Mi, magyarok nem hagyjuk, hogy mások mondják meg, mit és hogyan tegyünk és hogy elvegyék a szabadságunk. Nem fogunk többé senki diktatúrájában élni – mondta el a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapján tartott beszédében Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója – utalva a nemzetközi baloldali liberális erők erőfeszítéseire – hangsúlyozta: vannak, akik ma a gondolat diktatúráját akarják kiépíteni, miközben nosztalgiával tekintenek a kommunizmusra és még napjainkban is Marx-szobrot avatnak. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint el kell érni, hogy Nyugaton is képben legyenek azokkal a borzalmakkal, amelyek a Vasfüggönytől keletre történtek.
Már e-könyvben is megvásárolható Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának legújabb műve, amelyben a szerző fejezetről fejezetre, szisztematikusan veszi végig világunk, Európa és hazánk helyzetét.
Július 19-én, Móron, utolsó állomására érkezik a Terror Háza Múzeum „30 éve szabadon” elnevezésű vándorkiállítása. A múzeum 2019. június 16-án Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének 30. évfordulóján nyitotta meg utcai tablókiállítását. A tárlat indulása óta 2022 júliusáig összesen 85 hazai és 7 külföldi helyszínen járt és több százezer látogatója volt.
2022. június 23-án, csütörtökön, 16.00 órakor vette kezdetét a Bálnában a Terror Háza Múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztossággal közösen indított Együtt, szabadon – Magyar Cigány Hősök című vándorkiállításának megnyitója. A tárlat az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit mutatja be. A rendkívüli népszerűségnek örvendő tablókiállítás eddig 25 helyszínen járt és tízezrek tekintették meg. A kiállítás budapesti megnyitóján beszédet mondott Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a vándorkiállítás főkurátora, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Sztojka Attila, Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztos.
Június 25-én este 18.00 órától hajnali 02.00 óráig várjuk az érdeklődőket az idei Múzeumok Éjszakáján a Terror Háza Múzeumba. A látogatók megtekinthetik állandó tárlatunkat és részt vehetnek rendhagyó történelemóráinkon is.
Csak akkor tudhatjuk, melyik irányba kell mennünk, ha helyesen mérjük fel a helyzetet, amiben vagyunk. Talán ez a legfontosabb üzenete a Terror Háza Múzeumban tartott könyvbemutatónak, amelyen Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a múzeum, valamint intézetünk főigazgatójának legújabb könyvét, a 2018 és 2022 között írt esszéinek válogatását tartalmazó Korszakhatáron című kötetet mutatták be. Az esszékötet laudációját Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója tartotta, a szerzővel pedig Ugron Zsolna József Attila-díjas író beszélgetett.
Szétporladt a hidegháború vége óta ismert világunk. Az előző évek kihívásai világossá tették, hogy lehetetlen a kitaposott úton továbbmennünk. Fel kell ismernünk, hogy egy új rend új típusú próbatételeivel állunk szemben. Ehhez alkalmazkodnunk létszükséglet. Nem halogathatjuk tovább, hogy megfejtsük, mégis hogy jutottunk idáig, és ami ennél is fontosabb: hogyan tovább? Schmidt Mária esszékötete ehhez nyújt támpontot. Nincs sok időnk: korszakhatárhoz érkeztünk.
Schmidt Mária legújabb könyve sok szempontból kényelmetlen olvasmány. Kényelmetlen, mert olyan kérdéseket feszeget, amelyekről legszívesebben tudomást se vennénk. Rákényszerít bennünket arra, hogy végiggondoljuk korunk napról napra egyre látványosabban kiütköző válságtüneteit. Kegyetlen módon szembesít minket azzal, hogy krízisben vagyunk. Ezt beismerni pedig sosem kellemes, de diagnózis nélkül nincs kiút se. A változtatás kényszere ugyanis, ha akarjuk, ha nem, kopogtat az ajtónkon.
Három új kötettel jelentkezik az idei Ünnepi Könyvhéten a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Az érdeklődők megvásárolhatják Schmidt Mária: Korszakhatáron, illetve Molnár Tamás: Európa zárójelben (szerk.: Békés Márton) című esszéköteteit, valamint Herzl Tivadar magyar fordításban most először megjelent naplóját (HERZL TIVADAR: NAPLÓ 1895–1904, szerk.: Baczoni Dorottya). Az Alapítvány számos egyéb kiadványával is várja az olvasókat a Vigadó tér Duna-korzó felőli standjánál, ahol naponta dedikálnak majd a szerzők. Június 11-én 11 órától pedig pódiumbeszélgetést tartunk a Vigadó téri színpadnál Schmidt Mária Korszakhatáron című kötetéről. A Széchenyi-díjas történészt, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója kérdezi majd.
Izrael államát a pesti Dohány utcában született Herzl Tivadar (1860–1904) álmodta meg. Annak a Deák téri evangélikus gimnáziumnak a tanulója volt, ahol még élénken élt Kossuth Lajos és a többi ’48-as forradalmár emléke. Herzl az ő hatásukra vált a nemzeti gondolat elkötelezett hívévé. Zsidó volt és magyar. Újságíróként Párizsban dolgozott, és így testközelből élte meg a hírhedt Dreyfus-ügyet. Meggyőződésévé vált, hogy a zsidók üldöztetésére saját nemzetállamuk megteremtése a megoldás. Erre tette fel az életét. Álmából 1948-ban valóság lett. Megalakult Izrael. Herzl Tivadar államalapítóvá vált.
