimat illetően.” – írja naplójában Kertész Imre 1960. február 13-án. Kötetünk a szerző hagyatékában fennmaradt Vázlatok című kéziratos dosszié első csonkítatlan kiadása. Az 1958 és 1963 között született naplószerű feljegyzésekből a Sorstalanság születésének története rajzolódik ki a regény és a Nobel-díjas író műhelytitkai iránt érdeklő olvasó előtt.
A „késes” ember
„Ez a könyv nem a késről és nem is a fegyverekről szól, hanem a gondolatokról. Azokról a gondolatokról, amikért helyt kell állni, amiknek érvényre juttatásáért meg kell küzdeni, amiket meg kell védeni a támadásoktól, érvényességüket más gondolatokkal szembeszállva, azok ellenében, azok érvénytelenítésével sikerre, sőt győzelemre kell vinni.” – írja a kötet előszavában Schmidt Mária.
A megőrzés kultúrája
„A nemzet a tudás maga. S ha ez így van, létünk, nemzeti szuverenitásunk és egyéni szabadságunk ma egyaránt e tudás meglétén, illetve hiányán áll vagy bukik. Az egyszerre modern és konzervatív L. Simon László idejekorán fölismerte ennek a nemzeti hagyományainkban gyökerező tudásnak a fundamentális jelentőségét. S dacosan vállalja az ezzel a fölismeréssel mindenkor együtt járó írói felelősséget is.” – írja Soltész Márton a kötet utószavában. L. Simon László (1972) József Attila-díjas író, szerkesztő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.