Mit kezdjünk Kádár János személyével a rendszerváltoztatás után 36 évvel? Egyáltalán ki volt Kádár János? Milyen kép rajzolódik ki az egykori kommunista politikusról, átlépve a nevéhez fűződő nosztalgikus gondolatokat? Az előadás keretein belül ezekre a kérdésekre kereste a választ az R56 Gasztrokocsmában tartott előadásán László Bernadett, a Terror Háza Múzeum történésze.
A rendezvény Kádár János fiatalkorának bemutatásával indult, amely életszakasz meghatározta a későbbi politikus személyiségét. Ezt követően a kommunista párt kiépítésének és az illegalitás éveinek tevékenységét idézte fel az előadó.
Az 1945-öt követő időszak Kádár politikusi pályájának felívelése volt, a párton belüli tisztségek közül az 1948-tól belügyminiszterként betöltött pozíció mutatja meg az igazi kommunista karakterjegyeket. Kádár János tevőlegesen részt vett elődje, Rajk László koncepciós perének véghezvitelében, valamint a történelmi egyházak elleni koncepciós és propaganda hadjáratban, valamint a kényszerkollektivizálás folyamatának teljeskörű végrehajtásában, amit végül csak 1961-re sikerült teljesíteni.
A történész előadásának második felében felvázolta a Kádár vezetésével fémjelzett időszak valódi jellemzőit. A vérben fogant Kádár-korszak, az 1956 és 1989 közötti magyar történelem azon időszaka, amelyet előszeretettel illettek „a legvidámabb barakk” vagy a „gulyáskommunizmus” jelzőivel. Elfelejtve az 1956-ot követő megtorlás időszakát, a kényszerkollektivizálás véghezvitelét és nem beszélve a már az 1960-as évekre beállt devizahiányról és hitelválságról, a drasztikusan megnövekedett alkoholizmusról, öngyilkosságokról és válásokról, vagy éppen az 1980-as évek eleji államcsőd közeli helyzetről.
Történelmi előadás-sorozatunk májusban folytatódik, amikor is Farkas Sebestyén kollégánk Labdarúgás és a kommunista diktatúra címmel tart előadást az R56-ban.
THM
