A kommunizmustól megszabaduló közép- és kelet-európai népek ragaszkodnak identitásukhoz. De mi történik, ha a szuper-Európa szembetalálja magát egy tagnemzettel, amely rátalál saját modelljére? Miért kellene például Magyarországnak érintettnek éreznie magát, amikor a nyugati országokat afrikai tömegek árasztják el? Hamarosan szembesülni fogunk azzal, hogy az európai egység nemcsak egy különleges „mechanizmust” indít útjára, hanem egy olyan ideológiát is, amely összeegyeztethetetlen Európa történelmi örökségével. Molnár Tamás 1990-ben írta le ezeket a szavakat, amelyek ma aktuálisabbak, mint akkor.
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/europa-zarojelben/
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
A „késes” ember
„Ez a könyv nem a késről és nem is a fegyverekről szól, hanem a gondolatokról. Azokról a gondolatokról, amikért helyt kell állni, amiknek érvényre juttatásáért meg kell küzdeni, amiket meg kell védeni a támadásoktól, érvényességüket más gondolatokkal szembeszállva, azok ellenében, azok érvénytelenítésével sikerre, sőt győzelemre kell vinni.” – írja a kötet előszavában Schmidt Mária.
A megőrzés kultúrája
„A nemzet a tudás maga. S ha ez így van, létünk, nemzeti szuverenitásunk és egyéni szabadságunk ma egyaránt e tudás meglétén, illetve hiányán áll vagy bukik. Az egyszerre modern és konzervatív L. Simon László idejekorán fölismerte ennek a nemzeti hagyományainkban gyökerező tudásnak a fundamentális jelentőségét. S dacosan vállalja az ezzel a fölismeréssel mindenkor együtt járó írói felelősséget is.” – írja Soltész Márton a kötet utószavában. L. Simon László (1972) József Attila-díjas író, szerkesztő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
A valahol szabadsága
„A pesszimisták szerint épp a nyugati civilizáció és kultúra végnapjait éljük. Nem tudom, hogy ez bekövetkezik-e, vagy hogy mi következik egyáltalán. De ha igazuk lesz, és tényleg összedől ez az egész miskulancia, akkor nem tudok annál értelmesebb választ, mint hogy az apokalipszis kertésze legyek” – írja mindezt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, magánidejében „traktoros”, legújabb kötetének, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár előszavában. Ez a könyv több önmagánál. Nem azért, mert szótár – nem is az –, hanem azért, mert megmutatja nekünk, hogyan is kell magyarul nézni a világra. Úgy kell, ahogy a szerző néz a világra. Hittel, erővel, humorral, mélységgel. Demeter könyve kapaszkodó gondolatszegény korunkban. A „kertész” megtette dolgát, rajtunk is múlik, hogy fel tudunk-e kapaszkodni traktorára.