Bármilyen biztonságpolitikai fenyegetés jelenik is meg a környékünkön, tudjuk, ha szolidárisak vagyunk egymással, ha egységesek vagyunk, akkor Európát, a békét és a demokráciát nem kezdheti ki semmi – jelentette ki Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter szombaton, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján, a Terror Háza Múzeumnál rendezett megemlékezésen. Hozzátette, ˝mi pontosan tudjuk, hogy a totalitárius rendszereknek egyetlen ellenszere van: a szabadság és a függetlenség alapján demokráciában élő nemzetek közössége˝. Ez az egyetlen út a jövőbe - folytatta -, és azt is tudjuk, hogy ez az a kötelességünk, amelyet le kell rónunk a totalitárius rendszerek áldozatinak emlékére.
A miniszter emlékeztetett, hetvenöt évvel ezelőtt a Német Birodalom és a Szovjetunió külügyminisztere aláírt egy örök barátsági és megnemtámadási szerződést. A két totalitárius diktatúra 1939. augusztus 23-án szövetséget kötött egymással arra, hogy a demokratikus és békés Európát eltiporják.
Navracsics szerint korábban, az első világháború idején született a bolsevizmus, majd a csalódás, vereség és összeomlás okozta szétesés hívta életre a nemzetiszocialistákat. Aláhúzta: ezek a totalitárius rendszerek időnként vitatkoztak egymással, időnként a másikban jelölték meg a legfőbb ellenséget, de a legalapvetőbb kérdésekben egyetértettek. Olyan Európát akartak, ahol az ember csak eszköz, nem cél, s mindenkinek valamilyen jövőbeni cél, a fajilag tiszta Európa vagy az osztályok nélküli világ érdekében kell élnie. Különben el kell pusztulnia.
Kelet- és Közép-Európában az újjáépítés huszonöt évvel ezelőtt kezdődhetett azzal, hogy a keletnémet turistáknak visszaadtuk a szabadságot, valamint az észtek, a lettek és a litvánok akkor milliós demonstrációval nyilvánították ki a függetlenség, a szabadság iránti és a Szovjetunióból való kiszakadás újbóli kívánságát. Azóta megvalósíthattuk évszázados álmainkat, hogy ott lehessünk Európában, és elmondhassuk a véleményünket, részt vehessünk Európa jövőjének alakításában, és biztonságban érezhessük magunkat – sorolta.
Az ünnepség végén a megjelentek mécseseket helyeztek el az áldozatok emlékére a Hősök falánál, elsőként a külügyminiszter, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Horváth János volt országgyűlési képviselő, a parlament előző korelnöke.
Közös nyilatkozat az emlékezésről
Huszonöt évvel a vasfüggöny lebontása után is emlékezni kell a tekintélyelvű és totalitárius rezsimek megdöntésére - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke és a német Bundestag elnöke az emléknap alkalmából kiadott közös nyilatkozatban. Kövér László és Norbert Lammert kiemelte, a Molotov-Ribbentrop-paktum évfordulójának a kommunista és a nemzetiszocialista bűnök áldozatul esettek emléknapjaként kell bevonulnia a köztudatba. A paktum ˝felosztotta kontinensünket a szovjet és a nemzetiszocialista erőszakuralmi rendszerek között˝, és még évtizedekig meghatározta Európa sorsát a második világháború következtében tartóssá vált megosztottság révén. Kövér és Lammert kiemelte, ma közös cél a demokrácia, a jogállamiság és az egyenjogú tagság az európai népek politikai és gazdasági uniójában.
