Ne bántsd a magyart!
Szájer József
Szájer József 2014. január és 2018. decembere között született gondolatait osztja meg az olvasóval a bevándorlásról, a Fideszről, Magyarországról, az Alaptörvényről és Európáról.
Európa válságban van.
Elveszítette az iránytűjét, és arra készül, hogy feladja azokat a hagyományait, amelyek évszázadokon át biztosították fennmaradását és sikereit.
Európának politikai, gazdasági, demográfiai és lelki megújulásra van szüksége.
Magyarország kész arra, hogy fontos, iránymutató szerepet játsszon az Európai Unió cselekvőképességének helyreállításában, versenyképességének megerősítésében.
A régi, lejárt receptek nem működnek többé, azok éppenhogy akadályozzák az innovatív, új utakat kereső megoldásokat, tartósítják a pangást.
Új utakra, új válaszokra, merész döntésekre van szükség!
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2019.
472 oldal
3950 forint
ISBN: 978-615-5118-76-0
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
További kiadványok
A bohém zseni
Andrássy Gyula (1823–1890) a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, mégis alig beszélünk róla. A kiegyezés társszerzőjeként ő lett a dualizmus korának első miniszterelnöke. Kivételes politikai tehetség volt. A szabadság szerelmese, igazi romantikus hős, a reálpolitika mestere. Lelkes, de nem fanatikus. Művelt, de nem kioktató. Hagyománytisztelő, de nem a múltba ragadó. Megfontolt, alapos, de nem kukacoskodó. Nagyvonalú, méltányos és mindenkor szórakoztató. Andrássy Gyula szikrázó személyisége és politikai teljesítménye révén kiemelkedett kortársai közül. Tőkéczki László (1951–2018) a túlontúl korán elhunyt Széchenyi-díjas történész a tőle megszokott eleganciával és szerénységgel állítja elénk Andrássy Gyulát. A könyv megjelenését már nem érhette meg. A kötetet Schmidt Mária szerkesztette.
Budapest hegei
A város élő múzeum, amely féltékenyen őrzi a körülötte és benne zajló konfliktusok emlékeit. Ma is számos olyan helyszín akad, amely hősies mélabúval emlékeztet Budapest szenvedéseire, megpróbáltatására és szabadságvágyára. A magyar főváros a 20. század derekán a konfliktusok gyújtópontjában helyezkedett el. 1944–45-ös megszállásai, a félszáz napos ostrom, a heves bombázások, majd 1956 forradalma és szabadságharca a háborús állapot hosszú évtizedét jelentette.
Futóbolondok, csalók, agitátorok
Semmi sem leplezte le jobban a kommunizmus követőit, mint a „lét határozza meg a tudatot” tétel állandó szajkózása. Ők is tisztában voltak vele, hogy Karl Marx állítása merő tévedés, ezért aztán hatalmas energiákkal kísérelték meg a tudat átformálását. Mivel politikai utódjaik, a kortárs baloldali gondolkodás képviselői is tisztában vannak a világ valódi rendjével, éjt nappallá téve, könyvtárakat megtöltő lendülettel igyekeznek filozófiai alapot teremteni eszméiknek. Roger Scruton, az angol konzervatív filozófus számukra légy a levesben, kavics a cipőben, bors az orruk alatt. Futóbolondok, csalók, agitátorok című könyvében Scruton nagy türelemmel és rendkívül szórakoztatóan bontja le a hamis légvárakat. A kötet végére magunk sem értjük, hogyan futhattak be ekkora pályát a baloldal pehelysúlyú sztárjai. Illetve dehogynem!