A magyar főváros „felszabadítása” a fasiszta és nyilas uralom alól kereken 75 évvel ezelőtt, 1945. február 13-án fejeződött be. A szovjet erők a hivatalos dokumentumaik szerint Budapestet nem „felszabadították”, hanem ellenséges városként „bevették”. Az ostrom után már csak a két nappal korábbi kitörés során itt rekedt, kisebb bekerített csapatok álltak harcban. Ezek egyikében „szolgált” kényszersorozottként, mindössze 17 évesen egy bakonygyiróti fiú, Ringhoffer József. SS-egyenruhában küzdötte végig Budapest ostromát. Az átéltekről már jegyzett festőművészként, grafikusként készített sorozatot új otthonában, Münchenben. A képeit nemrégiben a Terror Háza Múzeumnak ajándékozta.
A Futóbolondok, csalók, agitátorok címmel, Az újbaloldal gondolkodói alcímmel magyarul megjelent kötetének bemutatóján emlékeztek az idén elhunyt Roger Scruton angol író-filozófusra február 11-én a XXI. Század Intézetben.
Történész ̶ muzeológus munkatársunk, B. Varga Judit kapta a kiemelkedő pedagógiai teljesítményért járó Boldog Sándor István-díjat. A Szent István Magyar Szalézi Tartomány által alapított és hetedik alkalommal odaítélt elismeréssel kollégánk iskolán kívüli nevelőmunkáját jutalmazták 2020. február 1-jén, a rendalapító Bosco Szent János ünnepén.
A Terror Háza Múzeum három olyan könyvet őriz, amely szinte azonnal a koncentrációs tábort túlélők hazaérkezése után jelentek meg a kereskedésekben és az átélt traumákat mutatják be. A Sárga könyv és a Fekete könyv Lévai Jenő munkája, aki kérlelhetetlenül képviselte a szélsőjobboldal ellenzékét már a háború alatt is. Ezen tevékenységének, illetve származásának köszönhetően ő maga is a budapesti nemzetközi gettó foglya volt, és csak kivételes szerencséjének köszönhetően maradt életben. A háborús bűnösök pereinek megkezdésekor több ízben szerepelt tanúként, továbbá rögtön gyűjteni és publikálni kezdte a koncentrációs táborokból visszatértek elbeszéléseit. A Sárga könyv azonban már a beköszönő új világ „attribútumait” hordozza, ugyanis két Sztálin-idézettel indul: „A zsidógyűlölet a kannibalizmus legveszedelmesebb csökevénye”, illetve „A náci hóhéroknak tisztában kell lenniük azzal, hogy nem menekülhetnek el az igazságszolgáltatás elől”, továbbá a szerző külön köszönetét fejezi ki a...
Temetésének második évfordulóján 2020. január 23-án, 11 órakor, a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben avatták fel Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár síremlékét.
Január 15-én a Moszkva tér című kultikus film vetítésével vette kezdetét a Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet közös szervezésében zajló Viszlát Lenin! – Filmek a szabadságról címet viselő rendezvénysorozat.
Február 25. és 28. között a kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán idén is várjuk a történelem iránt érdeklődő felsős és gimnazista osztályokat! Az előadásokon történészeink rendhagyó történelemórákon mutatják be a harminc évvel ezelőtti rendszerváltoztatás történetét, érdekes eseményeit. Szó lesz többek között a páneurópai piknikről és a szovjet csapatok kivonásáról is.
A Vörös Hadsereg parancsnoksága által kiadott felhívás a Terror Háza Múzeum 2012.6.7-es leltári számon bejegyzett műtárgya. A dokumentum felszólítja a szovjetek által ellenőrzött területeken élőket, hogy pontosan teljesítsék a hadparancsnokság utasításait, segítsék a szovjet csapatokat és végezzék a munkájukat.
Hőseink / Our Heroes – Cigány szabadságharcosok 1956 címmel nyílik időszaki kiállítás Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész képeiből a Terror Háza Múzeumban. A tárlat az utolsó adventi hétvégétől, 2019. december 21-től látogatható 2020. január 19-éig.
A 30 éve szabadon emlékévhez kapcsolódóan a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kezdeményezésére a Magyar Posta Elekes Attila André tervei alapján nyolc bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet bocsát ki, melyeket 2019. december 16-án mutattak be a Terror Háza Múzeumban. A bélyegekkel a rendszerváltoztatás folyamatában jelentős szerepet vállaló magyar közéleti szereplőkről emlékeznek meg.
