Hogyan jött az ötlet, hogy meglátogassa a Terror Háza Múzeumot?

A múzeum az első helyek között volt, amit ajánlottak nekem, a lelkemre kötve: ez az a hely, amit látni kell, úgyhogy úgy döntöttem, felkeresem.

Milyen elvárással kereste fel a múzeumot?

Eredetileg azt gondoltam, ez egy holokauszt emlékhely, mégis azzal szembesültem: a múzeum elképesztően széles skáláját mutatja be a történelemnek. Nem számítottam rá, hogy a tárlat ilyen mélységig dolgozza fel a történelmet, és komplex képet ad a II. világháborúról, a szovjet megszállásról, az 1956-os forradalomról.

Azt az élményt kapta, amire eredetileg számított?

Most már tudom, kik is voltak a nyilasok és hogyan olvasztották bele a kommunisták Magyarországot a Szovjetunió uralta blokkba. Eddig fogalmam sem volt, a szovjetek hogyan bántak a magyarokkal… Azt se tudtam, hogy ezt az épületet több önkényuralmi rendszer is főhadiszállásnak használta.

Mi volt a legmegrendítőbb része a kiállításnak?

Egyértelműen a pince. Vizuálisan az a legmegragadóbb rész, illetve a lift, ami a pincébe visz, ahol a kivégzésekről beszélnek. Akárcsak az a terem, ahol a deportálásokról és a Gulágról esik szó.

Justin Theroux a következőket írta a Terror Háza Múzeum vendégkönyvébe: „A Terror Háza Múzeum dolgozóinak, és azoknak, akik mindezt létrehozták… Nagyon köszönöm, hogy ilyen megragadóan mutatták be ezt a szívszorító és elementáris erejű kiállítást. Mélyen megérintett és nagyon meghatott. Köszönöm. Soha nem felejtem el. Justin Theroux". / "To the people who work at, assembled, and put together the Museum of Terror… Thank you so much for presenting so beautifully, such a heartbreaking and powerful exhibit. I was deeply touched and very very moved. Thank you. Never forget. Justin Theroux".