Mozaik – Magyar jelenidő és történelem
Gerő András
Vannak szerzők, akiknek eredeti szakmája már-már másodlagos, és mi olvasók leginkább annak örülünk, ha mindenről vagy legalább bármiről írnának. Nincsenek sokan, de Gerő András történész vitán felül közéjük tartozik. Gondolkodásának szerkezete finom, lényeglátó és izgalmas. Jelen kötetének témahorizontja nagy örömünkre széles, mondhatnánk úgy is, szerteágazó, hiszen események, történeti dokumentumok, korszakok, személyek és intézmények köré szerveződik több évszázadot átkarolva.
Gerő András mozaikjai egyszerre „korszerűtlenek” és reményt keltők. Korszerűtlenek, hiszen hiányzik belőlük a 21. század első évtizedeire olyannyira jellemző túlfeszítettség és a vitát elfojtó kizárólagosság. Ugyanakkor és éppen ezért reményt keltők, mert ha szerzőnket követve a jelenből bátran és szabadon visszatekintünk, a múlt és jelenünk közötti szakadék érzéki csalódásnak bizonyul. Az összefüggések tisztán láthatók, nincsen szakadék.
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2020.
388 oldal
3500 Ft
ISBN 978-615-5118-97-5
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
További kiadványok
Korszakhatáron – Esszék
Szétporladt a hidegháború vége óta ismert világunk. Az előző évek kihívásai világossá tették, hogy lehetetlen a kitaposott úton továbbmennünk. Fel kell ismernünk, hogy egy új rend új típusú próbatételeivel állunk szemben. Ehhez alkalmazkodnunk létszükséglet. Nem halogathatjuk tovább, hogy megfejtsük, mégis hogy jutottunk idáig, és ami ennél is fontosabb: hogyan tovább? Schmidt Mária esszékötete ehhez nyújt támpontot. Nincs sok időnk: korszakhatárhoz érkeztünk.
Napló (1895-1904) – Válogatás
Izrael államát a pesti Dohány utcában született Herzl Tivadar (1860–1904) álmodta meg. Annak a Deák téri evangélikus gimnáziumnak a tanulója volt, ahol még élénken élt Kossuth Lajos és a többi ’48-as forradalmár emléke. Herzl az ő hatásukra vált a nemzeti gondolat elkötelezett hívévé. Zsidó volt és magyar. Újságíróként Párizsban dolgozott, és így testközelből élte meg a hírhedt Dreyfus-ügyet. Meggyőződésévé vált, hogy a zsidók üldöztetésére saját nemzetállamuk megteremtése a megoldás. Erre tette fel az életét. Álmából 1948-ban valóság lett. Megalakult Izrael. Herzl Tivadar államalapítóvá vált.
Európa zárójelben
A kommunizmustól megszabaduló közép- és kelet-európai népek ragaszkodnak identitásukhoz. De mi történik, ha a szuper-Európa szembetalálja magát egy tagnemzettel, amely rátalál saját modelljére? Miért kellene például Magyarországnak érintettnek éreznie magát, amikor a nyugati országokat afrikai tömegek árasztják el? Hamarosan szembesülni fogunk azzal, hogy az európai egység nemcsak egy különleges „mechanizmust” indít útjára, hanem egy olyan ideológiát is, amely összeegyeztethetetlen Európa történelmi örökségével. Molnár Tamás 1990-ben írta le ezeket a szavakat, amelyek ma aktuálisabbak, mint akkor.