Az ÁVO emberei átadták a szovjet állambiztonsági szerveknek, akik először Ausztriába, majd ítélet nélkül Vorkutára, az egyik leghírhedtebb szovjet kényszermunkatáborba deportálták. A táborban először egy agyagbányában csillésként dolgoztatták, később ápolói feladatokat is ellátott. Csak Sztálin halálát követően szabadult a Gulágról. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából Karig Sára Gulág-fogoly történetét mutatjuk be.
A Gulág, azaz a szovjet kényszermunkatáborok intézményét 1919-ben hozták létre, eredetileg a diktatúra ellenségeinek fogva tartására. A mozaikszó rövidesen a modernkori rabszolgaság szinonimájává vált. Fennállásának évtizedei alatt – az utolsó táborokat csak az 1980-as évek második felében számolták fel – több millió ártatlan ember vált a táborvilág foglyává, rengetegen áldozatává. A második világháború során és azt követően több mint 700 ezer magyar embert hurcoltak a Gulág és a Gupvi – utóbbi táborait a hadifoglyok számára létesítették – táboraiba. Háromszázezren soha többé nem térhettek vissza hazájukba.
Karig Sára 1919-ben született, könyvelőként és levelezőként dolgozott különböző vállalatoknál. A második világháború során került kapcsolatba a Szociáldemokrata Párttal. A vészkorszak idején a Svéd Vöröskereszttel együttműködve vett részt az embermentésben. Rendkívüli bátorságának köszönhetően üldözött zsidó honfitársait és idegen hadifoglyok életét egyaránt megmentette.
Habár a világháborút követően bízott abban, hogy Magyarországon demokratikus politikai rendszer fog kiépülni, nagyon hamar megtapasztalta a kommunista elnyomás természetét. A Szociáldemokrata Párt tagjaként részt vett az 1947-es választások budapesti szervezésében. Bátorságát itt is bizonyította, leleplezte a „kékcédulás” választási csalásokat. Az Államvédelmi Osztály már a választások másnapján letartóztatta. Karig Sára sorsa megpecsételődött, az ÁVO emberei átadták a szovjet állambiztonsági szerveknek, akik először Ausztriába, majd ítélet nélkül Vorkutára, az egyik leghírhedtebb szovjet kényszermunkatáborba deportálták. A táborban először egy agyagbányában csillésként dolgoztatták, később ápolói feladatokat is ellátott. Csak Sztálin halálát követően szabadult a Gulágról. Közel hét éves fogsága alatt szervezete rendkívül meggyengült, hazatérését követően rokkantnyugdíjassá nyilvánították. Ezt követően könyvkiadóknál dolgozott műfordítóként és szerkesztőként. 1985-ben a Yad Vashem embermentő tevékenységéért a „Világ Igaza” címmel tüntette ki Karig Sárát.
Karig Sára egy volt abból a 700 ezer magyar emberből, akiket a szovjet Gulág táboraiba deportáltak.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon hurcolták el a szovjet megszállók Kovács Bélát, a magyar nemzetgyűlés kisgazdapárti képviselőjét, aki a letartóztatását követően nyolc évet töltött szovjet fogságban. A Gulág mellett a kommunista elnyomásnak számtalan más módszere volt: internálás, börtönbüntetés, végrehajtott halálos ítélet, kollektivizálás és sok más intézkedés képezte a kommunista terror eszköztárát. Sorozatunkban a represszió típusait és néhány áldozat portréját ismertetjük.
