Kertész Imrével az egyik legnagyobb magyar író távozott, ami az egész nemzet számára óriási veszteség.
Életrajzi adatok:
1929. november 9. Budapesten születik egy nem vallásos, kispolgári zsidó családban; édesapja Kertész László (1900–1945) bútorfa-kereskedő, édesanyja Jakab Aranka (1902–1991) tisztviselőnő. Szülei 1934-ben elválnak és őt a Gábor Ignác vezette fiú nevelőintézetbe adják; az elemi iskolát itt végzi
1941– a középiskola első négy évét a Barcsay utcai Madách Gimnázium zsidó osztályában végzi
1944. június 30. a Budapest környéki csendőrpuccs következményeképpen tizennégy évesen Auschwitzba deportálják, onnan Buchenwaldba, majd Zeitzba. A felszabadulás Buchenwaldban éri
1945. július: hazatér
1946: belép a kommunista pártba
1948: befejezi középiskolai tanulmányait
1948–50: a Világosság c. napilap munkatársa, a városházi rovatnál dolgozik; közben beiratkozik esti egyetemre, de nem fejezi be
1950 őszén elbocsátják újságírói állásából
1951: az év elejétől géplakatos a MÁVAG-ban (Magyar Állami Vagon- és Gépgyár), rövidesen azonban egy barátja segítségével a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa lesz; még ugyanez év novemberében behívják kötelező sorkatonai szolgálatra
1953: megismerkedik későbbi feleségével, Vas Albinával; miután leszerel a honvédségtől, jelentkeznie kellene pártalapszervezetébe, ennek azonban nem tesz eleget – ettől kezdve alkalmi munkákból él, többször dolgozik a Magyar Rádiónak, időnként újságcikkeket is ír
1955– több befejezetlen elbeszélésen és regényterven dolgozik
1959–1964: zenés vígjátékokhoz ír szövegkönyveket
1960–73: a Sorstalanság c. regény írása
1964. július: két hét NDK-ban (felkeresi Buchenwaldot és Zeitzet; részben ebből az élményből születik A nyomkereső)
1975: megjelenik a Sorstalanság; tagja lesz az Irodalmi Alapnak
1977: megjelenikközös kötetben A nyomkereső és a Detektívtörténet c. két kisregény
1980: ösztöndíjjal ismét az NDK-ban tölt néhány hetet (Kelet-Berlin, Drezda, Weimar–Eisenach–Naumburg; Buchenwald)
1980–1995: mintegy húsz műfordítása jelenik meg (többek között Tankred Dorst, Friedrich Nietzsche, Hugo von Hoffmannsthal, Sigmund Freud, Heimito von Doderer, Arthur Schnitzler, Joseph Roth, Elias Canetti és Ludwig Wittgenstein művei)
1983: műfordítóként a Goethe Institut meghívására NSZK-ban tölt egy hónapot
Füst Milán-jutalom
1986: fordítói Forintos Díj
1988: A kudarc c. regény megjelenése
Artisjus Irodalmi Díj
1989: József Attila-díj; Déry Tibor-jutalom; Aszú-díj
1990: a Kaddis a meg nem született gyermekért c. regénymegjelenése
Év Könyve Jutalom; Örley-díj
1991: Az angol lobogó c. kötet megjelenése
1992: a Gályanapló c. válogatott naplójegyzetek megjelenése
a Soros Alapítvány életműdíja
1993: A holocaust mint kultúra (három előadás) megjelenése
a Jegyzőkönyv c. elbeszélés megjelenése Esterházy Péter Élet és irodalom c. novellájával egy kötetben
1995: Brandenburgi Irodalmi Díj; első felesége halála
1996: házassága Sass Magdával
Márai Sándor-díj
1997: a Valaki más c. kötet megjelenése
Kossuth-díj; A lipcsei könyvfesztivál nagydíj; Friedrich Gundolf-díj; Jeanette- Schocken díj; tagja lesz a Deutsche Akademie für Sprache und Dichtungnak; a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budapest Nagydíja
1998: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (monológok és dialógok alcímet viselő) kötet megjelenése
1999: Magyar Zsidó Kultúráért díj
2000: Herder-díj; a Die Welt irodalmi díja; Orden pour le Mérite für Wissenschaften und Künste; Márai Sándor-díj,
a Wissencshaftskolleg zu Berlin egy éves ösztöndíja
2001: A száműzött nyelv c. gyűjteményes esszékötet és a Sorstalanság filmforgatókönyv megjelenése
2002: Hans Sahl-díj; Nobel-díj; Budapest Díszpolgára; Budapest II. kerületének Díszpolgára; a Magyar Hírlap által alapított Az év embere díja, YIVO-életműdíj
2003: a Felszámolás c. regény megjelenése
a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje – Polgári tagozat
tagja lesz a berlini Akademie der Künstének
2004: Das Grosse Verdienskreuz mit Stern
Goethe-érem (műfordítói munkásságáért)
a bajor állam nemzetközi Corine díja
2005: a Sorstalanság filmbemutatója (rendező: Koltai Lajos)
a Sorbonne és a berlini Szabad Egyetem díszdoktora
2006: a K. dosszié c. regényes életrajz megjelenése
Ernst Reuter emlékérem
Montecassino Irodalmi díj
2007: A Magyar Kultúra Követe
az Írók Boltja tiszteletbeli Üveggolyó díja
a Detektívtörténet alapján készült Emelet c. film bemutatója (rendező: Vecsernyés János)
a Világpolgár és zarándok c. novella megjelenése külön kötetben
2008: az Európa nyomasztó öröksége c. gyűjteményes esszékötet megjelenése
a berlini Zsidó Múzeum Megértés és tolerancia díja
2009: A megfogalmazás kalandja c. kötet megjelenése
Jean Améry-díj
a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja
a Szegedi Egyetem ezüst emlékérme
2010: a Haldimann-levelek c. könyv magyarországi megjelenése
2011: a Mentés másként című, 2001 és 2003 közötti naplófeljegyzéseket tartalmazó kötet megjelenése
La grande médaille de la ville de Paris (Échelon vermeil)
2013: a bécsi Renner Intézet politikai könyvekért járó Bruno Kreisky-díja
2014: a végső kocsma c. kötet megjelenése
a Szent István Rend kitüntetettje
2015: a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoki fokozata
a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem díszdoktora
2016: A néző c. naplókötet és Az angol lobogó c. hangoskönyv megjelenése. Március 31-én hunyt el hosszú betegség után budapesti otthonában.
Kertész Imre: A végső kocsma (részlet az író utolsó művéből)
Kertész Imre kedvenc Ady-verse:
(Főoldali kiemelt fotó: Kertész Magda, Berlin, 2006)
