Új világ született 1918–1923
Schmidt Mária
Az 1914-ben kezdődött és világméretűvé dagadt összecsapás felrobbantotta és megszüntette a régi világot, miközben utat nyitott egy új, minden korábbinál kegyetlenebb korszaknak, amelyet rövid huszadik századnak szokás nevezni.
A Nagy Háborúról szóló első értelmezési kísérletek magából a háború logikájából sarjadtak, és a gonosz, illetve a jó közötti küzdelemként írták le az eseményeket. Ez az értelmezés máig sok hívet tudhat magáénak. Schmidt Mária történész nagyívű esszéje az egyik első szellemi próbálkozás, hogy túllépjünk az ellentétpárokkal operáló magyarázatokon. Csak száz év telt el azóta, így kijelenthető: ez a könyv igazi kezdet. Sokan fognak még hivatkozni rá.
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2019.
155 oldal
2700 Ft
ISBN: 978-963-86787-7-7
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
További kiadványok
A szabadság hullámvasútján
Václav Klaus Közép-Európa konzervatív politikai életének sokszorosan nehézsúlyú bajnoka. Ez az írása a kommunizmus bukásáról és az azt követő évtizedekről szól, a rendszerváltoztatók tiszta, közérthető nyelvén. Gondolatmenetét kizárólag a szabadság, illetve a független és demokratikus államszervezés szempontjai vezérlik és mély elkötelezettsége, amelyet nemzeti közössége és annak történelmi hagyományai iránt érez.
Világvég-történetek
„Azt hiszem, jobb minőségű életre születtem, mint amit élnem adatott. De ez gőgös kijelentés, a gőg pedig mindig ostobaság, lényegében. Megélni az életet, azt, ami jutott, s úgy megélni, hogy a teljes jusson, ez az életfeladat, bárhol is éljünk.” – írja a Nobel-díjas író, a maga által 1995-ben összeállított elbeszéléskötetének eddig még publikálatlan előszavában. A könyv igazi kuriózum, amely a szerző korábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt, két elbeszélést, két novellát, egy esszét tartalmaz, valamint zárszóként Hafner Zoltán szerkesztői jegyzetét és kommentárjait közli.
Országból hazát – Harminc éve szabadon
Nyugtalanító jelenséggel kell szembenéznünk. A Nyugat nem érti a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét, az egykori Vasfüggöny mögötti népek pedig értetlenül állnak a Nyugat érzéketlensége és az általa képviselt, magának kizárólagosságot követelő neomarxista történelemszemlélet előtt.