A kötet válogatás Schmidt Mária 2002 és 2010 között napvilágot látott írásaiból, négy nagyobb egységbe rendezve. Első pillantásra teljesen eltérő témák jelennek meg a könyvben: a második világháborútól kezdve a Gyurcsány-kormányig sok mindenről esik szó. Valójában szervesen kapcsolódó gondolatok láncolatáról van szó, amelyek a címben megjelölt központi kérdést járják körbe: mi az a politikai inkorrektség?
Politikailag inkorrektül beszélni ma azt jelenti: megpróbálni leírni a valóságot. Bár a marxizmus legtöbb hittétele és próféciája nem vált valóra, Európában és Magyarországon még mindig sokan osztályharcban vagy az egyéni minőséget kilúgozó egalitárius szellemben gondolkodnak. A zsákutca, ahová ezek a hittételek vezettek, pompásan látható, vonzerejük mégis töretlen. Schmidt Mária történészként, a magyar és nemzetközi közéletre és a politikára fogékony, arra reflektáló gondolkodóként válaszokat keres. Értelmezési horizontja túlmutat a Kárpát-medencén, otthonosan mozog Európa vagy a tengerentúl szakirodalmában. Kritikus, kvalitásérzékeny és mindenkor életigenlő gondolkodása üdítő kivétel a magyar értelmezők táborában. Schmidt fogalmakat tisztít, vagy új értelmet ad nekik. Nem mesterségesen kreált, vegytiszta és politikailag korrekt beszéd az övé. Schmidt Mária értelmező írásait olvasva gondolkodni és olykor vitatkozni támad kedvünk. Ez az első jele annak, hogy van visszaút a valósághoz.
Kiadó: XX. Század Intézet, Budapest, 2010.
A Fidesz-recept – Kampányból kampányba
A rendszerváltoztatás óta soha nem kapott még annyi szavazatot egyetlen párt sem Magyarországon, mint amennyit a Fidesz–KDNP-pártszövetség 2022-ben. Így egymás után negyedik alkalommal szerzett kétharmados parlamenti többséget a jobboldal. Hiába az összefogott ellenzék, a gazdasági válság, a járvány és a háború, nemhogy gyengült volna a Fidesz, de még erősödött is. Mi a siker receptje? Deák Dániel erre a kérdésre válaszol a 21 zsebkönyvsorozat most megjelenő kötetében.
Sorstalanság
„… mindaz, amit Auschwitz, az immár fogalommá lett helységnév tartalmaz, egyszerűen ellenáll a megfogalmazhatóságnak. Akár botránynak nevezzük – mint Pilinszky vagy Spiró –, akár »természetesnek«, mint főszereplőm a Sorstalanságban; ez csak tehetetlenségünket fejezheti ki az európai lelkiismereti kultúrán nevelkedett embert ért legnagyobb traumával szemben…”
Kamerapárbaj – Vitézy László pályája
„Engem mindig az érdekelt, amit a történelmi események, a külső, társadalmi változások az egyes ember életében okoztak. Az ahogyan az emberekre hatott mindaz, ami történt. A lelki folyamatok, amelyek a szereplők arcán, szemében tükröződnek. Persze, ehhez nagyon jó színészek kellenek. Én elmondhatom, hogy nagyon jó színészekkel dolgozom.” Vitézy László (1940) Balázs Béla-díjas, Sára–Csoóri-életműdíjjal kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes és kiváló művész. Műfajteremtő. Számos rangos dokumentumfilm, játékfilm kapcsolódik a nevéhez. Filmográfiájában olyan alkotások szerepelnek, mint a Leleplezés (1978–79), Békeidő (1979), Vörös föld (1982), Égi madár (2011), A galamb papné (2013), Csandra szekere (2017), A színésznő (2018), Az énekesnő (2022).