A tanácskozást elsősorban az tett e szükségessé – és sajnálatos módon kuriózummá a történettudomány mai diskurzusában –, hogy napjainkig működik az a kettős mérce, amely tabuként kezeli a baloldali diktatúrák rémtetteinek teljes feltárását.
Alig húsz esztendő telt el George Orwell hírhedt éve óta, s ma már látjuk, Orwellnek igaza volt: létezett az államszocializmus, kétpólusú volt a világ, dúlt a hidegháború a fegyverek árnyékában.
A kommunista rendszer elleni első népfelkelés az NDK-ban zajlott le 1953 júniusában. 16-án közel ezren tüntettek Berlinben az életfeltételek romlása miatt, és szabad választásokat követeltek.
Orwell életműve támadhatatlanul érvényes, neve jelzősített alakban is fogalommá vált. Hogy miként kell hallgatni róla, azt megtanulta az egész volt szocialista világ. Hogy beszélni kell róla, azt, születésének centenáriumán különösképpen aktuálisnak érezhettük.
2002. február 24-én 17 órakor Orbán Viktor miniszterelnök nyitott a meg a Terror Háza Múzeumot, amely amellett, hogy az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt honfitársainknak kíván emléket állítani, azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló: a 20. század két legkegyetlenebb rendszere fölött végül győztek a szabadság és függetlenség erői.
Október 22-én nyílik Békéssámsonban a Szabadság Háza, amely az 1950-es évek első felének legjelentősebb hazai antikommunista ellenálló szervezetének állít emléket. Az InfoRádió interjúja.
