Kiadványok

A honlapon található kiadványok megvásárolhatók a Terror Háza Múzeum könyvesboltjában.

Tőkéczki László: A bohém zseni

Tőkéczki László

A bohém zseni

Andrássy Gyula (1823–1890) a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, mégis alig beszélünk róla. A kiegyezés társszerzőjeként ő lett a dualizmus korának első miniszterelnöke. Kivételes politikai tehetség volt. A szabadság szerelmese, igazi romantikus hős, a reálpolitika mestere. Lelkes, de nem fanatikus. Művelt, de nem kioktató. Hagyománytisztelő, de nem a múltba ragadó. Megfontolt, alapos, de nem kukacoskodó. Nagyvonalú, méltányos és mindenkor szórakoztató. Andrássy Gyula szikrázó személyisége és politikai teljesítménye révén kiemelkedett kortársai közül. Tőkéczki László (1951–2018) a túlontúl korán elhunyt Széchenyi-díjas történész a tőle megszokott eleganciával és szerénységgel állítja elénk Andrássy Gyulát. A könyv megjelenését már nem érhette meg. A kötetet Schmidt Mária szerkesztette.

 

Békés Márton, Gyarmati István, Takács Tamás Péter: Budapest hegei

Békés Márton, Gyarmati István, Takács Tamás Péter

Budapest hegei

A város élő múzeum, amely féltékenyen őrzi a körülötte és benne zajló konfliktusok emlékeit. Ma is számos olyan helyszín akad, amely hősies mélabúval emlékeztet Budapest szenvedéseire, megpróbáltatására és szabadságvágyára. A magyar főváros a 20. század derekán a konfliktusok gyújtópontjában helyezkedett el. 1944–45-ös megszállásai, a félszáz napos ostrom, a heves bombázások, majd 1956 forradalma és szabadságharca a háborús állapot hosszú évtizedét jelentette.

 

Roger Scruton: Futóbolondok, csalók, agitátorok

Roger Scruton

Futóbolondok, csalók, agitátorok

Semmi sem leplezte le jobban a kommunizmus követőit, mint a „lét határozza meg a tudatot” tétel állandó szajkózása. Ők is tisztában voltak vele, hogy Karl Marx állítása merő tévedés, ezért aztán hatalmas energiákkal kísérelték meg a tudat átformálását. Mivel politikai utódjaik, a kortárs baloldali gondolkodás képviselői is tisztában vannak a világ valódi rendjével, éjt nappallá téve, könyvtárakat megtöltő lendülettel igyekeznek filozófiai alapot teremteni eszméiknek. Roger Scruton, az angol konzervatív filozófus számukra légy a levesben, kavics a cipőben, bors az orruk alatt. Futóbolondok, csalók, agitátorok című könyvében Scruton nagy türelemmel és rendkívül szórakoztatóan bontja le a hamis légvárakat. A kötet végére magunk sem értjük, hogyan futhattak be ekkora pályát a baloldal pehelysúlyú sztárjai. Illetve dehogynem!

 

Szerk.: Hafner Zoltán: Az ismeretlen Kertész Imre – Albina (naplójegyzetek, emlékek, dokumentumok)

Szerk.: Hafner Zoltán

Az ismeretlen Kertész Imre – Albina (naplójegyzetek, emlékek, dokumentumok)

A Kertész Imre Intézet kiadványa a Nobel-díjas írónk első feleségének, Vas Albinának (1921–1995) a megrendítő élettörténetét meséli el, a háborús üldöztetéstől a kistarcsai internálásán át a mellőzött író melletti rendíthetetlen kitartásáig. „Nem az élete volt nagyszerű: ő maga volt nagy lélek. – Az én munkám az ő emlékműve is.” – írta róla Kertész Imre, mikor 42 évi együttélés után elvesztette feleségét. Vas Albina Szabadkán született – a kiadvány az Intézet nagy sikerű szabadkai kiállítása (október 17. – november 11.) alkalmából jelent meg.

 

Szerk.: Békés Márton: Európa jövője – V4 - Egység és erő

Szerk.: Békés Márton

Európa jövője – V4 - Egység és erő

A nemzeti identitás, a hagyományos keresztény kultúra megőrzésének fontossága, a tömeges és illegális migráció veszélye, a gazdasági versenyképesség megtartása vagy a technológiai innováció, a mesterséges intelligencia kihívásai – ezek a kérdéskörök sohasem voltak még ennyire aktuálisak Európa szellemi küzdőterén. Jelen kötetünk a 2018. május 23–24. között Budapesten tartott nemzetközi tanácskozáson elhangzott előadásokat adja közre szerkesztett formában.

