1944. április 16-án, a náci megszállás alatt álló Magyarországon megkezdődött a magyar zsidók gettókba zárása. Az Országgyűlés 2000-ben határozatot fogadott el, amelyben április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává nyilvánította. A Terror Háza Múzeum és a múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány múzeumpedagógiai foglalkozással, valamint A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája című elektronikus kötet kiadásával tisztelgett az áldozatok emléke előtt.  

Az Országgyűlés 2012-ben megalkotott határozatában április 12-ét, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának nyilvánította. 1947-ben ezen a napon indult meg az első deportáló szerelvény Magyarország irányába. 1949-ig több mint 70 ezer magyart telepítettek ki szülőföldjéről a csehszlovák hatóságok. A Terror Háza Múzeum az emléknapon múzeumpedagógiai foglalkozással és filmvetítéssel egybekötött beszélgetéssel várta az érdeklődő, emlékező fiatalokat.

Nagycsütörtökön, nagypénteken, nagyszombaton és húsvétvasárnap a megszokott nyitvatartási rend szerint, 10 és 18 óra között várjuk látogatóinkat. Húsvéthétfőn az intézmény zárva tart.

március 28. (Nagycsütörtök) 10 és 18 óra között: NYITVA
március 29. (Nagypéntek) 10 és 18 óra között: NYITVA
március 30. (Nagyszombat) 10 és 18 óra között: NYITVA
március 31. (Húsvétvasárnap) 10 és 18 óra között: NYITVA
április 1. (Húsvéthétfő): ZÁRVA

Vissza a múltba? Tito-nosztalgia Szlovéniában címmel tartott előadást Jože Dežman történész, a Szlovén Köztársaság Kormányának Eltitkolt Tömegsírokkal Foglalkozó Bizottságának vezetője, a Kommunizmuskutató Intézet rendezvényén. Az eseményen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: Tito a szovjet titkosszolgálat kipróbált elvtársa volt, aki elhitette a világgal, hogy egy „nyitott” állam élén áll, és olyan hamis nimbuszt épített föl önmagával kapcsolatban, amellyel végérvényesen le kell számolni. Jože Dežman történész a csernobili robbanáshoz hasonlította a kommunista diktatúrát, amelynek hatásait ma is érezzük.

Vajon miért állítanak ma Nyugat-Európában Marx és Lenin szobrokat? Miért adnak felmentést a felvilágosult Nyugaton a kommunizmus nevében terrorcselekményeket végrehajtók számára? A többi között ezekre a kérdésekre keresi a választ Paul Hollander Marx és a Korán című tanulmánykötete, amelyet csütörtökön mutattak be a Terror Háza Múzeumban.