Kiadványok

A honlapon található kiadványok megvásárolhatók a Terror Háza Múzeum könyvesboltjában.
Amennyiben kiadványainkat viszonteladó partnerként értékesítené, írjon nekünk a konyvesbolt@terrorhaza.hu címre.

Kertész Imre, Soltész Márton (szerk.): Vázlatok

Kertész Imre, Soltész Márton (szerk.)

Vázlatok

„Éppen itt az ideje, hogy kudarcaimat dicsfénybe mártsam, és elvesztegetett éveimet a szunnyadó tehetség misztériumával terhes, mámorosan önfeledt, jövőt ígérő időszaknak lássam, mielőtt netán döntő kételyeim támadnának a dolgaimat illetően.” – írja naplójában Kertész Imre 1960. február 13-án. Kötetünk a szerző hagyatékában fennmaradt Vázlatok című kéziratos dosszié első csonkítatlan kiadása. Az 1958 és 1963 között született naplószerű feljegyzésekből a Sorstalanság születésének története rajzolódik ki a regény és a Nobel-díjas író műhelytitkai iránt érdeklő olvasó előtt.

 

G. Fodor Gábor: A „késes” ember

G. Fodor Gábor

A „késes” ember

„Ez a könyv nem a késről és nem is a fegyverekről szól, hanem a gondolatokról. Azokról a gondolatokról, amikért helyt kell állni, amiknek érvényre juttatásáért meg kell küzdeni, amiket meg kell védeni a támadásoktól, érvényességüket más gondolatokkal szembeszállva, azok ellenében, azok érvénytelenítésével sikerre, sőt győzelemre kell vinni.” – írja a kötet előszavában Schmidt Mária.

 

L. Simon László: A megőrzés kultúrája

L. Simon László

A megőrzés kultúrája

„A nemzet a tudás maga. S ha ez így van, létünk, nemzeti szuverenitásunk és egyéni szabadságunk ma egyaránt e tudás meglétén, illetve hiányán áll vagy bukik. Az egyszerre modern és konzervatív L. Simon László idejekorán fölismerte ennek a nemzeti hagyományainkban gyökerező tudásnak a fundamentális jelentőségét. S dacosan vállalja az ezzel a fölismeréssel mindenkor együtt járó írói felelősséget is.” – írja Soltész Márton a kötet utószavában. L. Simon László (1972) József Attila-díjas író, szerkesztő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

 

Demeter Szilárd: A valahol szabadsága

Demeter Szilárd

A valahol szabadsága

„A pesszimisták szerint épp a nyugati civilizáció és kultúra végnapjait éljük. Nem tudom, hogy ez bekövetkezik-e, vagy hogy mi következik egyáltalán. De ha igazuk lesz, és tényleg összedől ez az egész miskulancia, akkor nem tudok annál értelmesebb választ, mint hogy az apokalipszis kertésze legyek” – írja mindezt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, magánidejében „traktoros”, legújabb kötetének, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár előszavában. Ez a könyv több önmagánál. Nem azért, mert szótár – nem is az –, hanem azért, mert megmutatja nekünk, hogyan is kell magyarul nézni a világra. Úgy kell, ahogy a szerző néz a világra. Hittel, erővel, humorral, mélységgel. Demeter könyve kapaszkodó gondolatszegény korunkban. A „kertész” megtette dolgát, rajtunk is múlik, hogy fel tudunk-e kapaszkodni traktorára.

 

Fekete Rajmund: Az amerikai álom (vége) – John F. Kennedy

Fekete Rajmund

Az amerikai álom (vége) – John F. Kennedy

„Fekete Rajmund könyve a Kennedy-mítosszal foglalkozik. Azzal a tudatosan formált Kennedy-képpel, amelynek a kialakításában minden megtervezett és alaposan végiggondolt volt. Annak a Kennedy-legendának a megalkotásával, amely elnökségét a modern amerikai történelem aranykorává stilizálta fel, és az új Camelot megtestesülésének állította be. Mert korunknak is szüksége van legendára, mítoszra és hősre. Adta magát, hogy Kennedy legyen az.” – írja a kötet előszavában Schmidt Mária.

 

Soltész Márton (szerk.): Petri György különbözése

Soltész Márton (szerk.)

Petri György különbözése

„A kényelmetlen ember azért kényelmetlen, mert nem tűri a beskatulyázást. Ráteszel egy címkét, lerázza magáról.” – írja a kötet előszavában Demeter Szilárd. Egy mindeddig ismeretlen, kazettaszalagokról megmentett interjú gondos lejegyzését nyújtjuk át a Petri-életmű iránt érdeklődő olvasóknak. Tasi József, a PIM egykori munkatársa faggatja a költőt, s közben szó van a legfontosabb verseiről is.

 

Lánczi András: Politikai megváltás

Lánczi András

Politikai megváltás

A politikai megváltás a modern világ titka. Az emberi ész már mindent magára vállalt: Isten és a Természet helyébe lépett. E folyamat végén a politikai filozófia örök kérdéseit a pillanatnyi politikai küzdelmeknek alárendelt ideológiák szorították ki.

 

Deák Dániel: A Fidesz-recept – Kampányból kampányba

Deák Dániel

A Fidesz-recept – Kampányból kampányba

A rendszerváltoztatás óta soha nem kapott még annyi szavazatot egyetlen párt sem Magyarországon, mint amennyit a Fidesz–KDNP-pártszövetség 2022-ben. Így egymás után negyedik alkalommal szerzett kétharmados parlamenti többséget a jobboldal. Hiába az összefogott ellenzék, a gazdasági válság, a járvány és a háború, nemhogy gyengült volna a Fidesz, de még erősödött is. Mi a siker receptje? Deák Dániel erre a kérdésre válaszol a 21 zsebkönyvsorozat most megjelenő kötetében.

 

Kertész Imre: Sorstalanság

Kertész Imre

Sorstalanság

„… mindaz, amit Auschwitz, az immár fogalommá lett helységnév tartalmaz, egyszerűen ellenáll a megfogalmazhatóságnak. Akár botránynak nevezzük – mint Pilinszky vagy Spiró –, akár »természetesnek«, mint főszereplőm a Sorstalanságban; ez csak tehetetlenségünket fejezheti ki az európai lelkiismereti kultúrán nevelkedett embert ért legnagyobb traumával szemben…”

 

Medgyessy Éva: Kamerapárbaj – Vitézy László pályája

Medgyessy Éva

Kamerapárbaj – Vitézy László pályája

„Engem mindig az érdekelt, amit a történelmi események, a külső, társadalmi változások az egyes ember életében okoztak. Az ahogyan az emberekre hatott mindaz, ami történt. A lelki folyamatok, amelyek a szereplők arcán, szemében tükröződnek. Persze, ehhez nagyon jó színészek kellenek. Én elmondhatom, hogy nagyon jó színészekkel dolgozom.” Vitézy László (1940) Balázs Béla-díjas, Sára–Csoóri-életműdíjjal kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes és kiváló művész. Műfajteremtő. Számos rangos dokumentumfilm, játékfilm kapcsolódik a nevéhez. Filmográfiájában olyan alkotások szerepelnek, mint a Leleplezés (1978–79), Békeidő (1979), Vörös föld (1982), Égi madár (2011), A galamb papné (2013), Csandra szekere (2017), A színésznő (2018), Az énekesnő (2022).