 

Szerk.: Hafner Zoltán: Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934–1955 (kiállítási katalógus)

Szerk.: Hafner Zoltán

Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934–1955 (kiállítási katalógus)

Kertész Imre (1929–2016) egyetlen Nobel-díjas írónk élete, akárcsak műveinek egy jelentős része még, mindmáig ismeretlennek számít, és az elkövetkezendő évek feladata, hogy ez a kivételes életmű egyszer a maga teljességében hozzáférhető legyen. Az író nevét viselő, 2017-től működő intézet vándorkiállítása (mindenekelőtt fiatal közönségre számítva) a szerző tanulóéveire koncentrál, azokra az élményekre, amelyek az alkotói pálya későbbi irányát, témaválasztásait is meghatározzák. Az iskolai évek 1934-ben kezdődnek, amikor az ötéves gyermek szülei elválnak, és egy neves pesti fiúinternátusba íratják, ahol elemi iskolai tanulmányait végzi – és követhetjük tovább az ifjú Kertész Imrét a gimnáziumi és a rövid ideig tartó újságírói éveken, valamint első feleségével való megismerkedésén át egészen 1955-ig, amikor úgy dönt, hogy a független írói pályát választja. „Ugyanazt az életet élni és írni”: e programtervének megfelelően a kiállításon bemutatott időszak legfontosabb eseményei a későbbi műveknek is vissza-visszatérő témái, motívumai lesznek. (Részlet Hafner Zoltán szerkesztő előszavából)

 

Kormos Valéria: Álomszövők – Nőnek lenni a Kádár-korban

Kormos Valéria

Álomszövők – Nőnek lenni a Kádár-korban

„Gyorstalpalón végzett ügyésznő, titkos apáca, vezérigazgató, SOS-anya, kozmetikus, divattörténész, rekord példányszámú hetilap főszerkesztője – utak, életek, a szépségtől a taszítóig, akikkel pályám 1970 és 1989 között összehozott. Majdnem két évtized a Nők lapjánál. Itt ismerhettem meg a gazdasági érdekek szerint változtatott női szerepeket, amelyek forgatókönyvei mindig felülről érkeztek, ezért illett volna boldognak és hálásnak lenniük, lennünk. Nem értettem magam. Ha ez így lenne, miért jövök ki egy gyár, egy női munkásszállás kapuján olyan furcsa, szomorú hangulatban? Amikor már egy szabadabb korszakban erről az érzésről beszélgettem tehetséges asszonyokkal, többször említették, hogy »akkoriban szürkének kellett lenni«.”

 

Gerő András: Hit, illúziókkal

Gerő András

Hit, illúziókkal

„A kötet fejezetei kivétel nélkül hitről és illúziókról szólnak. Arról, hogy 1914-ben a politika elhitette az emberekkel: a magyarok érdekében áll a háború. Arról, hogy 1918-ban úgy vélték: a világháborús vereségnek nem lesznek hosszútávú következményei. Arról, hogy azt gondolták: a történelmi Magyarország megőrizhető.[…]És arról is, hogy lehetséges a sikeres újrakezdés, feltéve, ha a hitünktől nem, de illúzióinktól képesek vagyunk megválni.”

 

Békés Márton: Fordul a szél

Békés Márton

Fordul a szél

„Ma nem elsősorban a jobboldal és a baloldal között zajlik a küzdelem, hanem azok között, akik hisznek a nemzetállamokban, a határok fontosságában, a család és a munka értékében, és azok között, akik nem. A fő frontvonal a nemzeti, demokratikus erők és nemzetközi, antidemokratikus erők között húzódik. A nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás összekapcsolódott egymással: ennél nincs erősebb gátja a globalizációnak. A kommunizmus bukása óta az internacionalizmus számos különböző változatban jelenik meg: neoliberális globalizáció, a »nyílt társadalom« utópiája, iszlám fundamentalizmus. Ezekkel az internacionalizmusokkal szemben állnak a nemzetállamok. Közeleg a népek tavasza?”

 

Gát Ákos Bence: Küzdelem az európai színtéren

Gát Ákos Bence

Küzdelem az európai színtéren

Gát Ákos Bence jogász, politológus. Tanulmányait Párizsban és Strasbourgban végezte, itt szerzett jogász, politológus és közigazgatási diplomát. Szakterületei: a francia–magyar kapcsolatok, az európai jog és az európai politika. 2014-től a Szegedi Tudományegyetem oktatója, valamint az Igazságügyi Minisztérium miniszteri kabinetjének munkatársa. 2018-ban az Európai Parlament elnöki kabinetében dolgozott.