Az 1914-ben kezdődött és világméretűvé dagadt összecsapás felrobbantotta és megszüntette a régi világot, miközben utat nyitott egy új, minden korábbinál kegyetlenebb korszaknak, amelyet rövid huszadik századnak szokás nevezni.
A Nagy Háborúról szóló első értelmezési kísérletek magából a háború logikájából sarjadtak, és a gonosz, illetve a jó közötti küzdelemként írták le az eseményeket. Ez az értelmezés máig sok hívet tudhat magáénak. Schmidt Mária történész nagyívű esszéje az egyik első szellemi próbálkozás, hogy túllépjünk az ellentétpárokkal operáló magyarázatokon. Csak száz év telt el azóta, így kijelenthető: ez a könyv igazi kezdet. Sokan fognak még hivatkozni rá.
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Sorstalanság
„… mindaz, amit Auschwitz, az immár fogalommá lett helységnév tartalmaz, egyszerűen ellenáll a megfogalmazhatóságnak. Akár botránynak nevezzük – mint Pilinszky vagy Spiró –, akár »természetesnek«, mint főszereplőm a Sorstalanságban; ez csak tehetetlenségünket fejezheti ki az európai lelkiismereti kultúrán nevelkedett embert ért legnagyobb traumával szemben…”
Kamerapárbaj – Vitézy László pályája
„Engem mindig az érdekelt, amit a történelmi események, a külső, társadalmi változások az egyes ember életében okoztak. Az ahogyan az emberekre hatott mindaz, ami történt. A lelki folyamatok, amelyek a szereplők arcán, szemében tükröződnek. Persze, ehhez nagyon jó színészek kellenek. Én elmondhatom, hogy nagyon jó színészekkel dolgozom.” Vitézy László (1940) Balázs Béla-díjas, Sára–Csoóri-életműdíjjal kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes és kiváló művész. Műfajteremtő. Számos rangos dokumentumfilm, játékfilm kapcsolódik a nevéhez. Filmográfiájában olyan alkotások szerepelnek, mint a Leleplezés (1978–79), Békeidő (1979), Vörös föld (1982), Égi madár (2011), A galamb papné (2013), Csandra szekere (2017), A színésznő (2018), Az énekesnő (2022).
Látlelet az orosz–ukrán háborúról
Schmidt Mária legújabb, Látlelet az orosz–ukrán háborúról című írásában arra a mindannyiunkat izgató kérdésre keresi a választ, hogy mégis mi és miért történik a határainktól nem messze 2022 februárja óta? Milyen út vezetett az orosz–ukrán háború kitöréséhez, milyen történelmi sérelmek, nemzetközi politikai célok, anyagi érdekek játszanak közre a konfliktus kitörésében és kezelésének mikéntjében? A szerző kapaszkodót ad a mindenki életét érintő konfliktusban való eligazodáshoz – lehull a lepel az ideológiai szólamokról, és teljes valójukban tárulnak elénk a konfliktusban szerepet játszó hatalmak nem ritkán kiábrándító mozgatórugói.